Több beszélgetést is regisztráltak Kulcsár Attila és a vádlott között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) a brókercégnél 2003. június 23-án végzett vizsgálatát megelőzően – mondta az operatív munkában résztvevő és részben irányító tiszt. A beszélgetésből szerinte leszűrhető, hogy a K&H Equities Rt. befektetési tanácsadó üzletágvezetője és a dandártábornok találkoztak egymással és Kulcsár Attila segítséget, tanácsot kért Bácskai Jánostól. Hozzátette: egy vagy két nappal a PSZÁF vizsgálata előtt az egyik telefonbeszélgetés során Kulcsár Attila elmondta: „bajban van, fogható”. Az őrnagy vallomása szerint említést tett az Állami Autópálya Kezelő Rt. átutalási megbízásairól, melyen rajta van a szignója.
Bácskai János határozattan cáfolta, hogy kettejük beszélgetésén szóba kerültek volna átutalási megbízások. Felhívta a figyelmet arra, hogy lezárt operatív ügyekről senki nem készíthet feljegyzéseket, mivel azok államtitkot tartalmazhatnak, így készítőjük államtitoksértést követhet el.
Ács Tibor ügyész Bácskai Jánosra az ellene hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és államtitoksértés miatt indult büntetőügy megismételt elsőfokú eljárásán felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte a bíróságtól.
A vádirat szerint Bácskai János, aki a vádbeli cselekmények idején a maffiaellenes központ főigazgatója volt, Kulcsár Attilával kapcsolatban hivatalos személyként bűnpártolást követett el. A katonai ügyészség – a K&H ügytől függetlenül – gondatlanságból elkövetett államtitoksértéssel is vádolja a dandártábornokot. A büntetőperben első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa, részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek alapján, nem jogerősen kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot, ám az ügy fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol 2004 novemberében megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendeltek el. Az eljárás során a dandártábornok tagadta a terhére rótt cselekmények elkövetését.
