A kollektív szerződés (ksz) biztosítja, hogy a közlekedési vállalat tartsa az üzleti modell és a 2010-es év üzleti előzetes pénzügyi tervének sarokszámait. Az azokban meghatározott 59,889 milliárd forintot a személyi jellegű összes ráfordítások nem haladhatják meg.
A szerződésben a bér jellegű juttatások irányszámait hagyták meg, de létrehoztak egy új intézményt, mely szerint ezek konkrét mértékét az éves bértárgyalásokon rögzítik – áll a BKV lapunknak eljuttatott közleményében. A ksz így az önkéntes pénztári hozzájárulások (3-3 százalék) mértékét tartalmazza, amit a felek minden évben a bértárgyalások során áttekintenek, és azok végleges mértékét a bérmegállapodásban állapítják meg. Tartalmazza továbbá a munkavállalók számára biztosított havi hatezer forintos választható, kedvezményes adózású természetbeni juttatást is. Az aláírók elfogadták a 0 forintos béremelést.
Ezzel a felfüggesztett sztrájkot a szakszervezetek végleg befejezettnek tekintik. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója az aláíráskor elmondta: „Sikerült egy olyan kollektív szerződést kötni, amellyel a tulajdonos, a kormány és a dolgozók is elégedettek lehetnek, és biztosítjuk a vállalat nagyon feszes, fegyelmezett, szigorú gazdálkodását.”
Bértárgyalásokon egyeztetnek tovább
A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke az MTI-nek megerősítette, hogy megegyezésre jutottak. Gulyás Attila elmondta: a megállapodás szerint a kollektív szerződésben szabályozzák az egészség- és magánnyugdíj-pénztári 3-3 százalékos munkáltatói hozzájárulást, de a pontos mértékről évente egyeztetnek a bértárgyalásokon.
A dolgozók kapnak havonta 6 ezer forint értékű melegétkeztetési utalványt, illetve az év végén 45 ezer forint értékű ajándékutalványt – tette hozzá. A 3 százalékos támogatás köre kibővülhet, de erről a bértárgyalásokon egyeztetnek tovább.
A nem sztrájkolók kaphatnak béremelést
Gulyás Attila hangsúlyozta: a BKV menedzsmentje a nem sztrájkoló 12 szakszervezettel külön megállapodást is kötött, amelyben az áll, hogy a 2010-es bérmegállapodásban felülvizsgálják az internet vagy a melegétkeztetési utalvány összegét, amelyet – ha a kollektív szerződésben szabályozott többi juttatás mellett fenntarthatónak ítélnek – visszamenőlegesen is felemelhetnek 6 ezerről 8 ezer forintra.
Közölte azt is, hogy a nem sztrájkoló érdekképviseletek – amelyek nem írtak alá sztrájkmegállapodást – a bértárgyalásokon felléphetnek bérfejlesztési igényekkel, mert rájuk nem vonatkozik a sztrájkmegállapodásban rögzített nullaszázalékos bérfejlesztés.
Beszüntették a sztrájkot
Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője az aláírást követően az MTI-nek elmondta: miután megegyezés született, a sztrájkbizottság visszavonta a sztrájkbejelentést, amelyet a vasárnapi megállapodás aláírásakor csak felfüggesztettek.
A szóvivő sikeresnek és eredményesnek ítélte a sztrájkot, mivel megőrizték a korábbi kollektív szerződésben szereplő szociális juttatásokat.
Ez minden idők legküzdelmesebb ksz-tárgyalássorozata, a szerződés pedig határozatlan időre szól, tehát azt feltételezi, hogy nem lesznek újabb konfliktusok – mondta Nemes Gábor.
Miért harcoltak egymással a szakszervezetek?
A szakszervezetek december végén kétfelé szakadtak; 12 érdekképviselet aláírta az új kollektív szerződést és a szociális juttatásokról a bértárgyaláson akartak dönteni, 14 másik szakszervezet viszont nem fogadta el az új ksz-t és sztrájkbejelentést tettek, majd hatnapos munkabeszüntetést tartottak a múlt héten.
Nemes Gábor a szakszervezetek szembenállásáról az MTI-nek azt mondta: azért nem akarták aláírni december végén az új ksz-t, mert a korábbi jogok nem érvényesültek volna benne, ezeket viszont hosszú idő alatt harcolták ki maguknak. Álláspontja szerint a kollektív szerződés aláírása őket igazolta, mert a többi érdekképviselet is belátta: jó eredményeket értek el, és biztosított számukra a reálbérek növekedése is.
Gulyás Attila szerint az alapvető tárgyalási technikákban keresendő a szakszervezetek ketté válása. A nem sztrájkolók a bértárgyalásokon egyezkedtek volna a szociális juttatásokról annak érdekében, hogy az új ksz többi vívmánya január elsején életbe léphessen. Mivel december végén a 14 szakszervezet sztrájkbizottsággá alakult, már nem volt esély arra, hogy az összes szakszervezet egy tárgyalóasztalnál egyeztessen. Végül azonban ugyanazt, sőt – Gulyás Attila szerint – többet is elértek munkabeszüntetés és egységes álláspontok nélkül is, mint a sztrájkoló szakszervezetek.
