A KSH friss jelentése, első becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2023 III. negyedévében a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A KSH magyarázata szerint a gazdasági teljesítmény csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet. Viszont a csökkenést a mezőgazdaság jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások hozzáadott értékének mérséklődését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – viszont a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt, vagyis
Mint a Portfolio megemlíti, a gazdasági elemzők előzetesen arra számítottak, hogy negyedéves alapon 1,1 százalékos lesz a növekedés, éves alapon 0,1 százalékos a visszaesés, vagyis a várakozásokhoz képest egy kicsit gyengébb adattal rukkolt elő a KSH. Mint kiszúrták, a mai adattal együtt a KSH kicsit átgyúrta a múltat is, a revíziók eredményeképpen a második negyedévben a 0,2 százalékos negyedéves alapú zsugorodás stagnálásra (0%) javult. Ezzel tulajdonképpen a recesszió nem is most, hanem az előző negyedévben ért véget, vagyis a recessziós periódus nem négy, hanem három negyedévig tartott – írja a szakportál.
2023. I–III. negyedévben a bruttó hazai termék mind a nyers, mind a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján az előző év azonos időszakitól.
Vélemények
A gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton az adatok kapcsán kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. (MTI)
Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János úgy véli a hivatalos adatok fényében, hogy az aktivitás mélypontján túljutott a magyar gazdaság. Előretekintve a továbbra masszív bérkiáramlás párosulva a normalizálódó inflációs környezettel a fogyasztás beindulását eredményezhetik szerinte az előttünk álló időszakban. A kamatkörnyezet fokozatos mérséklődése a beruházási hajlandóság lassú visszaépülését vetíti előre. Fontos szerep hárulna a még mindig bizonytalan sorsú uniós forrásokra. Mindemellett a meglehetősen visszafogott globális gazdaság hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását – tette hozzá.
Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter szerint a vártnak megfelelően kijutott a hazai gazdaság a recesszióból, azonban igazi repülőrajtot még nem tudott venni. Az adat megegyezett a +0,9 százalékos prognózisukkal, és számottevően kedvezőbb az elemzői konszenzusnál, de a belső keresletet és a külső környezetet leíró magas frekvenciájú adatok továbbra is gyengélkedő gazdaságra utalnak – tette hozzá.
A lakossági fogyasztás várhatóan elérhette a mélypontot a második negyedévben, és fokozatos javulás várható a csökkenő infláció, és emiatt pozitívba forduló reálbérnövekedés nyomán. A stabil forintárfolyam mellett folytatódó monetáris lazítás úgy a háztartásoknál, mint a vállalatoknál erősítheti a pozitív gazdasági várakozásokat.
Az elemzői várakozások átlaga a gyenge előző negyedéves GDP adat óta Az alapkezelő alapforgatókönyve most -0,8 százalékot valószínűsít, és a jövő évi +2,1 százalékos várakozásuk egyelőre szintén alacsonyabb a konszenzusnál. A külső környezet, különösen a német ipar kilátásai továbbra sem javulnak, és a beruházások szempontjából fontos EU-s források lehívása is egyre inkább kitolódik. A lassú kilábalás, a vártnál jobban csökkenő infláció és a stabil forint hármasa egyre inkább a vártnál nagyobb lazítás felé terelheti a jegybankot, azonban várakozásaik szerint ütemváltásra csak jövő év elején lehet komolyabb esély.
2022. harmadik negyedévétől kezdve mutatott csökkenést a DGP az előző negyedévhez képest. Magyarország egyébként bő három éven belül másodszor volt technikai recesszióban.
Mint október közepén írtuk, a GDP-számításokat végző nemzeti számlák főosztály vezetőjét menesztették – akkor az a hír terjedt KSH-s körökben, hogy a korábbi főosztályvezető távozása összefüggött a vártnál rosszabb makrogazdasági adatokkal.
