Nagyvilág

Legalább száz halottja van egy dzsihadista támadásnak Burkina Faso-ban

AFP
A katonai junta vezetője, Ibrahim Tarore szalutál a fogadó díszőrségnek.
AFP
A katonai junta vezetője, Ibrahim Tarore szalutál a fogadó díszőrségnek.

Legkevesebb száz falusi és katona vesztette életét egy dzsihadista rajtaütésben Burkina Faso északi részén a támadásról készült felvételeket elemző helyi szakemberek, akik a legtöbb áldozatot követelő idei támadásnak nevezték a merényletet.

A fővárostól 150 kilométerre található Barsalogho körzet falvainak lakosai szombaton a hadsereg katonáival együtt ástak lövészárkokat éppen a dzsihadisták ellen, amikor az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető  egyik szélsőséges csoport fegyveresei lerohanták őket, és tüzet nyitottak rájuk – mondta Wassim Nasr, a The Soufan Center nevű amerikai agytröszt szakértője. A támadás elkövetőjeként az al-Kaida jelentkezett.

Nasr elmondása szerint a támadásról készült videofelvételen legalább száz holttest látható.

Mahamadou Sana, Burkina Faso védelmi minisztere az állami tévé vasárnapi adásában azt mondta: a kormányhadsereg a támadásra földi és légi erőkkel is válaszolt. Elmondása szerint a halálos áldozatok valóban vegyesen katonák és civilek, de a számukra nem tért ki.

Az al-Kaida vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezethez köthető dzsihadista csoportok 2015 óta folyamatosan támadják Burkina Faso északi területeit. A támadásokban 2015 óta csaknem 20 ezer ember meghalt, további kétmillió pedig otthona elhagyására kényszerült. A nyugat-afrikai ország hadserege 2022-ben azért buktatta meg a 2015 óta hivatalban lévő Roch Marc Christian Kaboré elnököt, mert képtelen volt megbirkózni a dzsihadista erőszakkal. A puccs óta katonai vezetés van hatalmon, és a 23 millió lakosú nyugat-afrikai ország területének mintegy felét tartja ellenőrzése alatt – írta az MTI.

Kapcsolódó
Az afrikai puccshullám a dzsihádistákat és a Wagnert erősíti, de a nyomában járó káosz Európának is fájni fog
Bár a környező országok továbbra is katonai beavatkozással fenyegetőznek, egyre kisebb esély látszik a júliusban lezajlott nigeri puccs visszacsinálására. Ha a katonai junta megszilárdítja hatalmát, az nemcsak a környező demokráciákat veszélyezteti, de a Nyugat számára is hatalmas érvágás. De vajon miért nézik tétlenül a franciák, hogy már a negyedik afrikai országból is kirakják őket?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik