Mi az igazság abból, hogy ciklusfelezőn nagy átalakulás lesz a kormányban?
Modern demokráciában változatlan összetételben nem bír ki négy évet egy kormány. Rengeteg a konfliktus, elhasználódnak a miniszterek. Ráadásul van, aki fizikai és pszichés állóképességgel sem bírja.
Matolcsy György melyik kategória?
Akkor magyarázza el nekem, kérem, miként fordulhatott elő, hogy a Hír tévé és a Magyar Nemzet nekiugrott Matolcsy torkának. Ekkora uszulást Gyurcsány óta nem produkált a jobbos sajtó.
Demokratikus pluralizmusban élünk.
Az említett két médium tulajdonosa az a Simicska Lajos, aki ott volt a Fidesz alapításánál, Orbán Viktor kollégiumi szobatársa, bizalmasa, barátja, az ország talán legbefolyásosabb üzletembere, a Fidesz Puch Lászlója. Ez az ember nekimegy annak a miniszternek, akit Orbán a jobb kezének nevez? Érthetetlen.
Kattintson ismét hússzor Lázárért – KÉPGALÉRIA (Fotó: Neményi Márton/lapunk)
Hiába próbálkozik, arra az állítására nem fogok rábólintani, hogy Simicska támadja Matolcsyt.
Simicska engedélye nélkül, pláne ellenére aligha jelenhet meg bármi fontos a Magyar Nemzetben és a Hír tévében.
A Fidesz nagy párt, sok nézet, számos érdekcsoport megfér benne, és így van ez a vele szimpatizáló sajtóban is. Az értékviták olykor személyi kérdésekben manifesztálódhatnak. Ilyen például az is, hogy milyen adórendszert alakítsunk ki.
Szóval Simicska más adórendszert akar, mint Matolcsy?
Ez csupán példa volt. A mi pártunk sem homogén tömb, csak mi tudjuk kezelni az ellentéteket, és képesek vagyunk jó kompromisszumokat kötni.
Ezért sem értem a Matolcsy-ügyet.
Ami biztos: a magyar kormányzati struktúrában államtitkárt és minisztert a miniszterelnök nevez ki. Aztán mihelyst megszűnik a kormányfői bizalom, viszontlátásra. És Orbán világosan fogalmazott: ragaszkodik Matolcsyhoz. Megjegyzem, sokak szerint a miniszterelnök bölcsebb, higgadtabb, letisztultabb lett a nyolc év alatt, főleg ami a döntéshozatalt és a különböző szempontok figyelembevételét illeti.
Pár hónapja a frakciósajtóra igazolt a volt Hír tévés oknyomozó újságíró, Krakkó Ákos, találkoztunk is vele az előszobában. Vele átvették a Matolcsy-anomáliát?
Beszélgettünk.
Mire jutottak?
Arra, hogy a Fidesz hatalmas, bonyolult mozgalommá erősödött.
Mozgalom! De rég hallottam ezt a szót. Volt ön KISZ-es?
Isten őrizz! Már csak az életkorom miatt sem.
Tényleg, számít ma még az ideológia? Bő egy éve ön így nyilatkozott: „Hiszek a liberális kategória létezésében, és sajnálom, hogy a Fideszben ez a szempont nem kap nagyobb hangsúlyt.” 2008 nyarán pedig egy esetleges Fidesz-SZDSZ koalíciót firtató kérdésre azt válaszolta: „Szerintem az országban akkora baj van, hogy mindenkire szükség van. A széles körű összefogásban mindenkinek helye van.”
Kell az ideológia, és kellenek a liberális értékek is. Itt van például az integráció ügye az oktatásban. Szent meggyőződésem, hogy integráció nélkül képtelenség megvalósítani a Fidesz hirdette eszményt: az alulról nyitott társadalmat. Több Orbán-beszéd szólt arról, hogy a középosztály és a legszegényebbek képesek voltak összefogni és változást elérni. E gondolat édestestvére, hogy emberek milliói számára kell biztosítanunk a fölemelkedés lehetőségét. A Fidesz most úgy rendezi át az adórendszert, hogy ha dolgozol, ha tanulsz, ha gyereket nevelsz, ha elfogadod a társadalmi játékszabályokat, akkor kapsz lehetőséget a fölemelkedésre. Ami elképzelhetetlen integráció nélkül, melynek első számú terepe az oktatás. Iskoláinkban olyan osztályokat kell létrehozni, melyekben mindenféle gyerek tanul. Megengedhetetlenek az elitista osztályok.
Ezt mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak is, aki „indokolt esetben” pártolja a szegregációt?
Naná, hogy mondtam. És azt is, hogy a szegregáció és az elitista iskola elfogadásával csak azt a budai keresztény középosztályt lehet kiszolgálni, aki fintorog, ha a gyereke egy szegény családból származó padtársat kap.
A budai keresztény középosztályt? Ez nem lesz népszerű mondat a „választói bázisban”.
Nem. Senkit nem szeretnék megbántani, de nézetem szerint az oktatáspolitikánknak a nehéz helyzetben lévő, szegény sorsú, tehetséges gyerekeket kell támogatnia. Méltányolom mások nézeteit is, ám nekünk több millió ember számára kell lehetőséget teremteni. Szerintem egy normális szülő nem engedheti meg magának, hogy a gyereke olyan osztályba járjon, ahol csak magafajtákat lát. Ugyanis nem ilyen a magyar valóság, és legkésőbb a középiskola után szembesülni fog azzal, hogy hárommillióan élnek létminimum alatt. Közpénzből közoktatás van, egyenlő esélyekkel. Akinek ez nem tetszik, fizesse meg a magánoktatást.
Vannak trükkök ennek kijátszására: adj havi ezer forintot, és a gyerekedet, persze némi szelekciót követően, felvesszük az alapítványi, „fehér” osztályba.
Nálunk, Hódmezővásárhelyen meg azt csinálták, hogy kineveztek egy intézményt zeneiskolának, ahová aztán válogattak a tanárok. Adatokkal tudom bizonyítani, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket felvállaló osztályokban nem romlik a tanulmányi eredmény, és nem romlik a közösség. Aki mást állít, hazudik.
Tiszta gondolat. De akkor hogy a csudába tud annyi sületlenséget összehordani ebben a témában Hoffmann Rózsa?
Más a véleménye, amit tiszteletben kell tartani.
Maga az ő frakcióvezetője. Leültethetné néha a Nagy Imre kanapéra, eszmecserélni kicsit.
Szoktam. És sok mindenről meggyőztük már egymást. Egyébként nem vagyok a frakcióvezetője, mert ő a Keresztény Demokrata Néppárt képviselője.
Ne haragudjék, úgy hasonlít az a két frakció. Talán majd ha lesz egy kérdés, amiben eltérően szavaznak, könnyebb lesz a dolgom.
De ennél fontosabb, hogy az integráció kérdésében én nem tudok kompromisszumot kötni, elmegyek a falig. Persze tudom, nagy vitáink lesznek ebből a Fideszen belül.
Jobb kedvem lett.
Már megérte.
Rontsunk rajta kicsit. Úgy kétharmadnyit. Még az országgyűlési választások előtt azt ígérte: ha meglesz a minősített többség, nem élnek vissza vele.
És? Visszaéltünk?
Ön szerint?
Nekem tiszta lelkiismeretem.
Domokos László személyében pártembert ültettek az állam legfőbb ellenőre, az Állami Számvevőszék élére.
Az elődjének, Kovács Árpádnak lejárt a mandátuma.
Amit meg lehetett volna hosszabbítani.
Domokosból jó ÁSZ-elnök lesz.
Lehet. De sosem mossa le magáról a fideszes jelzőt. Ráadásul a mindenki által tisztelt Kovács szívesen maradt volna a poszton.
Külföldön, például Ausztriában is pártfunkcionáriusból lett ÁSZ-elnök.
Nálunk mostanáig nem ez volt a módi.
Nem történt törvénytelenség.
Nem állítottam. Amúgy Schmitt Pál köztársasági elnökké emelése is ez a kategória. És az sem volt elegáns, hogy a négyfős médiatestület összes tagja fideszes. Miként az sem, hogy két Fidesz-jelöltet választottak alkotmánybírónak. Nincs sok nyoma az önkorlátozásnak.
Súlyos problémákat kellett megoldanunk. Két hely is üresen állt az Alkotmánybíróságon, és az ÁSZ, valamint a közmédiumok is a működőképességük határára sodródtak, nem volt elnökük.
Mert az előző parlament – részben az akkor ellenzékben lévő Fidesz miatt – képtelen volt elnököket és alkotmánybírákat választani. Orbán inkább kivárta a kétharmados győzelmet, s a maga képére formálta ezeket az elvileg független testületeket.
Kétharmados győzelmet arattuk, vagyis teljes felhatalmazást kaptunk a választóktól. Következésképpen nekünk kell megoldanunk az ügyeket, és természetesen a felelősség is a miénk.
Amihez az is hozzátartozik, hogy példátlanul hosszú, kilencéves mandátumot adnak az új médiahatóság elnökének?
Látom, Szalay Annamária megakadt a torkán.
Meg.
Mi nem egy jól működő rendszert tettünk rosszá, hanem egy rosszul működő rendszert igyekszünk jobbá alakítani. A legjobb tudásunk szerint cselekszünk. A választók nagy változást akartak, mi pedig teljesítjük a megbízást. Húsz évig azt hallottuk, a gazdaságban csak a megszorítás hozhat üdvözülést, és csak egyfajta gazdaságpolitika, csak egyfajta társadalompolitika, csak egyfajta médiapolitika és úgy általában egyetlen járható út létezik. Mi most csupán annyit kérünk, hogy hadd próbáljunk meg valami mást. Hiszünk abban, hogy egy jobb országot hozunk létre.
Hány évre készülnek?
Én négyre. Addig szól ugyanis a mandátumunk.
Ehhez képest a frakciójának egyik alig ismert tagja, Gulyás Gergely arról beszélt a minap a köztévében, hogy a külföldön élő magyaroknak is szavazati jogot adna. Négy évvel ezelőtt a nemzet főorvosa, Mikola István mondott valami hasonlót, csak egyértelműbbet: „Ha négy évre nyerni tudunk, és utána, mondjuk, az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden eldőlne ebben az országban.” Mi ez a Gulyás-féle mondat? Így próbál kitűnni a 227 fős frakcióból egy túlmozgásos képviselő? Netán belső titkot fecsegett ki Gulyás? Vagy „felsőbb” utasításra teszteli a népet?
Gulyás Gergely elmondta a saját véleményét.
A nyilatkozat előtt egyeztetett önnel Gulyás?
Nem! De az alkotmányozás jelenlegi folyamatában mindenkinek lehetősége van arra, hogy a meggyőződésének hangot adjon.
Olvastam egy fórumon, hogy ön gimnazista korában dührohamot kapott, ha jelesnél gyengébb osztályzat került az ellenőrzőjébe. Politikusként is vannak kitörései?
Kizárólag Hódmezővásárhelyen. Itt a fővárosban visszafogom magam, mert azt mondanák rám, vidéki bunkó vagyok.
Mi a baj a vidékiekkel? A Fidesz nem vidéki párt?
Nem csak az.
A vezérek szinte mind vidékiek, nem? Vagy már pestiesedtek?
A magyar politika a fővároshoz kötődik. Ráadásul nagyon különbözik az országos és a helyi közélet. Más az elvi politizálás, és más megcsinálni egy deszegregációs programot, amikor oda kell menni az iskolába, és meg kell győzni szülőket, tantestületet. Rossz, de legalábbis népszerűtlen kormányzati ember lenne belőlem, mert dolgoztatnám az apparátust.
Miért, most nem dolgoznak?
Itt más a munkakultúra. Hódmezővásárhelyen piaci alapon, szolgáltató cégként szerveztem meg a hivatalt, ugyanis nekünk magunknak kell előteremtenünk kétezer ember munkabérét. A kollégáim sokat dolgoznak, és az átlagnál többet keresnek. Itt, a fővárosi apparátusokban az átlagnál jobban keresnek az alkalmazottak, és nem kell sokat dolgozniuk. A kormányzat csúcsain, a minisztériumokban – rendszerektől függetlenül – más a munkamorál, mint kellene. A pesti politikacsinálók körében sok a mellébeszélés, sok a lézengő ritter. Furcsa ez nekem.
Elmondja ezt a főnöknek is?
Gyakran.
És mi a reakció?
Egyetért. Én pedig megtanultam az elmúlt négy-öt hónapban, hogy a miniszterelnöknek rengeteg szempontot kell mérlegelnie a döntései előtt.
Megosztja önnel ezeket a szempontokat?
Időnként. Ha már türelmetlen vagyok.
Lázár János Hódmezővásárhelyen született 1975. február 19-én. Érettségit a városi református gimnáziumban, jogi diplomát Szegeden szerzett.
1995-től jogi gyakornok a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban, majd 1997-től Rapcsák András személyi titkára. A polgármester 2002-ben bekövetkezett halála óta ő a település első embere.
A Fideszbe 2001-ben lép be, 2002-től országgyűlési képviselő. 2006 és 2010 között a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke.
A 2010-es választásokat követően ő lett a Fidesz frakcióvezetője.
Nős, két fia van.