Belföld

Kövér: új házszabály, új ülésezési rend

Új házszabályt alkotna 2014-re, és szakaszosabb ülésezési rendet vezetne be Kövér László, akit csütörtökön választottak házelnökké. A politikus az MTI-nek adott interjúban elmondta, politizáló házelnöknek készül. Megerősítette, ha ő jelölt volna államfőt a Fidesz-frakció számára, az nem Schmitt Pál lett volna.

Kövér László politizáló házelnökként írta le azt a szerepkört, amelyet betölt majd a Ház élén. „Nem okozok meglepetést, ha azt mondom, nem szerettem soha a protokollt” – mondta, hozzátéve, meglepő lenne az is, ha azt mondaná, a nem politizáló házelnökök modelljét szeretné követni.

Üdítőmentes üléstermet!

Rámutatott, lesznek olyan célkitűzései, amelyek a Ház normálisabb működésével, tekintélyének megerősítésével függnek össze. Mint mondta, 1990-től kezdve a parlament tekintélye fokozatosan épült le, s ez nem független a képviselők viselkedésétől és a sajtó „tálalásától” sem. Úgy vélte, az elmúlt években eljutottak egy olyan mélypontra, hogy „egyes miniszterek kirakták a motyójukat a bársonyszék előtti kisasztalra, és ott falatoztak, ha megéheztek, és bizonyos képviselőcsoportokban bevett dolog, hogy behozzák az üdítőiket az ülésterembe”.

Ezek csak a legkirívóbb példák, de minden ilyen, bagatellnek számító, ám az Országgyűlés tekintélye szempontjából fontos problémát meg kell oldani. Ide sorolta még az érintkezést a sajtóval, a dohányzás ügyét, a beléptetést és a parkolást. A tévéstábokat nem engedi vissza az ülésterembe.

Kis ciklusokat akar

Leszögezte: 2014-re – amikorra megváltozik a Ház jellege, hiszen feleannyi képviselő lesz, mint most – érdemes lenne új házszabályt alkotni.

Az ülésvezetés és a Jobbik kapcsolatáról szólva azt mondta, megérti a párt helyzetét, hiszen egyszerre kell konszolidált pártként beilleszkednie egy olyan szisztémába, amelyet a választások előtt még rendszerellenes mozgalomként támadott, valamint azt a látszatot fenntartani, hogy továbbra is ilyen mozgalom, és támadja azt a rendszert, amelyben benne ül.

Szerinte jobb lenne egy szakaszosabb ülésezési rendet bevezetni, amelyben kis ciklusok vannak. Mindezt azért, hogy a parlament viszonylag koncentráltan tudjon a plenáris üléseken dönteni, vitázni, több idő jusson a bizottsági munkára, valamint arra, hogy az egyéni képviselők több időt tudjanak fordítani választókerületi munkájukra. Nagyjából az 1998 és 2002 között már kipróbált irányba kellene mozdulni, de ebben is, miként minden, a Ház működését érintő kérdésben, számít a képviselők és a frakciók javaslataira.

„Schmitt alkalmas köztársasági elnöknek”

Arra a kérdésre, nem esett-e neki rosszul, hogy a házelnöki kinevezés egy nagyobb forgatókönyv része volt, amely szerint Schmitt Pál leköszönő házelnök után második befutóként került a posztra, úgy válaszolt: a politikus is csak ember, neki is vannak személyes szempontjai. „Az én házelnöki tekintélyemet, ha lesz ilyen, nem az fogja befolyásolni, hogy nem a parlament alakuló ülésének a napján választottak házelnökké, hanem az, hogy megállom-e a helyemet” – közölte.

Hangsúlyozta, sosem nyilatkozott olyat, hogy nem értett volna egyet Schmitt Pál államfővé jelölésével, ez a sajtóban terjedt el. „Schmitt Pált alkalmas köztársaságielnök-jelöltnek tartottam, és alkalmas köztársasági elnöknek tartom” – jelentette ki.

Megjegyezte ugyanakkor, egy politikusnak lehet önálló véleménye, javaslata, „és ha én tettem volna jelölést a frakciónak – ahogy nem én tettem, mert nem én vagyok a párt elnöke -, akkor én mást javasoltam volna, mert mást még alkalmasabbnak gondoltam ennek a pozíciónak a betöltésére”.

„Házhoz mentünk a pofonokért”

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével kapcsolatban azt mondta, „lehet, hogy nem jutott volna jobb ötlet eszembe, mint Domokos László, akit kiváló pénzügyi szakembernek tartok”.

Kiemelte, a házelnöki poszt elvállalásában nagyon fontos szempont volt, hogy a határon túli közösségekkel, az „elszakított nemzetrészekkel” való kapcsolattartásra e fórum a házelnök vezetése alatt képes.

A valutaalappal és az unióval folytatott tárgyalásokkal összefüggésben közölte: egyetért azzal, hogy a kormány minden lehetséges eszközt felhasználva „mentse meg azt a képzetet a magyar polgárok számára, hogy ebben a hazában azért alapvetően mégiscsak ők az urak, és alapvetően az történik, amit ők akarnak”. Az elmúlt nyolc évben „előzékenyen házhoz mentünk a pofonokért”: ennek az időszaknak véget kell vetni, mert az embereknek nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi, hitbéli tartalékaik is kimerültek – tette hozzá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik