“Egy háttéranyag került ki, amivel egyes sajtóorgánumok, úgy gondolom, túlzóan felnagyítva foglalkoztak” – nyilatkozta elsőként Kiss Norbert. Azt is hozzátette, hogy úgy látja, különböző jelzőket akasztanak a jelenlegi alaptörvényre, de szerinte egy biztos: “a 21. századhoz illeszkednie kell az új alkotmánynak”.
Ezután kitért arra, hogy Schmitt Pál hat pontban összefoglalva küldte el javaslatait az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottságnak; majd ezek közül kiemelte a kereszténységre való utalás új alkotmányban javasolt formuláját: “a Köztársaság valamennyi állampolgára, mindazok, akik hisznek Istenben, mint az igazság, jóság és szépség forrásában, mindazokkal, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más forrásokból származó egyetemes értékeket…”.
A magyar nyelv védelmére vonatkozó kitétel pedig úgy hangozhatna, hogy “A magyar köznyelv és a tájnyelvi változatok óvása, ápolása, fejlesztése alapvető és elsődleges nemzeti érdek”. “Szerte Európában hasonlóan fogalmaznak egyes országok alkotmányai” – jegyezte meg Kiss Norbert.
A családok és a gyermekek védelmét így javasolja megfogalmazni – a német, a lengyel, az ír, a spanyol és a portugál, a szlovák és a szlovén alkotmányt is alapul véve – a köztársasági elnök: “A gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelezettsége, valamint a Magyar Állam szerepe, hogy az anya és apa családalkotó tevékenysége fölött őrködjék, nem sértve ezzel a gyermeknevelés elveinek szabad megválasztásához fűződő, és a gyermek alapvető érdekeivel összhangban gyakorolt jogokat. Különösen védendők az édesanyák és a nagycsaládosok, akiket önként vállalt többletterheik miatt megkülönböztetett erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesíteni.”
Kiss Norbert megjegyezte: egy nemzetnek, ha fenn kíván maradni, gyarapodnia szükséges, és a “magyar nemzet a 21.században ilyen kihívás elé is néz”, ezért segíteni kell ennek megfelelni. Például a családi adózással vagy a kormány egyéb intézkedéseivel. “Ha ezt az alkotmány még megerősíti, akkor talán még szilárdabb alapokon áll majd az ország” – jelentette ki a hivatalvezető.
Schmitt Pál, a sporttal kapcsolatos elképzeléseit is beemelte a javaslataiba, ahol is a sporthoz való jogot említi: “A Magyar Állam minden tőle telhető módon támogatja, elősegíti a sportoláshoz való jog érvényesülését”. Hasonlóan fontos elemként – és az állam kötelezettségeként – emelné be az új alaptörvénybe az állampolgárok élethosszig való tanulásának támogatását.
A Szent Korona alkotmányban való elhelyezésének lehetőségéről, a legmegfelelőbb “precíz mondat” megtalálásáról Schmitt Pál sokat egyeztetett jogász szakemberekkel – jegyezte meg Kiss Norbert. Végül a következő tételt fogalmazta meg: “a Szent Korona független európai államiságunk történelmileg megszentelt jelképe”.
A KEH hivatalvezetője a javasolt mondat hátteréről azt mondta: az nem kívánja a Szent Koronát dicsérni, hiszen a történelem ezt a jelképet már megszentelte. ‘”Amennyiben ez a mondta bekerül az új alaptörvénybe, azzal a Szent Koronára való utalás is megjelenik benne” – szögezte le Kiss Norbert.