Mint elmondta, az amerikai fél mindegyik tárgyaláson hangsúlyozta: mintaértékű a Magyarország által nyújtott teljesítmény, ahogy átalakította a rendszert, a gazdaságot, ahogy kiépítette a demokratikus intézményrendszert. Göncz személyesen is úgy véli: igazi magyar tragédia volt a forradalom bukása. Valamifajta „bocsánatkérés, elnézéskérés” az 1956-os segítségnyújtás elmulasztása miatt, azonban nagyon nehéz kérdés.
Felidézte, hogy Putyin orosz elnök bocsánatkérésként többször elmondta, hogy ami történt, azzal ő semmilyen formában nem azonosul. Ez egyértelmű helyzetre vonatkozott: a szovjet támadásra, a forradalom eltiprására. Az amerikaiak magatartásával kapcsolatban azt lehet gondolni – most ötven év távlatából -, hogy nyilván másképp is lehetett volna lépni, dönteni abban a helyzetben. De ez más dolog, mint azt mondani, hogy bocsánatot kell kérni.
„Azt hiszem, hogy ha a sztereotípiák oldaláról nézzük, akkor az Egyesült Államok úgy látja Európát, mint amely lassú, tehetetlen, filozofikus, nem nagyon hatékony, szeretne megoldani konfliktusokat, de nem sikerül, későn lép stb. Európa meg úgy látja Amerikát, hogy ott hatalmas erő koncentrálódik, és Amerika él és bizonyos esetekben visszaél ezzel az erővel, hatalommal. Azt hiszem, hogy ez a sztereotípia kicsit elkezdett oldódni, talán mindkét oldalról.” – fogalmazott a miniszter.
Példaként említette, hogy a múlt heti európai uniós csúcstalálkozón egyértelművé vált: az EU és az Egyesült Államok együtt tud fellépni Iránnal kapcsolatban. Hol van Magyarország amerikai szemmel nézve? – kérdezte a riporter. „A térségen belül nagyon stabil partner Magyarország” – válaszolta a külügyminiszter, hozzáfűzve: az utóbbi években nagyon jó politikai és személyi kapcsolatok alakultak ki az Egyesült Államok és Magyarország között. Ebben szerepet játszik, hogy hazánk hajlandó volt közvetlen érdekeltségein túl is részt venni a globális kihívásokra adandó válaszokban, így Afganisztánban és Irakban.
„Nagyon egyértelműen képviseljük azt, hogy nem vagy Európa vagy Amerika, hanem a közös érdek a közös fellépés, a transzatlanti kapcsolatok erősítése. Ez Amerikából látható” – mondta. Ami a vízumügyet illeti, a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az EU most hangsúlyosan szóvá tette a kérdést, és ez Magyarországnak is segítséget jelenthet, hogy tovább lehessen lépni. „A vízumkérdés – mondta – nyilvánvalóan érzékeny pont, legfőképpen azért, mert mi magunk is úgy gondoljuk, hogy a magyarok semmiféle biztonsági veszélyt nem jelentenek Amerikára nézve”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
