Egy kicsi, de jó kormányzati kapcsolatokkal bíró magánegyetem veheti át a XII. kerület egyik legnépszerűbb általános iskoláját az államtól. Mint megírtuk, a Gábor Dénes Egyetem rektora a múlt héten tájékoztatta egy rendkívüli szülői értekezleten a szülőket és tanárokat arról, hogy át akarják venni a Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartói jogát, és a terveik szerint a jövő évtől felmenő rendszerben fizetőssé válna az iskola. Havi 100–150 ezer forintos tandíjat lengettek be.
Arról azonban nem esett szó, hogy hogyan merülhetett fel, hogy az aprócska magánegyetem egy nála nagyobb általános iskolát és gimnáziumot kapjon meg az államtól, amelyet milliárdos nagyságrendben folyamatosan fejlesztettek és bővítettek állami és önkormányzati pénzből az elmúlt években. Az egyetem mindössze 36 oktatóval rendelkezik, és a 2022-es beszámolója szerint 773 aktív hallgatója volt, míg a Tamásiban több mint kétszer ennyi tanár tanít, és 2022-ben 778 diákja volt. Pénzügyileg sem áll túl jól az egyetem, a mérlegéből nem derül ki, hogy saját forrásból képes lenne nagyobb beruházásra. A tőkéje nem érte el a 300 millió forintot, a 2022-es 862 millió forintos bevételének nagy része állami támogatásból jött össze, a kiadási oldalon pedig 850 millió forint állt.
Amiben erős a Gábor Dénes Egyetem, az a kapcsolati tőke. Az intézményt fenntartó alapítványt ugyanis Fauszt András vezeti, aki Palkovics László egykori innovációs miniszter (jelenleg jó eséllyel a legjobban kereső állami menedzser) régi barátjának és üzlettársának, Fauszt Zoltánnak a testvére, aki cégeivel tízmilliárdokat nyert el informatikai közbeszerzéseken. Az alapítvány tagja Fauszt Zoltán lánya, Franke-Fauszt Zsófia, a Fauszt Zoltán érdi villájába bejelentett Cservék Judit, valamint a Szijjártó Péter-féle külügyminiszter egykori miniszteri biztosa, Pörzse Gábor Ferenc. Ez egy magánalapítvány, jogállása különbözik a többi egyetemi vagyonkezelő alapítványtól, melyeket az elmúlt években hozott létre az állam, oda szervezve ki az állami egyetemeket, sokmilliárdos vagyonokkal együtt. A Gábor Dénes Felsőoktatási Alapítvány vagyona eltörpül az egyetemi vagyonkezelő alapítványokhoz képest: 252 millió forint volt az előző évben a tőkéje.
Fauszték cégbirodalma viszont tízmilliárdokat kapott a közoktatásban és a felsőoktatásban használt szoftverekért, a többi között az eKrétáért és a Neptunért. Legutóbb, tavaly ősszel a Klebelsberg Központ által kiírt laptop-beszerzésben nyertek el egy nettó 2 milliárd forintos megbízást. Az erről szóló szerződést Fauszt András vezérigazgató és Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke írta alá.
Az iskola jelenlegi fenntartója a Közép-Budai Tankerületi Központ, ami a Klebelsberg Központ elnökeként Hajnal felügyelete alá tartozik.
Megkérdeztük Hajnal Gabriellát, hogy hogyan került elő a fenntartóváltás gondolata, és mi volt az ő szerepe ebben. A Klebelsberg Központ válaszolt, annyit, hogy a Gábor Dénes Egyetem kereste meg az iskola fenntartóváltásának szándékával a tankerületi központot, amely a hatályos jogszabályok szerint folytatja le az eljárást. Arra a kérdésre, hogy miért lenne jobb fenntartója az iskolának a magánegyetem, mint a Klebelsberg Központ, nem válaszoltak, mint ahogy arra sem, hogy Hajnal személyesen támogatja-e a fenntartóváltást.
A köznevelési törvény a fenntartói jog átadásáról annyit ír, hogy február utolsó munkanapjáig lehet kezdeményezni a másik intézmény fenntartójánál, hogy a következő tanévtől adják át a fenntartási jogot. A döntést a jogszabály szerint a tankerületnek kellene meghoznia május utolsó munkanapjáig, itt azonban az oktatásért felelős belügyminiszter mond ítéletet (neki csak a felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények esetén kell dönteni). A Belügyminisztérium arról tájékoztatott minket, hogy Pintér Sándor megbízásából Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár határoz a Gábor Dénes Egyetem kérelméről.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás érthetetlennek találja, hogy egy informatikai profilú magánegyetem átvegyen egy általános iskolát. – Ha lenne pedagógusképzés, akkor valamilyen szinten érthető lenne, hogy egy egyetem szeretne egy általános és egy középiskolát. Az pedig nagyon különös, hogy fizetőssé tennék az oktatást, hiszen már az egyetemi tandíj ellen is tiltakozott a többség a 2008-as népszavazáskor – fogalmazott Totyik.
Kerestük Pokorni Zoltánt, a XII. kerület polgármesterét, egykori oktatási minisztert, hogy megtudjuk, mi az álláspontja arról, hogy államiból magániskola lehet a Tamásiból, de későbbre ígért választ. A Blikknek viszont elmondta, „hiba volt, hogy a Klebelsberg Központ és az egyetem csak a gimnáziumi jelentkezések lezárását követő napokban jelezte az érintettek felé az igényt a fenntartóváltásra, amikor már a miniszter döntés határideje szorítja az egyeztetéseket. Az időprés, az ultimátum nem az érdemi párbeszédnek, hanem az indulatoknak kedvez. Ez pedig nem jó tanácsadó.”
Pokorni az egyetem színvonalát is kritizálta. „Amikor a mostani tamásis gyerekek szülei még a felsőoktatásban tanultak, akkor a Gábor Dénes Főiskola (az intézmény tavaly kapott egyetemi rangot – a szerk.) nem a felsőoktatási intézményi rangsor elején foglalt helyet. Azóta egyetemmé vált, de nem mutatta be a szülőknek az elmúlt 20–30 év előrelépéseit. Ennek pótlása is talán megnyugtató lehetne” – jegyezte meg. Az önkormányzat éléről az idén visszavonuló és a tanári pályára visszatérni szándékozó fideszes politikus legfőbb kifogása azonban a tandíj bevezetése. „Számomra a közfeladatot ellátó oktatási intézmények tandíjkötelessége mindig is vörös vonal volt. Egyházak, sőt egyetemek is vettek át már köznevelési intézményeket, de a tandíjmentesség mindenhol megmaradt” – jelentette ki.
Kerestük a Gábor Dénes Egyetemet is a kérdéseinkkel, de péntek óta nem reagáltak.
