Szombat este, ha nemzetközi viszonylatban nézzük, háromszor is a Nyugat győzött Szlovákiában. Egyrészt a nemzetközi futball történetében a valaha lőtt leggyorsabb gólt kapta Martin Dubravka, a szlovák válogatott kapusa. Szlovákia nyugati szomszédja, Ausztria ezzel világrekordot állított fel, hiszen már hat másodperccel a kezdés után vezetést szerzett Pozsonyban, majd 2-0-ra meg is nyerte a mérkőzést.
Ha a nemzetközi sajtó szempontjából nézzük, akkor a Nyugat egy másik győzelmet is aratott Szlovákiában. Igaz, ebben a versengésben még csak az első félidőt „fújták le”, de már így is
A külföldi lapok ugyanis az új köztársasági elnökről szóló voksolást a „Nyugat” és a „Kelet” összecsapásaként értékelték már előzetesen is. Márpedig az oroszbarát, „keleti vonalat” képviselő pozsonyi kormány vezető pártjainak, a Smernek és a Hlasnak a közös jelöltjét, Peter Pellegrinit – ő jelenleg a parlament elnöke, de volt már kormányfő is 2018 és 2020 között – a nyugatbarát ellenzéki erők által támogatott Ivan Korcok legyőzte az elnökválasztás első fordulójában.
Sőt, egy harmadik szempontból is a Nyugat győzött a Kelet fölött: Szlovákián belül Pozsony és Nagyszombat délnyugati választási körzeteiben aratta a legnagyobb győzelmet Korcok, ezen kívül még a másik nagyváros, Kassa környékén győzte le riválisát. A keleti és északi körzetek nagy részében ugyanakkor Pellegrini hívei voltak többen, így Eperjes, Zsolna, Nyitra, Besztercebánya és Trencsén vidékén a nacionalizmussal kevert baloldali populizmus erősebb volt a nyugatos-liberális-zöld irányzatnál. Szlovákia nyugati és keleti része között abban is nagy volt a különbség, hogy mennyire lelkesen vettek részt a választók a szavazáson. Ebből a szempontból is a Nyugat győzött: Pozsony környékén jóval többen voksoltak, mint a keleti országrészekben.
A korábbi külügyminiszter az első körben országosan 958 393 szavazatot, a voksok 42,5 százalékát szerezte meg. Az ellenzéki jelölt összesített eredménye megközelítette az egymillió szavazatot, legfőbb ellenfele, Pellegrini viszont csak 834 718 voksot kapott, és 37 százalékos eredményt ért el. Így ez a két jelölt jutott az elnökválasztásról végső döntést hozó második fordulóba.
aki a Smer egyik korábbi kormányában igazságügyi miniszter is volt. Harabin a hírek szerint csalódottan vette tudomásul, hogy kikerült a további versengésből, miután 11,7 százalékos eredményt ért csak el. A volt legfelsőbb bírósági elnök valódi botrányhős Szlovákiában, a nemzetközi sajtóban a legismertebb ügye az volt, amikor 2022-ben rövid időre letartóztatták az Ukrajna elleni orosz invázió után, amikor nyíltan a Kreml álláspontját támogatta a Facebookon. Harabin ismert NATO- és EU-ellenességéről is.
Érdekes az is, hogy az április 6-ai második fordulóba most bejutott két jelölt között majdnem 124 ezer szavazatos különbség alakult ki Korcok javára, miközben a közvélemény-kutatók előzetesen Pellegrini győzelmét jósolták, körülbelül 37:36-os arányban. A független jelöltként induló Korcokot az elnökválasztási kampányban a Most–Híd párt és a Progresszív Szlovákia támogatta, de – többek között – őt javasolta államfőnek a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Szabadság és Szolidaritás, illetve a Demokraták (Eduard Heger volt miniszterelnök pártja, akinek kormányában külügyminiszter volt Korcok) is. Szintén mellette állt a Kékek – Európai Szlovákia elnevezésű tömörülés.
Ugyanakkor a másik olyan exminiszterelnök, akinek a kormányában külügyminiszterként tevékenykedett Korcok, most ellenfeleként indult az elnökválasztáson. Igor Matovicról van szó, aki 2020-ban azt a Pellegrinit váltotta kormányfőként. Matovic egyébként rendkívül gyengén szerepelt: az első körben 2,18 százalékot kapott, így megelőzte őt az a Forró Krisztián is, aki a Magyar Szövetség nevű tömörülés színeiben indult. (Matovic ötödik lett Forró mögött, a hatodik Ján Kubis, korábbi külügyminiszter lett.)
Második helye ellenére
Annyi más populista-nacionalista jelölt van (Szlovákiában a nacionalizmus a baloldalhoz köthető), hogy a rájuk leadott, az első fordulóban elveszni látszó szavazatokat sokak szerint Pellegrini gyűjtheti be, mintsem Korcok.
Egy márciusi közvéleménykutatás szerint, ha csak ketten versengtek volna most, akkor Pellegrini lenne a köztársasági elnök – igaz, ez a kutatás tévesen jelezte előre például a magyar jelölt, Forró Krisztián esélyeit, jóval nagyobb, 4,3 százalékos támogatást jósolva, mint amit valójában elért a Szövetség jelöltje.
Az AKO közvéleménykutató ügynökség azt vizsgálta, hogyan szavaznának a második fordulóban azok, akik az első fordulóban nem mentek el választani, illetve azok, akiknek a jelöltje elbukott az első körben. Kiderült: 44 százaléka azoknak, akik nem szavaztak az első körben, a másodikban sem készül voksolni. Azoknak az egynegyede viszont, akik két hét múlva elmennének szavazni, Korcokra adhatja le a voksát, 15 százalékuk pedig Pellegrinit választaná. A fennmaradó 16 százalék pedig még nem döntött.
Látható, hogy a közvélemény-kutatások ellentmondásosak. Korcok a választás első fordulója után kijelnetette: „tovább fogunk küzdeni”. Hozzátette:
reménykeltő a helyzet, de két lábbal állok a földön. Minden erőmmel azon leszek, hogy megszólítsam azt a sok tízezernyi kormánypárti szavazót, aki elégedetlen az ország irányultságával.
Korcok a sajtótájékoztatón magyarul válaszolt, amikor arról kérdezték, hogyan kívánja megszólítani a magyar szavazókat. Beszélt arról, hogy: „rendkívül tiszteli a szlovákiai magyarokat, identitásukat, nyelvüket, és nagyon fáj neki, hogy magyarellenes politikusként tüntetik fel”. Ő maga – elmondása szerint – támogatja a kisebbségi törvény megalkotását, modern, a nemzetközi standardokat figyelembe vevő törvényt szeretne.
A távozó köztársasági elnök, a liberális Progresszív Szlovákia támogatásával megválasztott Zuzana Caputová kijelentette, „korrekt és kulturált kampányt szeretne látni a második forduló előtt”. A Parameter.sk megjegyezte egyébként azt is, hogy Korcok 80 ezerrel több szavazatot szerzett, mint Čaputová öt éve.
Pellegrini sem adta fel a küzdelmet az első forduló után: gratulált Korcoknak, de szerinte egyértelmű, hogy az emberek milyen államfőt akarnak. Ezzel arra utalt, hogy Szlovákia polgárainak többsége nem akar progresszív jelöltet, aki fegyvereket küldene Ukrajnába, vagy aki állandóan konfliktusba kerülne a kormánnyal.
