Múlt szombaton lépett életbe Érden az a rendelet, amely ideiglenesen megtilt minden új magánépítkezést a város területén. A szigorú szabály alól csak speciális esetekben van kivétel, például a kármegelőzés, kárelhárítás lehet ilyen. Az ideiglenes változtatási tilalom egyik oka, hogy az építési engedélyekre és bejelentésre vonatkozó – a kormány által az előző évtizedben liberalizált – szabályokat megkerülve az utóbbi években több vállalkozó úgy épített többlakásos házakat Érden, hogy azok megvalósítása köszönőviszonyban sincs a helyi szabályozással.
Mindez persze leginkább tünet. A budapesti agglomeráció településeinek nagy részét a túlnépesedésből adódóan egyre súlyosbodó infrastrukturális gondok nyomasztják. Amíg Budapest lakossága 2001 óta csaknem százezer fővel csökkent, az agglomerációs övezetbe tartozó nyolcvan település népessége 235 ezerrel nőtt. Érden a lakosság száma az utóbbi legalább húsz esztendőben átlagosan évi 800–1000 fővel gyarapodott. Lakóinak száma mára meghaladja a 72 ezret, azaz Érd hamarosan megelőzheti Szombathelyt, és
A fővárosi agglomerációhoz tartozó települések problémái nagyon hasonlóak:
- közlekedési dugók,
- parkolási nehézségek,
- limitált bölcsődei és óvodai férőhelyek,
- az egészségügyi ellátás kapacitáshiánya,
- a sokszor szabálytalan vagy a településképbe nem illő lakásépítések,
- illetve az egyes helyeken fellépő víz- és áramhiány.
„Remélhetőleg valamit javul majd a helyzet, vagy ha javulni nem fog, legalább nem romlik tovább” – részletezi reményeit a 24.hu kérdésére Németh István. Ő a többi problémából keveset érzékel Érden, a közlekedési gondok viszont határozottan zavarják. Szerinte mostanra odáig jutott a helyzet, hogy a dugók miatt nem ritkán akár másfél órát is eltart az út Budaörstől Érdig az M0-son.
Csak menni nem lehet meg megállni. Egyébként nagyon jó minden
– nevetett fel a középkorú férfi.
Érd gondjai azonban nem állnak meg a közlekedésénél és parkolásnál. A Dr. Romics László Érdi Rendelőintézet előtt egy babakocsis fiatal nő panaszkodik, hogy kórházra lenne szüksége a városnak, mert a rendelőintézetben már alig lehet ellátáshoz jutni. Csak ha időpont van, vagy még akkor se.
„Jártam úgy, hogy a másfél éves gyerekkel el akartak küldeni Pestre” – mondta, de rögtön hozzátette: a bölcsődében sincs hely. A család tavaly jelezte az igényét, mivel az asszony már jövő februárban visszamenne dolgozni, de csak a várólistán kaptak helyet. Most azzal kecsegtetik, hogy januárban kaphat értesítést.
A semmiből nőnek itt ki a lakások, valamit biztosan tenni kell.
Nemes Miklós a rendelőintézetből jött ki. Ő azt mondja, lassan dél lesz, fél nyolc óta várnak a szemészeten, mindhiába. Ultrahangos vizsgálatra februárra kaptak időpontot.
„Botrány, ami itt ment az elmúlt években. Sok minden be lett ígérve, de a negyede nem teljesült. Azon kívül tényleg sok visszaélés történik: sima, kertes házakat építenek át többlakásos társasházakká” – magyarázta. A férfi ezzel együtt támogatja a polgármester törekvéseit. A változtatási tilalom szerinte megtörheti az illegális építkezések gyakorlatát, és ha megállítani nem tudja, azért lassíthatja a lakosság növekedésének ütemét. „Csak vigye végig, és akkor hozni fogja a következő választást is” – vélekedett.
A helyi önkormányzat által bevezetett változtatási tilalom a magánépítkezések esetében nemcsak az engedély- és bejelentésköteles munkákra vonatkozik, hanem minden értéknövelő beruházásra. A tilalom az önkormányzat tájékoztatása szerint addig tart, amíg a város el nem készül az új helyi építési szabályzatával, illetve meg nem alkotják az átfogó településrendezési tervet. Csőzik László polgármester optimista becslése szerinte ez akár jövő májusra megvalósulhat, de az ellenzék szkeptikus. A változtatási tilalomra vonatkozó rendeletet a helyi Fidesz-frakció nem is támogatta, tartózkodtak.
Hasonló, részleges építési stopokat több más agglomerációs településen (például Zsámbékon, Biatorbágyon, Budakalászon és Szentendrén), sőt a fővárosban is bevezettek már, de arra még sehol sem volt példa, hogy ez egy egész településre kiterjedjen. Érd 2019-ben párton kívüli jelöltként, összellenzéki támogatással megválasztott (valaha az SZDSZ-ben politizáló) polgármestere úttörőnek tartja az intézkedést.
A népesedési problémák egyszerűen kezelhetetlenné váltak az agglomerációban. Olyan elképesztő módon csúszik hátrafelé a város életminősége, hogy Érd élvezhetetlenné válik, és csalódnak, akik kijönnek
– magyarázta Csőzik a 24.hu kérdésére.
A fő probléma szerinte a társasházépítésekkel van. Mint mondja, több építési vállalkozó a szabályokat kijátszva épít soklakásos ingatlanokat Érden. A polgármester szerint ezzel a gyakorlattal nemcsak az a probléma, hogy romlik Érd kertvárosias karaktere, de az ilyen kvázi társasházi lakások tulajdonosait számos meglepetés érheti.
A 2016-os helyi építési szabályzat szerint kertvárosias lakóterületen ezer négyzetméternél kisebb telken legfeljebb egylakásos lakóegység építhető, ezer négyzetméter felett viszont kettő. A szabály kijátszását az teszi lehetővé, hogy a kormány 2016-2017-ben – nem függetlenül a csoktól – liberalizálta az építési engedélyeztetési eljárásokat. Ennek értelmében nem kell építési engedély a lakáscélú építkezésekhez a 300 négyzetméter alatti alapterületű lakások esetén, de 2017-től bizonyos megkötésekkel 300 négyzetméter fölött is elég pusztán bejelenteni az építkezést.
A visszaélések – mint kiderült – Érden leginkább a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanoknál jellemzők. Van rá példa, hogy valaki 299 négyzetméteres ingatlant épít hat vagy akár nyolc lakással. Mivel ezt a helyi szabályok miatt társasházként bejegyezni nem lehet, osztatlan közös tulajdonba kerül az ingatlan, ami a tulajdonosoknak komoly nehézségeket okozhat. Ilyen okból a polgármester szerint már két esetben adott ki bontási határozatot a kormányhivatal alatt működő építési hatóság. Csőzik egy olyan esetet említett, melyben a Kúria döntésére várnak.
Itt tizenkét családnak az élete lehetetlenül el, ha a Kúria helyben hagyja a bontásról szóló elsőfokú határozatot.
Mindez nem új keletű. A város korábbi fideszes polgármester, T. Mészáros András már 2019-ban határozott fellépést ígért a helyi építési szabályzatot így megszegőkkel szemben, ám a helyzet nem sokat változott. T. Mészáros abban egyetért utódjával, hogy a szabálytalanságokat meg kell fékezni. Már csak azért is, mert azok a tulajdonosok, akik ilyen házban vásárolnak, azt hihetik, hogy lakást vettek, miközben jogi értelemben csak egy lakrészt. Aminek rajtuk kívül a szomszédok is a tulajdonosai, így megnehezül a hitelfelvétel, és eladni sem egyszerű az ilyen „kvázi lakásokat”.
Arra a kérdésre, hogy miért nem szabályozták újra a helyzetet, amikor a probléma a felszínre került, T. Mészáros azt mondta: már 2019-ben megbízta az építési csoportot, hogy dolgozzon ki olyan szabályozást, amelyet nem lehet kijátszani. Csakhogy utána jött a választás.
Meg lehetett volna menteni a dolgokat, ha úgy szabályozzuk, hogy az osztatlan közös tulajdon ne tudjon megjelenni
– fogalmazott lapunknak T. Mészáros.
A most bevezetett változtatási tilalom szerinte ugyanakkor több okból is problematikus. A tulajdonosok szerinte legalább jövő szeptember-októberig nem tudnak hozzányúlni az ingatlanjaikhoz, ide értve a bővítést, nyílászárócseréket és a szigetelési munkákat is. A fideszes politikus szerint alkotmányossági problémát is felvethet, hogy miközben a lakosságot korlátozza a rendelet, az önkormányzat érdekkörébe tartozó építkezések folytatódhatnak.
Ami a probléma többi aspektusát illeti: azt Csőzik László polgármester is elismeri, hogy vannak olyanok, akik elesnének az idén még hozzáférhető csok-támogatástól a szabályozás miatt. Ezért – mondta – az érintett családok érdekében valószínűleg máris igazítani kell a szabályozáson.
A polgármester az érdi problémahalmaz további részeit is érintette. A városban nemrég például részleges locsolási tilalmat kellett bevezetni, mivel a város bizonyos részein, elsősorban a magasan fekvő Parkváros településrészen a nyomáscsökkenés miatt időszakos vízhiányok léphetnek fel.
„Az esti órákban rendszerint duplájára nő a fogyasztás, és tavaly voltak olyan esték a kánikulában, amikor hörögtek a csapok, vagy annyira alacsony volt a víznyomás, hogy a bizonyos parkvárosi részeken zuhanyozni sem lehetett” – indokolta a korlátozást. A vízmű vezetője már májusban, az esős időszakban jelezte a gondot.
A bölcsődei és óvodai férőhelyekről Csőzik azt mondta: évente több száz gyereket kell visszautasítaniuk, tehát legalább két új bölcsődére és ennél is több óvodára lenne szükség. A polgármester hozzátette, nemrég nyertek támogatást bölcsődefejlesztésre, és további pályázatra is kilátás van, így talán enyhíteni tudnak a férőhelyhiányon.
