Tudomány

A szervezetünk lassan eléri a tűrőképessége határát a nyári forróság miatt

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu

Nyaraink melegedtek a leginkább az elmúlt 50 év alatt, mely a hazai hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának a növekedését eredményezte. A hőstressz az egyik legnagyobb kihívása az éghajlatváltozásnak, mert az emberi szervezetet közvetlenül és rövidtávon érinti, valamint nagyon szoros kapcsolatban áll a többlethalálozással, írja a Másfélfok.

Az elmúlt hetekben ugyan nem volt extrém magas a hőmérséklet, mégis a nedvesség és a gyenge szél miatt gyakran nagy hőstresszt érzékeltünk.

A hőség érzékelését jellemző egyik komplex indikátor (röviden UTCI vagy hőstressz index) értéke általában 12 és 16 óra között maximális, míg hajnalban minimális. Mivel az emberi test nagyjából 37 Celsius-fokos, ezért az afeletti hőmérsékletet nehezen viseli, így elsősorban az extrém, 38 fok feletti hőstresszes napok számát és gyakoriságát érdemes vizsgálni.

Az 1990-es évekig kevés hőstresszes nap volt itthon, 2007-ben viszont elértük a majdnem életveszélyes tartományt is. A kutatók a 46 fok felett időt tekintik életveszélyesnek – ilyen hazánkban egyelőre még nem fordult elő. A 90-es évek közepéig csak július és augusztus néhány napja volt potenciálisan hőstressz-veszélyes, júniusban egyáltalán nem fordult elő ilyen nap, viszont a 2000-es évek végétől szeptemberben is meg-megjelent már egyszer-kétszer.

Az adatelemzés szerint az is szembetűnő, hogy egyre gyakrabban, szinte minden nyáron számolnunk kell ilyen extrém nappal, míg azok intenzitása és az országban érintett területek nagysága is nő.

A legnagyobb, több napon át tartó, 40 fok feletti hőstresszt a legmelegebb napunk környékén élhettük át 2007-ben, amikor is a napon a maximumhőmérséklet az ország kb. egyötödén 40 Celsius-fok felett volt. Az abszolút rekord 41,9 fok. A hőérzet ugyanitt 43-44 körülinek tűnt, ami már közel van az életveszélyes szinthez.

Ezek a területek különösen érintettek

A legmelegebb nyáron, 2022-ben nem volt annyi extrém hőstresszes nap, mint például a két rekord évben, 2015-ben és 2012-ben. Ez is azt jelzi, hogy a gyakoriság mellett vizsgálnunk kell az intenzitást is. Az elmúlt 20 év nyarain (pontosabban május és szeptember között) átlagosan 40 °C körüli legmagasabb hőstresszre számíthattunk. Ez a Duna vonalában és az Alföld déli részén efeletti volt, míg a Bakonyban és az Északi-középhegység magasabb részein természetesen 38 fok alatti.

Amennyiben az emberi kibocsátás a jelenlegi mértékben alakul a jövőben is, a század végére a Délkelet-Alföldön elérheti a 45 Celsius-fokot is, amely azt jelenti, hogy több évben is előfordulhat majd egy-egy napon életveszélyes hőstressz. Ha viszont képesek lennének a Párizsi Egyezménybe foglaltakat tartani – amire jelenleg úgy tűnik, nem sok esély van –, akkor a jelenlegihez képest csak kis mértékben növekvő (inkább csak fluktuáló) legmagasabb stresszre számíthatunk.

Sajnos a nagyvárosok különösen érintettek, ugyanis az éjszakák sem tudnak lehűlni a városi hősziget hatás következtében.

Emiatt főleg a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők, az idősebbek és a gyerekek szervezete veszélyeztetett a nyári hőség idején. Egy korábbi tanulmányban kimutatták, hogy az extrém 2012-es évben a hazai hőhullámok 30 százalékos, míg a második legtöbb hőhullámos nappal bíró évben, 2015-ben 17 százalékos többlethalálozást eredményeztek.

Kapcsolódó
28 év küzdelem után is csak látszateredményeket ért el az emberiség
December 13-án zárult le az ENSZ 2023-as klímakonferenciája, az eredmények csak látszólag átütőek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik