Egy friss tanulmányban egy különleges, ősi űrkőzetet ismertetnek – írja a ScienceAlert. Az Erg Chech 002, illetve egyik izotópja arról árulkodik, hogy felrobbant csillagok radioaktív vegyületei keveredtek Naprendszerünk anyagával kialakulásának vége felé.
A Nap, mint minden csillag, porból és gázból született meg. A felhő a gravitáció következtében összeomlott, létrehozva egy bébicsillagot, a maradék anyagból pedig idővel megszülettek a bolygók.
A kutatók a bolygók összetétele alapján tudnak következtetni arra, hogy milyen anyagú volt az eredeti felhő, ám az elmúlt 4,6 milliárd évben történtek jelentős kémiai változások. A meteoritok és aszteroidák ezzel szemben viszonylag érintetlenek maradtak.
Az Erg Chech 002-t 2020-ban fedezték fel Algériában. Már korábban bebizonyosodott, hogy az űrkőzet ősibb a Földnél, és egyetlen ismert meteoritra sem hasonlít. Az objektum szokatlan andezitösszetétele vulkanizmusra utal. A kutatók úgy vélik, hogy a kőzet egy olyan bolygóról származik, amely fejlődése korai szakaszában járt, és amelynek formálódása leállt.
Az objektumban a magnézium egy stabil izotópját, a magnézium-26-ot detektálták. Ez az anyag az alumínium-26 bomlásterméke, amely nagy tömegű csillagok szupernóva-robbanásával jön létre.
Evgenii Krestianinov, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa és kollégái az alumínium-26 eloszlását mérték fel a korai por- és gázfelhőben. Azt is meghatározták, hogy a meteorit nagyjából 4,5 milliárd éves.
A számítások alapján az Erg Chech 002-ben lényegesen több alumínium-26 volt, mint más meteoritokban, ezt az eredményt pedig úgy értelmezték, hogy az izotóp egyenetlenül oszlott el Napunk ködében. A kutatók szerint ez azt sugallja, hogy a születés kései fázisában más csillagokhoz köthető anyag áramlott be a felhőbe.
