Gazdaság

Még mindig 40 százalék felett drágultak az élelmiszerek átlagban

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – jelentette a KSH. Januárban még 25,7, februárban 25,4 százalékkal nőttek átlagban a fogyasztói árak.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára még mindig 40 százalék felett, átlagban 42,6 százalékkal emelkedett egy év alatt, azaz tavaly márciushoz képest. De kicsivel mérséklődött a drágulás, mert februárban még átlagban 43,3 százalékot mért a KSH.

Márciusban az élelmiszereken belül éves szinten

  • a leginkább a tojás (74,0%),
  • a tejtermékek (72,8%),
  • a vaj és vajkrém (68,0%),
  • a kenyér (67,0%),
  • az édesipari lisztesáru (66,2%),
  • a sajt (60,6%),
  • a száraztészta (53,9%),
  • a tej (50,4%)
  • és a péksütemények (48,0%) drágultak átlagban a leginkább.

A termékcsoporton belül a liszt (9,7%) és az étolaj (3,9%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult éves szinten, ezen belül

  • a vezetékes gáz 62,8,
  • a tűzifa 55,9,
  • a palackos gáz 51,6,
  • az elektromos energia 27,6 százalékkal.

A tartós fogyasztási cikkekért 11,2, ezen belül az új személygépkocsikért 20,7, a fűtő- és főzőberendezésekért 19,6, a konyha- és egyéb bútorokért 18,9, a szobabútorokért 16,7 százalékkal kellett többet fizetni.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7, ezen belül a szeszes italok 27,4 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 62,3, a mosó- és tisztítószereké 35,8, a testápolási cikkeké 28,1, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,9 százalékkal nőtt.

A járműüzemanyagok 26,9 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 35,7, a sport- és múzeumi belépők 27,7, az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 26,4, a belföldi üdülés, illetve a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 24,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6 százalékkal került többe.

Drágulás az utóbbi egy hónapban

A fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 6,1, a kávé 5,1, az alkoholmentes üdítőitalok 4,5, a büféáruk, illetve a csokoládé, kakaó egyaránt 2,6, az éttermi étkezés 1,6%-kal. A sajt 3,7, a vaj, vajkrém 3,1, a száraztészta 2,3, a péksütemények 1,2, a tej 0,8 százalékkal olcsóbb lett. A háztartási energia ára 3,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 8,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,6 százalékkal csökkent. Az állateledelek 7,0, a mosó- és tisztítószerek 2,1, a virág és dísznövény 1,9 százalékkal többe került. A szolgáltatások átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a telefon- és internetszolgáltatások 8,4, a tv-előfizetések 6,5, a taxi 4,6, a belföldi üdülés 3,2, a testápolási szolgáltatások 2,1 százalékkal.

A maginfláció ismét emelkedett, évesen 25,7 százalékra, havi szinten 1,5 százalékra.

A nyugdíjas éves fogyasztói árindex márciusra kicsit mérséklődött, most 26,9 százalékon állt.

Ami aggasztó az elemzők szerint

Az Erste elemzése szerint a mostani adat azt sugallja, hogy az árak emelkedésének fékeződése a korábban gondoltnál jóval lassabban megy majd végbe. Egyre több jel mutat arra, hogy dacára a globális élelmiszerárak fékeződésének, nálunk a fogyasztói kereslet visszaesése hozza el a dezinflációt ebben a termékcsoportban.

A szolgáltatások továbbra is ütemes, 1,9 százalékos hó/hó drágulása meghaladta az általuk vártat. A mostani adatnak ez a legnagyobb negatív meglepetése szerintük, és vélhetően ez járult hozzá leginkább a maginfláció emelkedéséhez is. Mivel a szolgáltatások áralakulása a várt dezinfláció sebességére nézve is fontos indikációs erővel bír, ebből szempontból sem túl jó optikájú a márciusi szolgáltatás részindex.

A márciusi adat összességében vegyes képet mutat szerintük. Kedvező a „headline” index további lassulása, azonban a maginfláció emelkedése erőteljes másodkörös inflációs hatásokat sugall. Ami a kilátásokat illeti, a második negyedévtől valamivel gyorsabban csökkenő inflációt várnak, azonban az éves index várhatóan júliusig 20 százalék felett marad. Az év második felében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében.

Továbbra is jelentősek a középtávú inflációs kihívások a megváltozott globális környezet és a szűk munkaerőpiac mellett. 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám jelenlegi várakozásuk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba az infláció. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát és pozitívban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban – valószínűsítik.

A kormány bizakodó

Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés – reagált a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a KSH legújabb márciusi adataira.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik