Átadták a kiskőrösi Petőfi Sándor Kulturális Központ építészeti tervpályázatának díjait hétfőn Kiskőrösön – írja az MTI.
Ahogyan Petőfi költészete hidat teremtett nemcsak a múlt és a jelen, hanem az egyes emberek között is, úgy ez a beruházás is a közösségépítés szimbóluma, új találkozási pont lesz
– mondta el az ünnepségen az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Lánszki Regő.
A szakember hozzátette: Petőfi Sándor számos tekintetben volt újító, hiszen „ösztönösen érzett rá a táj embert formáló jelentőségére, amit ma már tudományos meggyőződéssel vallunk”, sőt ez az elv vezérelte a kormányt az építészetről szóló törvény megalkotásában is, amelyben „a minőségen alapuló építészetet” helyezték a középpontba.
A hírből kiderül, hogy a Lánszki és Perényi Lóránt mellett többek közt Vincze Máté kulturális államtitkárt, a műemlék-felújítások egész sorát maga mögött tudó Szalay Tihamért és Golda Jánost, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékét vezető templomépítészt, Dr. Krähling Jánost, a pécsi posztmodern legismertebb arcát, Dévényi Sándort, valamint a településtervezőként is jelentős Koszorú Lajost is soraiban tudó bírálóbizottság
- az AU.Room Építész Műhely terveit III. díjjal ismerte el,
- a II. díjat pedig megosztva adták a SAGRA Építész Kft-nek, illetve az RTL frissen átadott műemlék-irodaépületét is jegyző TIBA Építész Stúdiónak.
Első díjat a fotók tanúsága, illetve az MTI egy későbbi híre szerint nem osztottak ki, a díjazásra szánt 35 millió forintos összegről azonban kiderült, hogy végül összesen kilenc díjazott mű között osztották el, így
- a műemlék Radetzky-laktanya helyén született szörnyet jegyző 3H Építésziroda Kft.,
- a Lázár igazgatta mezőhegyi ménesbirtok sportcsarnokát is jegyző DAW Építész Stúdió Kft.,
- a KERT-VONAL Bt., valamint
- a MINIMALISMO Kft.
is kisebb-nagyobb sikerdíjat könyvelhet el, kiemelt megvételi díjban pedig a
- DOT Design Kft., illetve
- az MCXVI Kft.
részesült.
A leírásból mindezek mellett egyértelművé vált, hogy
A témában Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője is megszólalt, aki Facebook-posztjában így írt:
a magyar kormányzat nem csupán hisz a vidéki élet jelentőségében, a vidéki életterek felvirágoztatásában, hanem tesz is érte! Kormányzati támogatással a jelenlegi elavult épület és a valamikori pártház elbontásra kerül, és egy teljesen új épület megépítésével olyan városközpontja lesz Kiskőrösnek, amely méltó módon őrzi Petőfi hagyatékát, egyben kapcsolódik a XXI. század modernitásához.
Az országos főépítészi posztot is kézben tartó Lánszki november közepén írt arról, hogy lezárult a tervpályázat, amelyre huszonöt a költő szülőházát körülvenni vágyó tervcsomag született, ezek elbírálásakor pedig
– említi az MTI.
A politikus hozzátette: a díjazott pályázatok mindegyike olyan ötleteket tartalmaz, amelyek sajátos arculatot adnak az együttesnek, emellett pedig tisztelettel idézik fel Petőfi szellemiségét.
A központ ügye nem ekkor, hanem másfél évvel ezelőtt, a Petőfi200 emlékév derekán kezdődött: az államtitkár 2023 májusában arról posztolt, hogy egyeztetett a Kiskőröst 2006 óta vezető Domonyi Lászlóval, illetve Perényi Lóránt helyettes államtitkárral, aminek eredményeként arra jutottak, hogy a jelenlegi művelődési házat elavultsága, illetve a környezetből való kilógása miatt fel kell újítani, hiszen fontos, hogy a kiskőrösieket, a helyi turizmust, illetve a kulturális életet egyaránt kiszolgálni képes épület jöjjön létre.
Ez az ötlet az idei évre aztán bontási vággyá érett, hiszen szeptember 4-én a város önkormányzata, valamint az állam együttműködési megállapodást írt alá, ami szerint a kormány
a kiskőrösi Petőfi Szülőház méltó környezetének megteremtését határozta el, melynek keretében a jelenlegi Petőfi Sándor Művelődési Központ helyett a régi pártház helyén korszerű, új Kulturális Központ jön létre, valamint sor kerül a Petőfi Sándor tér zöldfelületi rehabilitációjára, új köztér kialakításával, és a régi központ helyén felépül az új Petőfi Sándor Könyvtár is.
A közlemény szerint cél, hogy egy olyan, a szülőház
értékeihez illeszkedő építészeti megoldás szülessen, amely nemcsak esztétikai szempontból kiemelkedő, de méltón képviseli Petőfi Sándor szellemiségét és a város lakosságának igényeit is.
Az ekkor elindult pályázatra az építészirodák mindössze két hónapon át, november 4-ig küldhették be a saját munkájukat, nyilvánvalóan szem előtt tartva a kiírásban szereplő támpontokat, így építészeti, valamint táj- és szabadtéri építészeti megoldásokat is nyújtva, figyelve a nagyszabású szabadtéri rendezvényekhez szükséges szabadtéri terület kialakítására is.
Amennyiben a tervek bármelyike kiviteli tervvé válik, végleg megpecsételődik a jelenleg álló művelődési központ sorsa, amely egyébként a költő születésének százötvenedik évfordulóján, 1973-ban nyitotta meg a kapuit. A Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat munkatársa, Báhner József tervei szerint született épület sokkal kisebb beavatkozást jelentett a városszövetbe, mint ahogyan azt az építész az első rajzai 1970-es felskiccelésekor tervezte, hiszen nem zárta körbe az aprócska parasztházat.
A tervezés során hangos vita alakult ki a témában: Illyés Gyula úgy gondolta, hogy a megoldás csak az lehet, ha az öreg Petrovics által látható képet őrzik meg, a lakó- és középületek egész sorát jegyző, Ybl-díjas Reischl Antal azonban még tovább ment: azt szerette volna, ha egy skanzen születik a területen, és azzal tudnák kiváltani a szükséges funkciókat.
Végül egyikük terve sem vált valósággá, az elmúlt években a városi könyvtárnak, egy rendezvényközpontnak, a bíróságnak, a helyi lap szerkesztőségének, illetve a városi televíziónak is otthont adó, 2012-ig egy Petőfi-idézeteket magán viselő, zászlóra hasonlító Csíkszentmihályi Róbert-domborművet (1981) hordozó végeredmény azonban mégiscsak jóval visszafogottabb lett a kezdeti álomnál.
