Élet-Stílus

Gáspár Sándor kudarcnak élte meg Bánsági Ildikótól való válását, amit hat-hét évbe telt kihevernie

Vasvári Tamás / MTI
Vasvári Tamás / MTI
Úgy érzi, annak idején képtelen volt kimutatni a szeretetét, de mostanra sokat fejlődött ebben.

Bánsági Ildikó és Gáspár Sándor házassága 1978-tól 2003-ig tartott. A színészházaspárnak két gyereke született, a szülei foglalkozását folytató Gáspár Kata és Gáspár Gergely zenész. Gáspár Sándor Kadarkai Endre Szavakon túl című műsorában beszélt arról, hogy annak idején „falhoz csapta” a válás, és hogy el kellett hagynia azt a családi házat, amit jórészt ő épített. Hat-hét évébe került kihevernie házassága felbomlását, ebben az időben leginkább a munkába menekült.

Én Szentesről, egy paternalista kultúrából jövök, ahol minden szeretetet és odafigyelést megkaptam, de… szóval azért elválni szégyen. A vidéki embernek, legalábbis az akkori eszemmel nekem is szégyen volt, mert úgy gondoltam, hogy az én családtagjaim, anyám, apám sokkal nehezebb anyagi körülmények között, sokkal nehezebb életben ki tudtak jönni, tartani egymás mellett. Én ezt kudarcként éltem meg, elsősorban magam előtt. Hogy képtelen voltam meggyőző lenni, azt a szeretetet, amit valóban gondoltam és éreztem, megmutatni, kimutatni. Lehet, hogy túlságosan szemérmes voltam a paternalista létezés miatt, miszerint egy férfinek tartása van, és nem kell százszor elmondani, hogy szeretlek, hiszen nyilvánvaló, mert hát itt vagyok. Sok-sok dolog változott azóta bennem. Azt gondolom, most már érzelmileg is sokkal nyitottabb vagyok

– fogalmazott Gáspár Sándor, aki senkinek nem kívánja, hogy olyan „pofonok által fejlődjön” az érzései kimutatásában, mint ő.

A színművésznek hosszú időbe telt feldolgozni a válást, utólag azonban már úgy látja, mindenkinek egy volt a legjobb.

Bármennyire is fájdalmas volt, be kellett látnom, hogy saját érdekünkben így a legjobb, a gyerekek érdekében is. Hála a jó istennek, azóta is kitűnő a kapcsolatunk és a gyerekekkel is.

A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik