Élő Nagyvilág

Zelenszkij: Megkérdeztem Orbánt, miért nem támogatja Ukrajnát, de nem tudott válaszolni

Sergei SUPINSKY / AFP
Sergei SUPINSKY / AFP

Zelenszkij: Oroszország idén semmilyen katonai eredményt nem ért el

Oroszország semmilyen harci sikert nem ért el 2023-ban, így nem lehet Ukrajna vereségéről beszélni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, kijevi évértékelő sajtótájékoztatóján.

Ami a csatateret illeti, az Oroszországi Föderáció idén nem ért el semmilyen eredményt. Nem az elmúlt, 2022-es évet jellemezem, hanem 2023-ról beszélek

– tette hozzá az államfő. Szavai szerint Oroszország eredetileg kitűzött célja egész Ukrajna megszállása volt, majd változtattak retorikájukon, és a Donyec-medencében lévő Luhanszk és Donyeck megye közigazgatási határáig tartó terület megszerzéséről beszéltek. Zelenszkij leszögezte, hogy egyik céljukat sem sikerült elérniük.

Kiemelte, hogy Ukrajna továbbra sem változtat az összes megszállt ukrán terület felszabadítását célzó stratégiáján, és nem mond le a függetlensége kikiáltásakor megállapított államhatárainak helyreállításáról.

Az elnök kifejezte: bízik abban, hogy a partnerek – különösen az Egyesült Államok – tovább támogatják Ukrajnát. „Ami az anyagi segítséget illeti, nagyon keményen dolgozunk ezen. Bízom abban, hogy az Egyesült Államok nem fog elárulni minket, és amiben megállapodtunk az Egyesült Államokban, az teljes mértékben teljesül” – mondta. Ha az Egyesült Államok az ottani elnökválasztás után a belpolitikára összpontosít, az szerinte hatással lesz az ukrajnai háborúra. „Nem vagyok biztos abban, hogy az Egyesült Államok politikája megváltozik Ukrajnával kapcsolatosan. Ennek ellenére józanul látnunk kell azt tényt, hogy egy vezetőnek befolyása van” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy amennyiben Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor véleménye szerint biztosan más lesz a politikája, mint a mostani adminisztrációnak.

Az államfő leszögezte: az lehetetlen, hogy Ukrajna területének csupán egy része csatlakozzon a NATO-hoz, noha – mint kiemelte – Ukrajna soha nem is kapott ilyen javaslatot a partnereitől. Bejelentette, hogy hamarosan átadnak Oroszországnak egy dokumentumot a Kijev által kidolgozott béketervről.

Valerij Zaluzsnij főparancsnok menesztéséről szóló híresztelésekkel kapcsolatban Zelenszkij kijelentette, hogy továbbra is együtt kíván dolgozni vele.

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e különbség a Gázai övezetben az izraeli akciók következtében elhunyt emberek és az ukránok oroszok miatti halálozása között, az államfő azt válaszolta, hogy ezek különböző dolgok.

Elismerjük ezt a tragédiát, elismerjük, hogy a humanitárius következmények súlyosak mindkét területen. Nem tudom viszont ezt egyformának tekinteti a mi háborúnkkal. Ukrajna orosz megszállása és inváziója nem azzal kezdődött, hogy ukrán állampolgárok terrortámadást követtek el Oroszország területén. Saját független államunkban éltünk, ahová bevonult az ellenség, és népünket gyilkolta. Szóval ezek más dolgok

– fejtette ki.

(MTI)

Zelenszkij: Megkérdeztem Orbánt, miért nem támogatja Ukrajnát, de nem tudott válaszolni

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol Orbán Viktorról is beszélt. Elmondta, hogy a magyar miniszterelnök sosem hozta fel neki a tűzszünet ötletét.

Számomra ez az egész furcsa. A politikája sokszor nem túl baráti felénk, és ezt ő is tudja.

– mondta.

Sok kérdésem volt hozzá, de szomszédok vagyunk, a kihívások ellenére is. Próbálunk megoldást találni a kérdésekre, de ehhez találkozót kellene szerveznünk.

– tette hozzá. Zelenszkij szerint amikor megkérdezte, miért nem támogatja Ukrajnát az EU-ban, és miért nem találkozott még vele, Orbán nem tudott válaszolni.

Dolgozunk majd rajta.

– tette hozzá.

Orosz kémhálózat tagjait ítélték el Lengyelországban

Egy Oroszország javára kémkedő hálózat tizenhárom tagját ítélte el kedden egy év és egy hónaptól hat évig terjedő szabadságvesztésre a kelet-lengyelországi Lublin város kerületi bírósága.

Egy további, 17 éves vádlottat egy nevelőintézetben helyeznek el. Az egy orosz, két fehérorosz és tizenegy ukrán állampolgárságú elítélt közül többen húsz év körüli fiatalok, van közöttük egy egyetemista lány és egy jégkorongozó is. Az elítélteket március és augusztus között vettek őrizetbe Lengyelország különböző településein.

A 104 kötetből álló vádirat szerint a kémcsoport katonai létesítmények és kulcsfontosságú infrastruktúra, ezen belül vasútvonalak és repülőterek, valamint az Ukrajnába irányuló katonai és humanitárius szállítmányok megfigyelésével foglalkozott, a NATO-val és Lengyelországgal szemben ellenséges propagandát terjesztett, és szabotázsakciókat is előkészített.

A vádlottak az orosz belbiztonsági szolgálat (FSZB) javára, pénzjutalom ellenében tevékenykedtek. A beszervezésnek „nem volt formális jellege”, a pénzt a hálózat tagjai kriptovaluta-átutalások formájában kapták meg.

Az ítélethirdetés után Piotr Lopatynski, a lublini ügyészség munkatársa a sajtónak “a kémhálózat szervezésének példa nélküli, korszerű módját” említette az ügy kapcsán.

Az ítélet nem jogerős, a vádlottak azonban tárgyalás nélküli ítélethozatalt kértek, vagyis gyakorlatilag önként vállalták a kiszabott büntetést. Egy részük azt is kérelmezte, hogy büntetését Lengyelországban tölthesse le, és annak kezdetéig előzetes letartóztatásban maradhasson.

(MTI)

Novák Svédországról is tárgyalt Erdogannal

A Sándor-palota megerősítette az Atv.hu-nak, hogy Novák Katalin és Recep Tayyip Erdogan török elnök találkozóján Svédország NATO-csatlakozása is téma volt.

A köztársasági elnök továbbra is bízik abban, nem Magyarország ratifikálja majd utoljára Svédország csatlakozását az Észak-atlanti Szövetség Szervezetéhez

– közölték. Novák szerint több érv szól a csatlakozás mellett, mint ellene.

Olaszország továbbra is támogatja fegyverekkel Ukrajnát

Az olasz kormány elfogadott egy határozatot, amely szerint továbbra is támogathatják Ukrajnát eszközökkel és felszerelésekkel, egészen 2024 végéig, hogy ellen tudjon állni Oroszországnak, közölte az olasz védelmi minisztérium. A kormány a parlament támogatását is kérni fogja a határozat megerősítéséhez.

Oroszország szuperfegyvert lőhetett ki Ukrajnára

Oroszország szuperfegyverként leírt ballisztikus rakétát lőhetett ki Ukrajnára csütörtökön, közölte a brit védelmi minisztérium. Hónapok óta ez lenne az első ilyen rakéta, amit kilőttek. A minisztérium azt írja, az orosz légierő december 14-én valószínűleg egy AS-24 Killjoy ballisztikus rakétát lőtt ki, amit utoljára augusztusban tettek meg. Valószínűleg egy katonai repteret céloztak meg vele Ukrajna középső részén. A Killjoy egyike a hat szuperfegyvernek, amelyeket Vlagyimir Putyin 2018-ban bejelentett.

Felszállt egy Boeing Kijev repteréről

Egy ukrán Boeing 777-300ER kedden felszállt a kijevi Boryspil reptérről, hogy onnan a franciaországi Tarbes-be repüljön. Ez volt a negyedik repülőgép, ami a háború kezdete óta felszállt Kijev repteréről. Az ukránok már korábban közölték, hogy újraindulhat a reptér, mert már képesek garantálni a légtér biztonságát. A gép a román határig kikapcsolt jeladóval repült.

Putyin: Oroszország készen állna tárgyalni Ukrajnával

Oroszország fejleszti a nukleáris arzenálját és a legmagasabb készültségi szinten tartja stratégiai erőit, miközben a nyugat hibrid háborút indított ellene, erről beszélt egy magas rangú orosz tisztviselőknek szervezett konferencián Vlagyimir Putyin.

Az orosz elnök, aki 2024 márciusában újra indul a választásokon, arról beszélt, hogy minden próbálkozás kudarcot vallott, amelynek az volt a célja, hogy stratégiai vereséget szenvedjen Oroszoroszág.

Közölte azt is, Oroszország készen állna tárgyalni Ukrajnával, az Egyesült Államokkal és Európával Ukrajna jövőjéről, ha ők akarnának, de Moszkva megvédené a nemzeti érdekeit.

Ukrajnában, Európában és az USA-ban azok, akik agresszívak Oroszországgal szemben, akarnak tárgyalni? Legyen. De ezt úgy tennénk, hogy a nemzeti érdekeink ne sérüljenek

– tette hozzá.

Oroszország bekérette Finnország moszkvai nagykövetét

Oroszország kedden bekérette Finnország moszkvai nagykövetét, hogy tiltakozzon az észak-európai országnak az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodása ellen, amely széles körű hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak a hosszú finn-orosz határ közelében.

Marija Zaharova külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a nagykövettel közölték, hogy Moszkva „nem hagyja válasz nélkül a NATO katonai potenciáljának a határain történő kiépítését, amely veszélyezteti az Oroszországi Föderáció biztonságát, és megteszi a szükséges intézkedéseket Finnország és NATO-szövetségeseinek agresszív döntéseivel szemben”. Finnország idén lett az észak-atlanti szövetség legújabb tagja.

Az Egyesült Államokkal kötött hétfői megállapodás célja, hogy konfliktus esetén gyors katonai hozzáférést és segítséget biztosítson Finnországnak – közölték a bejelentés előtt tisztviselők. A megállapodás 15 olyan finnországi létesítményt és területet sorol fel, amelyekhez az amerikai hadsereg akadálytalanul hozzáférhet, és ahol katonai felszerelést és lőszert is tárolhat, köztük négy légi bázist és egy katonai kikötőt.

Az Egyesült Államoknak számos NATO-tagországgal van hasonló megállapodása.

Lelőttek egy ellenséges drónt Moszkvánál, több repteret leállítottak

Lelőttek egy ellenséges drónt Moszkva közelében – közölte kedden Szergej Szobjanyin polgármester.

Ezzel párhuzamosan két moszkvai repülőtér – a Vnukovo és Domogyedovo reptér – közölte, hogy korlátozzák a repülőforgalmat. Ez bevett intézkedéssé vált hasonló dróntámadások idején. Az Interfax jelentése szerint egy harmadik moszkvai repülőtér, Zsukovszkij is hasonló intézkedéseket hozott.

A RIA idézte a Moszkvától délnyugatra fekvő Kaluga város repülőterének vezetőségét is, ők szintén korlátozzák a fel- és leszállásokat.

Nagy-Britannia és Franciaország addig támogatja Ukrajnát, amíg kell

Nagy-Britannia és Franciaország addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges – jelentette ki David Cameron brit külügyminiszter, miután Párizsban találkozott francia kollégájával, Catherine Colonnával. Cameron azt kérte a nyugattól, hogy legyen türelmes az ukrán katonai előrenyomulás ütemével kapcsolatban.

Ukrajnában nőtt az aggodalom a globális támogatással kapcsolatban, mivel a közel-keleti konfliktus eltereli a figyelmet az országról, és mert az Egyesült Államok választási ciklusa előtt áll, ráadásul a múlt héten Orbán Viktor megvétózta az ukrán támogatást.

Két ember meghalt az éjszakai orosz támadásban

Két ember meghalt, lakóházak és üzletek pedig megrongálódtak az éjszakai támadásokban Zaporizzsja, Herszon és Donyeck megyében – írta Gyunduz Mamedov, Ukrajna volt főügyészhelyettese az X-en.

Hét hadgyakorlatot tervez jövőre a „keleti NATO”

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, az orosz vezetésű posztszovjet katonai blokk jövőre hét gyakorlatot tervez – írja a The Guardian. A KBSZSZ a volt szovjet tagállamok orosz dominanciájú katonai szövetsége. Hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A KBSZSZ-t szokás a keleti Nato-nak is nevezni.

Olvasói sztorik