Cégvezetőtől kaptunk arról szóló panaszt a közelmúltban, hogy amikor bankot akart váltani, nem akartak céges számlát nyitni neki a kiszemelt pénzintézetnél. Arra hivatkoztak, hogy egy MNB-s belső körlevélben a bankokat arra kérik, hogy a székhelyszolgáltatónál bejelentett cégeknek ne nyissanak számlát. Azt is mondta, úgy tudja, hogy azoknak a meglévő számlájával nem problémáznak, akik székhelyszolgáltatós címre vannak bejelentve, és már van számlájuk, hanem csak az új bankszámla nyitása lehet problémás.
Megkérdeztük az MNB-t, létezik-e az emlegetett körlevél, és ha igen, mit tartalmaz. Arról is érdeklődtünk, hogy a régi számlák maradhatnak-e, és ha igen, miért.
Az MNB a bankok számára kiadott, vizsgálatokat lezáró határozataiban, illetve a szektor szereplői számára megfogalmazott figyelmeztető leveleiben és körlevelében felhívta a bankok figyelmét a jelenségben rejlő kockázatokra. Különösen arra, hogy több kockázati tényező (közte a számlanyitó társaság kapcsán székhelyszolgáltató igénybevétele) együttes jelentkezése esetén fordítsanak fokozott figyelmet az esetleges pénzmosási kockázatok kiszűrésére.
Az MNB azt is kifejtette, milyen kockázatokra kell gondolni. Együttes kockázat lehet például, ha
- a számlanyitó cég székhelyszolgáltatót vesz igénybe, ha
- a cégalapítást követően forintszámla mellett devizaszámlát is nyit (holott tevékenységi köre miatt ez nem lenne indokolt), ha
- számlaforgalmából hiányoznak a belföldi, racionális gazdasági tevékenyégre utaló tranzakciók (közüzemi díjbefizetések, munkabér-kifizetések, közteher-befizetések, vagy nincsenek belföldi ügyletei), vagy ha
- első beérkező utalásai külföldi számlákról érkeznek.
Ha mindezek együtt jelennek meg, az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha az adott bank az ezzel kapcsolatos ügyletek – vagyis a beérkező pénzekkel kapcsolatos tranzakciók – szűrését valós időben végzi és a csalásgyanús tételek teljesítése előtt felfüggesztést kezdeményez a (Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül működő) pénzügyi információs egység (NAV FIU) felé. A továbbiakban minden hitelintézetnek kiküldött vezetői körlevél az említetteken túl további azonosított és figyelembe veendő pénzmosási kockázatokat is felsorol.
Az MNB szerint egyöntetűen arra mutatnak, hogy 2020-tól megszaporodtak a székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cégeken keresztüli csalási és pénzmosási ügyletek. Ebből kifolyólag az MNB azt mondja, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételét a szolgáltatók belső kockázatértékelése során kockázatnövelő tényezőként – de nem az ügyfélkapcsolat létesítésének kizárásaként – szükséges figyelembe venni.