Kultúra

Kramp János üzenete lapult a 122 éves időkapszulában, amit az eleki templomkupolában találtak

Google Maps
Google Maps
Kramp János üzent a múltból.

Nem, ez a hír nem Erich von Dänikentől érkezett, ezúttal szó nincs alternatív történelmi elméletről, paleoasztronautikáról, maradunk a kézzelfoghatónál, a kultúránál:

Időkapszulát és az egykori esperes-plébános 122 éve írt levelét találták meg a Sarlós Boldogasszony-templom kupolájában a Békés megyei Eleken.

„Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – egész konrétan és kevéssé meglepően így köszöntötte az utókort Kramp János eleki esperes-plébános az időkapszulába rejtett, 1901-ben írt levélben.

Na de ki is volt Kramp János? (És ma már miért nincsenek ilyen nevek?)

Kramp atya 1888 és 1913 között szolgált az akkor tízezer fős Eleken, regnálása alatt bővült a katolikus templom, méghozzá 1901 és 1906 között: kereszthajóval bővítették, boltívét újraépítették, ekkor került a kupolába, azon belül is a kereszt alatt található gömbbe a most előkerült időkapszula.

Az üzenetben az is olvaasható, hogy a kapszulát rejtő rézgolyót és keresztet 1904. október 19-én tették a helyére gróf Wenckheim Frigyes, gróf Wenckheim Géza és gróf Wenckheim Dénes, vagyis az Eleki Római Katolikus Egyház kegyurai költségén. Ugyanők készíttették a toronytetőt, amit rézlemezekkel fedettek, és a templom egyéb részeit is javíttatták.

A templom aktuális felújítása idén októberben kezdődött el 120 millió közforintból, melyből részben restaurálják, részben új lemezekkel fedik a kupolát, melyet még idén visszahelyeznek, tavasszal pedig a homlokzat frissül.

A polgármester, Szelezsán György szeretne egy interaktív látogatóközpontot plusz egy kilátót is a templom toronytestébe és a tetőtérbe – ott helyeznék majd el a levelet, valamint bemutatnák Elek újratelepítése utáni és a templom 300 éves történelmét.

Addig a plébánia őrzi Karmp atya üzenetét, ám másolatai a város több pontján láthatóak lesznek.

Mi több: a felújított kupolában Szelezsán Györgyék is terveznek időkapszulát elhelyezni, mégpedig a következő tartalommal:

  • egyrészt beletennék a most megtalált levél másolatát
  • másrészt megfogalmaznák gondolataikat arról, hogyan élnek és mit gondolnak az elekiek a 2020-as években.

Végül néhány adat a településről és templomáról:

  • a terület már a bronzkorszakban lakott hely
  • 1724-ben Frankföldről érkezett német frankok telepítették újra a törökdúlás után elnéptelenedett Eleket, ők rakták le a templom alapjait 1796-ban
  • egy ideig a gyulai plébánia filiája, 1734-ben megszervezik a plébániát
  • első temploma kicsinek bizonyul, ezért 1796-ban új templomot építenek, mely barokk stílusú
  • 1818-ban restaurálják, 1904-ben kereszthajóval bővítik, 1934-ben szentelik fel: tornya a karzat fölött ül, tetején jellegzetes barokk, hagymatagos toronysisak látható
  • a templom az 1900-as évek elején nyerte el mai formáját, akkor nőtt „katedrális méretűvé”, négyszázról 900 férőhelyesre; abból a szempontból egyedülálló, hogy födémszerkezetének nagy része betonból készült, ami az 1901-es munkák idején a legmodernebb építési anyagnak számított
  • a templomról itt látni szép mozgóképet.

A Sarlós Boldogasszony-templom Békés vármegye második legnagyobb temploma.

Tornyában egy harang lakik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik