A mohácsi csata ötszázadik évfordulójának kapcsán rendezett emlékévre való készülődés legfontosabb kutatási eredményeit mutatják be az „Antemurale Christianitatis – Közép-Európa és a Nyugat-Balkán, a kereszténység védőbástyái” című kétnapos konferencián a Várkert Bazárban – közölte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) vasárnap az MTI-vel.
A hétfőn záruló kétnapos esemény kapcsán a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöki tisztét betöltő Harrach Péter mondott köszöntőt – írja a közlemény, amely a korábbi KDNP-frakcióvezető szavaiból is idézett. Eszerint a mohácsi csatában Közép-Európa szinte minden nemzete részt vett, a haderő nem volt kicsi, csak az ellenfél mellett törpült el. Mohács után, de különösen Buda 1541-es elfoglalása után egy ötszáz éves európai középhatalom szűnt meg – mondta, majd emlékeztetett: a százötven évig tartó török uralom után a nemzet szabadságát nagy hatalmú birodalmak korlátozták, az utolsó katona pedig csak 1991-ben hagyta el az országot.
A beszéd fókusza innen a mostra koncentrálódott, hiszen a politikus kijelentette:
így jobban érthető, hogy a maradék szuverenitásunk és a maradék európai kereszténység védelme fontos számunkra,
majd arról beszélt, hogy
Harrach Péter hozzátette:
A különbség az, hogy akkor egy nagy sereg fegyverrel tört ránk, most viszont az identitását vesztett és önpusztító ideológiától meggyengült Európa szívesen fogadja az idegeneket.
Az eseményen magáról a mohácsi vészről is szó esett, hiszen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta, hogy
- az évforduló szervezői alaposan megvizsgálják a csata körülményeit, erre korábban ugyanis vagy a korlátok, vagy az akarat hiánya miatt nem volt lehetőség,
- el akarják temetni a halottakat, akiket megtaláltak a csata helyszínén,
- ki akarják emelni, hogy mindazok, akik az akkori világ legnagyobb serege ellen harcoltak, hősök voltak,
- rá kell mutatni, hogy mindez a közép-európai keresztény népek összefogásában jött létre,
- fórumot akarnak szervezni a legújabb kutatások a szakma előtti bemutatására.
