A Blikkhez érkező tucatnyi fotó alapján pokoli hőségben telt az első tanítási nap, nem volt ritka a 34-35 fok, de volt olyan olvasói fotó is, melynek tanúbizonysága szerint a tanteremben a hőmérséklet elérte a 39 fokot. Egy budapesti szülő szerint gyermeke osztályában az utolsó órában a hőmérő 34,5 fokot mutatott, a szaktanár nem tartotta meg az órát, elengedte a gyerekeket.
Az iskolai hőséghelyzetre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete néhány napja levélben hívta fel a köznevelési államtitkár és Pintér Sándor, belügyminiszter figyelmét. Az államtitkár az InfoRádióban arról beszélt, hogy a szeptemberi hőséggel nem sokat tud kezdeni a kormányzat, de elrendelték, hogy hajnali szellőztetéssel hűtsék le az épületeket. A diákokat hazaküldeni nem lehet a tankötelezettség miatt. Maruzsa Zoltán szerint az igazgatók elrendelhetnek rövidített oktatást.
A Blikk által megkérdezett tanárok a szellőztetésre úgy reagáltak, hogy
kapcsolja ki a klímát az irodájában és az otthonában Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár, és csináljon kereszthuzatot.
Egy név nélkül nyilatkozó pedagógus azt mondta, kollégái nagy számban 50–60 év felettiek, aggódnak az egészségükért. Egy háziorvos megerősítette, hogy még az egészséges szervezetnek sem tesz jót, ha 35–39 fokban kell huzamosabb ideig tartózkodni.
Akinek valamilyen kezelt szívbetegsége van, ilyen körülmények között túlzott megterhelést kap, a gyógyszerek ellenére is belecsúszhat egy szívelégtelenségbe, szívritmuszavarba, vérnyomásproblémába. A kisgyermekek pedig túlhevülhetnek. Ha a klimatizálás nem megoldható, legalább ventilátorral kellene csökkenteni a hőérzetet.
A kánikulában kezdett tanévről Setényi János, oktatáskutató az Inforádióban azt mondta: az oktatási rendszernek kell alkalmazkodnia a klímaváltozáshoz. A Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója szerint az időjárás várhatóan a következő években is így alakul, ezért a közoktatás működésének teljes, klímaszempontú áttekintését javasolja.
Ez még egy-két évig elodázható, de utána valamiféle válaszokat kell adnunk erre, az iskolaépületektől a foglalkozások szervezésén át a tanév hosszáig és egy sor más dologig. Itt nemcsak a hőségről van szó, hanem arról is, hogy lényegében két évszakunk lesz: egy forró, száraz, nagyon hosszú nyár, ami mindenféle pollenekkel és allergikus dolgokkal, például parlagfűvel lesz kiegészítve, és utána pedig egy nagyon hideg, nedves, esős tél. Nem erre van tervezve a rendszer, hanem a négy évszak váltakozására.
Setényi János szerint a rendezvényeket, a táborokat, az épületek helyzetét, a pedagógusok munkarendjét is át kell gondolni.
