Báthory Gábor, az utolsó erdélyi fejedelem a Báthoryak sorából 410 éve, 1613. október 27-én halt meg – írja az MTI. Bár kezdetben nagy reményeket fűztek hozzá, végül az egyik legnegatívabb megítélésű magyar uralkodó lett, akinek meggondolatlan politikája és szélsőséges jelleme kis híján országa vesztét okozta.
Ígéretes fiatalemberből katasztrofális fejedelem
1589. augusztus 15-én született Nagyváradon, 1608-ban a lázadó hajdúkkal szövetségre lépve szerezte meg a fejedelmi címet. A befolyásos családból származó, gazdag és karizmatikus „Gábris vitézhez” nagy reményeket fűztek az erdélyi rendek, azonban hamar csalódniuk kellett.
Báthory azonnal el akarta foglalni Moldva román fejedelemségét, tanácsosai csak nagy nehezen tudták lebeszélni a támadásról. Bár megígérte a hajdúk letelepítését, az erre kiszemelt birtokok nagy részét kegyenceinek adományozta, emellett a jobbágyok adóit is növelte.
A merényletet követően korlátozta a katolikusokat vallásuk gyakorlásában, így egy év alatt Báthory a parasztságot, a városi polgárságot és a katolikus főurakat is magára haragította.
Saját emberei koncolták fel
A fejedelem 1610 decemberében csellel elfoglalta az erdélyi szászok fővárosát, Szebent, a hajdúknak pedig szabadrablást engedélyezett a falakon belül. Újabb átgondolatlan lépést tett, amikor bevonult az Erdéllyel szomszédos román vajdaságokba, és ott is fejedelemmé kiáltotta ki magát. Erre a Porta visszarendelte Erdélybe, nem sokkal később pedig az elüldözött Radu Serbán havasalföldi vajda II. Mátyás magyar király támogatásával Brassó mellett tönkreverte az erdélyi csapatokat.
A gondokat tovább tetézte, hogy Forgách Zsigmond felső-magyarországi főkapitány bevonult Kolozsvárra és Gyulafehérvárra, majd Báthory-ellenes felkelésre szólította fel Erdélyt. Az Oszmán Birodalom ekkor még megsegítette Báthoryt: segédcsapatokat küldött Erdélybe, akik kiűzték Forgách seregét az országból, azonban a fejedelem helyzete megrendült.
Lovászmesterét saját lovaival tapostatta szét, jogtalanul kobozta el a nemesek birtokait és vagyonát.
1612 decemberében az erdélyi országgyűlésen Báthory felvetette a fejedelemség csatlakozását a Magyar Királysághoz, majd annak ellenére, hogy ezt az erdélyi rendek elutasították, tárgyalásokat kezdett II. Mátyással. Ezt már nem tűrték tovább az oszmánok, így nagyszámú török sereget küldtek Erdélybe, megfosztották Báthoryt trónjától és Bethlent tették meg Erdély fejedelmévé. A menekülésre kényszerülő Gábort 1613. október 27-én a saját hajdúi koncolták fel Várad közelében.
