Az OKM üdvözli a döntést
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményében üdvözli, hogy az Országgyűlés a lehetséges legkorábbi időpontban meghozta a döntést.
A minisztérium reményei szerint ezzel a döntéssel elhárul minden akadály a felsőoktatási törvény 2006. július 24-én elfogadott módosításának hatályba lépése elől és így a jövő évi felsőoktatási felvételi tájékoztató már az összes változás ismeretében jelenhet meg. Ezek között szerepel a képzési hozzájárulás bevezetése azok számára, akik 2007. szeptemberében kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat.
A felsőoktatás minőségét javító elképzelésekkel a felsőoktatásban érintett valamennyi szereplő egyetért, köztük a hallgatók képviselői is – írja az OKM. Az egyetlen pont a képzési hozzájárulás kérdése, ahol a minisztérium és a HÖOK álláspontja eltér egymástól. A hallgatók képviselői szerint a reform összes elemének életbe lépése után kellene megvizsgálni a képzési hozzájárulás bevezetésének szükségességét, a minisztérium viszont azt gondolja, hogy mire ténylegesen fizetni kell a hallgatóknak a képzési hozzájárulást, a reform összes többi eleme is működik már.
A képzési hozzájárulás teljesítményre ösztönöz, mert átjárhatóbbá teszi a rendszert az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatók között az elért eredmények alapján. A törvény hatálybalépését követő rendeleti szintű szabályozásban kívánjuk biztosítani, hogy szociális okok miatt egyetlen tehetséges hallgató se kerüljön hátrányos helyzetbe a továbbtanuláskor – zárul az OKM közleménye.
A taláros testület pedig valóban az alaptörvénybe ütközőnek ítélt egy fejezetet. Így Sólyom lászló a jogszabályt visszaküldte az Országgyűlésnek, amelyről hétfői ülésén szavaz a Ház. Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott: a gazdasági tanács számára a szenátusi döntéshozatal rektori kezdeményezéséhez biztosított előzetes egyetértési jog alkalmas arra, hogy a felsőoktatási önkormányzati intézmények működését, az autonóm döntéshozatalt megakadályozza. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a módosított felsőoktatási törvény 25. paragrafusának egyik része alkotmányellenes.
Miről szólt a módosítás?
A közoktatásról szóló törvény július 24-i módosítása a gazdasági tanácsokon kívül számos új, fontos módosítást is tartalmazott: többek között megemelte a tanárok kötelező óraszámát, valamint kötelezővé teszi a nyolc osztálynál kisebb iskolák tagiskolává válását. A felsőoktatási törvény módosításának legtöbb vitát kiváltó pontja a képzési hozzájárulás bevezetése, amelyet az államilag támogatott oktatásban részt vevők fizetnének.
A módosítás szerint a képzési hozzájárulás összege tanévenként 105 ezer forint, a mesterképzésben pedig 150 ezer forint diákonként. Az adott felsőoktatási intézmény hallgatói létszámának 15 százalékáig mentességet adhat a képzési hozzájárulás megfizetése alól, elsősorban a tanulmányi eredmény alapján. A képzési hozzájárulás összegétől az intézmények plusz-mínusz 50 százalék arányban eltérhetnek.
Felsőoktatási képzésben jelenleg több mint 400 ezer fő vesz részt, és meghaladja a 200 ezret azoknak a száma akik költségtérítésesek. Ők, a felsőoktatási tájékoztató szerint, tanévenként 55 ezertől 1,3 millió forintig terjedő díjat fizetnek.
Az intézmények a fenntartásra az egyetemek és főiskolák alkalmazottaira vetítve fejenként 450 ezer forintot kapnak, az összes hallgatót figyelembe véve pedig további 60 ezer forintot diákonként. Az orvos és fogorvosi egyetemeken ugyanakkor ez a normatíva jóval magasabb, ott 180 ezer forintot kapnak az egyetemek ezen a címen a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény szerint.
Sokszor kifogásolt törvény
Nem ez az első módosítása a sok vitát kiváltott jogszabálynak. A vaskos kötetnyi törvényt 2005. november 29-én fogadta el az Országgyűlés, majd 2006. március 1-jén lépett hatályba, ezelőtt viszont több mint ötszáz módosító javaslat érkezett, amelyből 94-et a kormány is támogatott. Az egyik leginkább kifogásolt pont az egyetemek autonómiája volt, a törvény első változata szerint ugyanis a szenátus mellett irányító testületek (it-k) vezették volna az intézményeket. Az Alkotmánybíróság tavaly október 27- én úgy foglalt állást, hogy alkotmányos alapjogot, a tudományos élet szabadságát sérti meg, ha a minisztérium által küldött szakemberek döntenek például a doktori képzés indításáról, azaz elutasította az it-k létrehozását. Nem kifogásolta ugyanakkor – az ellenzék által nehezményezett – kétciklusú képzés bevezetésnek módját, így 2006-tól felmenő rendszerben indulhattak el az alapképzések.
A törvény márciusi kihirdetése előtt néhány nappal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) fordult az Alkotmánybírósághoz. A szervezet azt kifogásolta, hogy az egyetemi és főiskolai gazdasági tanácsoknak csak felsőfokú végzettségű tagjai lehetnek – így az alapképzésben résztvevő diákok nem tudnak maguk közül képviselőt delegálni a testületbe. A törvény júliusi módosítását követően pedig Sólyom László élt alkotmányos jogával, és kihirdetés helyett az AB-hez küldte a jogszabályt.
