Az Unió soros elnökeként a magyar kormány a versenyképességet tűzte ki legfontosabb napirendi pontnak. Orbán Viktor kormányfő rendszerint az európai versenyképesség súlyos kihívásaira figyelmezteti az EU-s döntéshozókat.
Az Európai Unió versenyképessége olyan ütemben romlik, amit a magyar gazdaság nem bír ki
– értékelt a napokban a miniszterelnök, aki egy cselekvési tervet is felvázolt.
A kabinet hazai pályán a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor (a foglalkoztatottak kétharmada itt dolgozik) erősítését jelölte meg kiemelt célnak a versenyképesség visszaszerzése érdekében. Orbán Viktor Kötcsén mondott beszédében beharangozta, hogy a kormányzat egy kkv-kat bevonó program elindításán dolgozik. Nem sokkal később, szeptember 15-én megalakult az önálló kkv-államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Nagy Márton miniszter a kkv-program sarokköveiről is beszélt, kiemelve, hogy a kkv-kra vonatkozóan is fel kell építeni olyan célzott beruházástámogató rendszert, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD).
A kormány kkv-akcióterve az egyik oldalról hazai forrásból támogatott hitel- és tőkeprogramokra épülne, amelyekkel a kkv-k beruházásait, versenyképességét és exportját élénkítenék. Másfelől az uniós vállalkozásfejlesztési programok forrásaira is számítanak a tervben.
Döntöttek a még elérhető, uniós kkv-források kiosztásáról
A 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz). A magyar vállalkozások több mint 90 százalékos mértékben a GINOP Pluszból juthatnak hozzá az EU-s fejlesztési forrásokhoz.
A program kerete körülbelül 2100 milliárd forintnyi uniós forrást tartalmaz, ebből
- mintegy 950 milliárd forintra már megkötötték a támogatási szerződést,
- további 600 millárdnyi forrásrészt az Európai Tanács blokkolt, a jogállami feltételességi eljárás nyomán,
- a maradék 550 milliárd forintnyi támogatásra 2024 hátralévő részében írnak ki pályázatokat. Egyes esetekben a támogatási kérelmet már korábban benyújtották, de az még nem került elbírálásra.
A GINOP Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról címmel, szeptember 13-án hatályba lépett egy kormányhatározat, amelyben döntenek a még elérhető pénzek felhasználásáról. Ez a jogszabály azonos a három éve meghozott, 1300/2021. (V. 21.) számú kormányzhatározattal. A hatálybalépés azért csúszott ennyit, mert az Európai Bizottság csak nemrég hagyta jóvá a döntést a fejlesztési keretről.
A határozat 2. számú mellékletében felsorolják a nevesített kiemelt projekteket, összesen 513,5 milliárd forint értékben. A felhívásokban jól látható, hogy a pályázati pénzeket – a korábbi fejlesztési ciklusban már megszokott módon – nem közvetlenül a magyar vállalkozások kapják, hanem a forrásokból különféle állami és államközeli közvetítőszervezeteken keresztül részesülhetnek a cégek.
Az állam önmagát fogja finanszírozni
A kiemelt projektek keretében elérhető 513,5 milliárdból körülbelül 75 milliárd forint kerül majd áttételesen a cégekhez a kkv-hoz, közvetítőkön keresztül:
- a GINOP Plusz 3.2.1-21 számú, „A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül” című pályázat 70 milliárdos keretösszeggel;
- az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. KKV kapacitásbővítő támogatása, 5 milliárdos keretösszeggel.
Elsősorban foglalkoztatáspolitikai és oktatási-képzési célokra, valamint a munkavállalókhoz, vállalkozásokhoz kapcsolódó ügyintézés, adminisztráció fejlesztésére megy majd el a pénzek túlnyomó része.
- A legnagyobb, összesen 197 milliárd forintnyi keretet az Ifjúsági Garancia Plusz projekt tartalmazza, a támogatás az NGM, az OFA és a kormányhivatalok rendelkezésére áll. A program célja, hogy konkrét segítséget nyújtson a fiataloknak a munkához, munkatapasztalathoz jutásban és a piacképes tudás megszerzésében.
- A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése című projektet 150,2 milliárd forint értékben írták ki. A támogatás igénylői ugyancsak az NGM, az OFA és a kormányhivatalok voltak. A projekt célja „az álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása és elhelyezkedésének segítése az elsődleges munkaerőpiacon a munkaerő fejlesztését és a munkába állás ösztönzését szolgáló támogatásokon és szolgáltatásokon keresztül”.
- A fennmaradó 15 projektet kisebb, túlnyomórészt 1–10 milliárd forint közötti keretösszeggel írják ki. A kedvezményezettek közt szerepel egyebek közt újfent az NGM, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.
Nyilván a vállalkozások indirekt módon profitálhatnak egyes programokból, például a közel 9 milliárdos keretösszegű „Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” projektből, vitatható azonban, hogy ezek piaci pozíciójuk javulásához segítenek. A kiemelt projektek forrásainak nagy részével azonban még csak nem is a cégeket célozzák.
A hazai szociális rendszer hiányosságait igyekszik kompenzálni, például, a 10 milliárdos, „Mobilitási programok a felsőoktatásban” című projekt, amely a szociális, illetve gazdasági hátránnyal küzdő és esélyegyenlőségi támogatásra szoruló hallgatói csoportok támogatását célozza.
A szak-, és felnőttképzést hivatott fejleszteni a 9,3 milliárdos keretű „Mérés-értékelés, tudásbeszámítás és átjárhatóság fejlesztése a szakképzésben” projekt, amelyben meglehetősen homályos célokat fogalmaznak meg. A szakmai elvárásokból csak röviden idéznénk: „Az öt komponensből álló program 9. évfolyamos bemeneti és követő kimeneti mérésekhez kapcsolódó fejlesztések komponensének célja a hátránykompenzációs programokhoz kapcsolódó alapkészség-fejlesztés alapjául szolgáló 9. évfolyamos mérések, az ahhoz kapcsolódó fejlesztések, elemzések folytatása”.
A GINOP Plusz nem kiemelt, 2024 utolsó negyedévében megnyíló pályázatai között ugyanakkor van olyan, amelyben közvetlenül a vállalkozásoknak juttatnak fejlesztési pénzeket – hívták fel a 24.hu figyelmét a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.-nél. Az 50 milliárd forintos keretösszegű „Mikro- és kisvállalkozások támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban, illetve a Szabad Vállalkozási Zónákban” projektben jellemzően alacsony összegű, segélyjellegű támogatásokat osztanak ki kicsiny és gyenge pozícióban lévő cégeknek.
