Belföld

A magyar kereskedelemben okoz károkat az ukrán méztilalom, de az agrártárca csak figyeli az eseményeket

Omar Marques / Getty Images
Omar Marques / Getty Images
A Magyar Mézkiszerelők Egyesülete szerint az ukrán méz importtilalma semmilyen előnyt nem jelent a méhészek számára, a kereskedőknek viszont káros.

Nem tesz lépéseket az Agrárminisztérium az ukrán méz a magyar kereskedelemben károkat okozó importtilalmának megszűntetése érdekében – értestült lapunk.

A kormány szeptember közepétől tiltotta meg egyes Ukrajnából származó agrártermékek, közöttük az ukrán méz behozatalát Magyarországra. Az intézkedés ugyanakkor nem hoz hasznot a méhészeknek és a fogyasztóknak, a hazai mézfeldolgozóknak pedig egyenesen hátrányt okoz.

Brunner Ferenc, a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöke megkeresésünkre közölte, a tiltás semmilyen előnyt nem jelent a méhészek számára. Érvei szerint a felvásárlási árak például az akácméznél jelentősen, kilogrammonként 300 forinttal tovább csökkentek a tilalom bevezetése óta. Mint mondta, az ukránhoz hasonlóan a magyar méz döntő többsége az Európai Unióba kerül, ezért a felvásárlási árakat az EU nagytételes méz árai határozzák meg.

Ugyanott adják el a magyar hordós exportot képviselő cégek a mézet, mint az ukrán exportőrök. Márpedig erre a piacra az ukrán méz akadálytalanul áramlik továbbra is, amire a magyar tilalom semmilyen befolyással nem bír

– mondta.

Mohos Márton / 24.hu

Szerinte azért is indokolatlan a tilalom, mert a mézfeldolgozók számára a magyar méz nem drágább, hanem olcsóbb az ukránnál. A magyart idehaza közvetlenül be tudják szerezni a méhészektől, az ukrán mézet viszont csak ukrán exportőrökön keresztül.

A méhészek a nagyon alacsony árak miatt vannak válságban Európában – állítja. Ezt azonban szerinte nem az ukrán méz okozza, hanem az olcsó és hamisított kínai „méz”, aminek hatására az ukrán méz EU importja is jelentősen visszaesett. Ellentétben a kínaival, amelynek a behozatala 85 százalékkal nőtt az elmúlt két évben.

Brunner szerint az importtilalomnak akkor lenne értelme, ha az ukrán termékeket kizárólag a magyar piacon értékesítenék. Ez azonban az ukrán mézre sohasem volt jellemző. A magyar üzletekben meghatározóan mindig magyar méz volt, a tilalom bevezetésekor is. Olyan évben volt csak érzékelhető mennyiségű ukrán méz a magyar kiskereskedelemben, amikor nem termett elegendő hazai méz.

Az elnök kitért a mézcsomagolók helyzetére is, akik termékeikkel jelen vannak a világpiacon, s akiknek kárt okoz a tilalom bevezetése. Az pedig, hogy a feldolgozott mézet exportálók versenyhátrányba kerültek, a magyar termelőknek is káros. Az ukrán méz ugyanis az egyetlen valódi méz, amely nagy tömegben és folyamatosan elérhető. A magyar vállalatok azonban a tilalom miatt nem jutnak hozzá, ellentétben a konkurens EU-s csomagolókkal. Elveszítik vevőiket, akiknek a kínálatukban lévő magyar mézből is kevesebbet tudnak eladni.

Brunner Ferenc a fogyasztókat ért károkra is felhívta a figyelmet. A méz és méhészeti szakma idáig nagyrészt távol tudta tartani a magyar piacról a kínai hamisított mézet. A magyar fogyasztók valódi mézet vásároltak, akár magyart, akár időnként ukránt. Jelenleg azonban semmilyen hivatalos akadálya nincs annak, hogy a kínai méz megjelenjen a magyar boltokban, s az ukrán méz kitiltásával a kínai a magyar piacon óriási versenyelőnyt kapott. Példaként a HORECA szektort, mely a szállodákra, az éttermekre és a kávéházakra fókuszál. Ebben a szektorban egy szlovák cég már el is öntötte a magyar piacot kínai mézzel – mondta.

Az ukrán méz importtilalmával kapcsolatban megkerestük az agrártárcát kérdéseinkkel. A minisztérium azt közölte, hogy Magyarország közös európai fellépést tart fontosnak az ukrán mezőgazdasági termékek uniós importjára vonatkozó feltételek tekintetében, és minden európai termelő számára tisztességes piaci feltételeket szorgalmaz. Mivel azonban az ukrán import kérdésében uniós megoldás egyelőre nem született, Magyarország ezért döntött arról, hogy nemzeti hatáskörben korlátozza az importot több mint 20 termékkörre vonatkozóan – írták.

Bielik István / 24.hu

A tárca a tilalom időtartamát nem nevezte meg, csak annyit közölt, hogy ennek okai még mindig fennállnak. Az nem derült ki, hogy miért, és az sem, hogy tervezik-e a döntés felülvizsgálatát.

A méz értékesítésével összefüggésben egy méhészt is megkerestünk, akit elsősorban arról kérdeztünk, hogy a szeptemberben bevezetett tilalom óta javult-e az értékesítés. A hajdúnánási Popovics István erre egyértelmű nemmel válaszolt. Elmondta, hogy a méz felvásárlási ára a tavalyihoz képest az idén nagyot csökkent. A méhészek abban reménykedtek, hogy a tél kezdete, az ünnepek közeledtével meglódul a mézfogyasztás, aminek következtében a nagytételes felvásárlás is beindul, és az árak is emelkednek valamelyest. „De sajnos nem így történt” – mondta.

Még a mézfogyasztás szempontjából kitűnő időszakban is tovább csökkentek egyes mézfajták felvásárlási árai, vagy nem is veszik a felvásárlók. Hozzátette, hogy tudomása szerint halmozódtak fel készletek náluk, de mivel számukra is beállt a piac, a méhészek sem tudják eladni nekik a hordós mézüket. Popovics István borúlátó, úgy értékeli, hogy a ráfizetést elkerülendő, sokan adják fel „ezt a csodálatos hivatást”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik