Mi indokolta az OTÉK ilyen horderejű módosítását, miszerint immáron harminc százalékos, tehát a korábbi tízszeresét lehetővé tevő beépítésre van lehetőség egy adott nagyságú mezőgazdasági területen?
Erzsébet- és Terézváros országgyűlési képviselője, Oláh Lajos az építési és közlekedési minisztert azért kérdezte erről, mert
több lakossági megkeresést kapott amiatt, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) rendelet (OTÉK) módosítása zöld utat hatalmas lakóépületek megjelenésének mezőgazdasági földterületeken.
A DK politikusa szerint az új szabály feljogosította a „tanyatulajdonosokat” a helyi építési szabályok figyelmen kívül hagyására. A szabálymódosításról korábban a 24.hu írta meg, hogy lényegében megtízszerezte mezőgazdasági területek beépíthetőséget. Az ellenzéki politikus Lázár Jánostól ezért az alábbiakra kért választ.
- Mi indokolta az OTÉK ilyen horderejű módosítását, miszerint immáron 30 százalékos, tehát a korábbi tízszeresét lehetővé tevő beépítésre van lehetőség egy adott nagyságú mezőgazdasági területen?
- A drasztikusan megemelt beépíthetőségi szabályok hogyan fogják a mezőgazdasági területek védelmét is szolgálni?
- Mivel a módosítással a helyi építési szabályzatban nem állapíthatóak meg szigorúbb követelmények, mi a garancia arra, hogy az értékes, eddig növénytermesztésre használt területeken nem építenek az amerikai ranch-ekhez hasonló lakóparkot, ingatlan együtteseket?
- Milyen igények alapján vették ki a tanyák építésének korlátozását a rendelet szövegéből?
- Mi indokolta, hogy a társadalmi egyeztetésre adott idő nagyobbik része munkaszüneti napokra essen? Ezen időszak alatt a Magyar Építész Kamara és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) tudott-e
érdemi szakmai észrevételeket megfogalmazni?
Lázár János miniszter helyettese minderre azt válaszolta, hogy a módosítás azokra a tanyatelkekre vonatkozik, amelyek a földhivatali nyilvántartásban tanyaként vannak bejegyezve. Csepreghy Nándor szerint a módosítás előtt az OTÉK nem tartalmazott külön rendelkezést a tanyák beépíthetősége tekintetében, a helyi építési szabályzatok alapvetően mezőgazdasági területnek tekintették a tanyákat, jellemzően maximálisan 3%-os beépíthetőséget írtak elő.
A miniszterhelyettes szerint ez hátrányosan érintett számos tanyán élőt, egyes tanyákon ellehetetlenítette a gazdasági tevékenység fejlesztését. Az új szabályozás célja éppen a tanyák fejleszthetőségének elősegítése. Csepreghy Nándor megítélése szerint a módosítás, a beépítés nem veszélyeztet mezőgazdasági területeket. Emlékeztetett rá, hogy az új tanya létesítésének az a feltétele, hogy az ingatlanok megfeleljenek az OTÉK-ban rögzített fogalomnak, azokat pedig a település helyi építési szabályzatában is fel kell tüntetni. A helyi építési szabályzat módosítására kizárólag a települési önkormányzatoknak van felhatalmazásuk,
így amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete a helyi építési szabályzat módosítását nem támogatja, abban az esetben új tanya nem létesülhet.
Csepreghy államtitkár a többi kérdésre nem tért ki, ám korábban lapunk azt is megírta, hogy valódi társadalmi egyeztetés nem volt, a módosítás miatt az építész kamara a jogalkotóhoz fordul, az önkormányzati szövetség a rendelet visszavonását követeli, az agglomerációs tagozat elnöke, Szentendre polgármestere azt mondta, a jogszabály-módosítás után a belterületi határ és az erdőterületek közötti jelentős mezőgazdasági területeken is beépítési hullám indulhat, náluk már többen jelezték a főépítésznek, hogy szeretnék tanyává minősíttetni a környéken lévő ingatlanukat.
