Az ELTE-n Bokros Lajos, a Budapesti Műszaki Főiskolán Csillag István, a Budapesti Gazdasági Főiskolán Békesi László, a Pécsi Tudományegyetemen Draskovics Tibor volt miniszterek, a Budapesti Corvinus Egyetemen Surányi György, a CIB Bank elnöke, volt jegybankelnök a delegált. A kormányzati jelöltek között van még Straub Elek, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Sugár András, a T-Mobile Magyarország volt vezérigazgatója, Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője.
A tagok között található még: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetői, 6 bank- és 27 vállalatvezető. A tanácsok héttagúak, illetve 15 ezres hallgatói létszám felett kilenc tagból állnak, a testületnek hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató. A kormány két, illetve három delegáltat küld a tanácsokba.
A testület tagjai nem visszahívhatók és nem utasíthatók, megbízatásuk öt évre szól. Nem lehet tag köztisztviselő, polgármester, kormánytag, államtitkár, aki politikai pártban tisztséget tölt vagy töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták, foglalkoztatják, aki önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, vagy tagja a szenátusnak, más intézmény gazdasági tanácsának.
Magyar Bálint a tanácsok tagjainak javadalmazásáról elmondta: a törvény erről külön nem rendelkezik, a kormány havi 150 ezer forintot ajánl fel. Ezenfelül az egyetemek szabadon dönthetnek arról, hogy milyen összeggel díjazzák a tagok munkáját. Leszögezte: a törvény kötelező jelleggel rögzíti a tanácsok megalakítását.
Arra a felvetésre, hogy a jobboldalhoz köthető szakemberekkel tárgyaltak-e, az oktatási miniszter közölte: személyesen kérte fel Chikán Attilát, Kádár Bélát, illetve a munkatársain keresztül Matolcsy Györgyöt, ám egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudták vállalni a feladatot.
Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője elmondta: nem voltak alaptalanok azok az aggályok, amelyek Magyar Bálint irányítótestületekbe, majd gazdasági tanácsokba való delegálási jogáról szóltak. „Az egyetemek megalázását jelenti, hogy bukott minisztereket, pártkádereket ültetnek a nyakukra.” Jól érződik a döntésből is, hogy miután a kormánynak nem sikerült az egyetemeket autonómiájuktól megfosztaniuk, ezek után komisszárokat küldenek a nyakukra, hogy a saját akaratukat az egyetemekkel szemben mégis érvényesíteni tudják – tette hozzá.
