Kétfajta levelet küldenek ki az egyetemek és főiskolák a vonalhúzás után. Az egyik sajnálkozó azoknak, akiknek nem sikerült a felvételijük. A másik a szeptemberben kezdőknek szól. Ez a boríték már többféle dokumentumot tartalmaz, gyakran olyan sokfélét, hogy a frissen érettségizett nem győzi kapkodni a fejét. „Regisztrációs lap és beiratkozási dokumentumok, Neptun-kód, kollégiumi felvételi kérelem, beiratkozási lap a könyvtárba, információ és jelentkezési lap a gólyatáborhoz” – sorolta a borítéknak csak a „visszaküldendő” tartalmát a FigyelőNetnek egy gyógypedagógusnak készülő lány. Hozzátette, nem a kitöltéssel van problémájuk, azt azonban nem könnyű észben tartani, melyik űrlapot hova kell eljuttatni. Ugyanis van, amit a tanulmányi osztálynak vagy a dékáni hivatalnak kell címezni, mást a hallgatói önkormányzatnak vagy éppen a kollégiumi bizottságnak.
Reklámok a borítékban
A visszaküldendők mellett sok egyéb papírt is tartalmazhat a kezdőcsomag. Például információkat az egyetemről, a karokról, az ott folyó tudományos munkáról, vagy éppen a diákéletről, hallgatói klubokról és a rendezvényekről vagy éppen arról, mikor lesz az évnyitó és milyen ruhában illik megjelenni. Ami ezen felül a borítékba kerülhet, az legtöbbször valamilyen szórólap, akár a diákhitelről, akár más szolgáltatásról. A Miskolci Egyetemen például három bank diákoknak szóló folyószámla-ajánlata, egy telefontársaság, és az egyetemi lelkészség cetlije került bele. Hasonló a helyzet a többi intézményben is, leginkább a bankok próbálnak meg új ügyfeleket toborozni.
A banktól a mobilig
A felsőoktatási intézmények is jól járnak a kiküldött levelekkel, ezekért ugyanis legtöbbször darabonként számláz az egyetem vagy a főiskola a megbízóknak. Az összeg nemcsak a postaköltséget és az egyéb borítékolási, nyomtatási költségeket fedezi, hanem pluszbevétel is lehet a dm-levelekből.
A cégek és az egyetemek sokszor közvetlenül találják meg egymást, az elsősöknek kiküldött ajánlat pedig része az egész éves együttműködésnek. Más hirdetők közvetítő segítségével jutnak el az intézményekhez. A Diákbónusz Kht. a diákigazolvány kedvezményrendszerének fejlesztésén dolgozik és többek közt egy banknak (K&H) és egy telefontársaságnak (Pannon) segít eljuttatni kedvezményes üzenetét. „Az intézmények nem tesznek az értesítőbe bármilyen üzenetet, csak a kifejezetten a diákoknak szóló ajánlatot, olyat, amit máshol nem kap meg a hallgató” – mondta a FigyelőNetnek Németh Antal, a cég irodavezetője. Hozzátette, az egyetemek érdeke is, hogy ne kerüljön bele akármi a borítékba, csak olyan, amely a hallgatóknak szól a diákhiteltől a diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményekig.
Hatásos?
„Minden évben más ajánlattal keressük meg a diákokat, idén zártkörű kedvezményes készülékajánlatokkal és nyereményjátékkal” – tudtuk meg Dan Titustól, a Pannon marketingkommunikációs igazgatójától. Elmondta, a sikeres felvételi egy olyan örömteli hír, ami arra ösztönözheti a családot, hogy ajándékkal ünnepeljenek, például egy új mobillal.
„Tapasztalataim szerint ezek nem túl hatásosak” – mondta el lapunk kérdésére egy vidéki tudományegyetem dékánja. Szerinte a legtöbb 18 évesnek már van mobiltelefonja, és nagyon soknak bankszámlája is, így kérdéses, célt érnek-e a szolgáltatók az ilyen hirdetésekkel. A dm-levelek idei eredményét még nem ismerik a Pannonnál, de jobbat remélnek a tavalyinál. „Pozitív hatással van a márkára, ha a jó hírrel összekötik a djuice-t és érzik, látják, hogy a djuice-nak van mondanivalója számukra” – véli Dan Titus.
