Gazdaság

Alaposan átírta a kormány korábbi extraprofitadó-rendeletét

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a friss verzió a 2025-ös szabályokról. Államkötvénnyel csökkenthető az állami sarc.

A kormány módosította az extraprofit adókról szóló 2022-es rendeletét. Abból egyebek mellett az derül ki, hogy a bankok, pénzügyi vállalkozások számára jövőre is marad a sarc. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett, december 31-én, illetve január elsején hatályba lépő szabályozás szerint a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások jövőre is a különadó fizetésére kötelezettek maradnak.  A 2025. adóévben különadójuk alapja a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredményük lesz.

Az adóalapot csökkentő tételként kell figyelembe venni

  • a 2023. adóévben a számvitelről szóló törvény szerinti pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózónál az ennek megfeleltethető összeget, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként,
  • a 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereséget.

Az adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni a 2023. adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt

  • az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti pénzügyi szervezetek különadóját,
  • a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerinti pénzügyi tranzakciós illetéket,
  • az e rendelet szerinti adót.

Az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, a felett 18 százalék.Az extraprofitadót 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig két egyenlő részletben kell fizetni.

A kormány nagyon ajánlja az államkötvényt

Külön részletezik, miként csökkenthető az adó, ha a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő 2029. január elsejét követően lejáró Magyar Államkötvény állománya nő 2025. január 1-je és november 30-a közötti időszak között. A rendelet szabályozza a kiskereskedelmi pótadó mértéket is. A 2025. január 1. és december 31. között keletkezett adóalap esetén az adóalaprész 48 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, 48 milliárd forintot meghaladó része után 14 százalék lesz. A biztosítóknak 2025. december 10-ig a 2025. január 1-jétől november 30-ig elszámolt biztosítási díj alapján kell pótadóelőleget fizetni, de a pótadót a társaságok a bankokhoz hasonlóan szintén csökkenthetik 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény vásárlással. A rendelet megszüntet több olyan különadót is, amelyről korábban már Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik