Annak ellenére, hogy egyáltalán nem volt jelentős uralkodó, Tutanhamon ma a legismertebb egyiptomi fáraó, aranyból készült maszkja egyiptomi művészet egyik legemblematikusabb tárgya. Sikerének titka, hogy ő az egyetlen fáraó, akinek sírja épségben maradt meg 1922-es feltárásáig.
Még gyermekként lépett trónra, vált a föld urává a Krisztus előtti XIV. század közepén, és tíz évnyi regnálás után, 17-19 évesen hunyt el. Halálnak oka természetesen máig nem hagyja nyugodni a tudósokat, a múmia vizsgálatának eredményeként számtalan elmélet látott már napvilágot. Esetleg gyilkosság áldozata lett, vagy balesetből származó csonttörés következményei végeztek vele, maláriás volt vagy vérszegény.
Bárhogyan is halt meg, az ifjú királynak szörnyű testi elváltozásokkal kellett leélnie életét. Bár halotti maszkja egy angyali arcú, nemes ifjú képét mutatja, a valóság egészen más volt – állapítja meg egy számítógépekkel elvégzett, modern “virtuális boncolás”, amelynek eredményét genetikai vizsgálatokkal vetették össze.
Kiderült: szerencsétlen ifjúnak dongalába, nőiesen széles csípője és kapafogai voltak. Testi fogyatékosságait feltehetően annak köszönhette, hogy szülei minden bizonnyal testvérek voltak, és hormonális problémái vezethettek korai halálához is. Az viszont biztos, hogy Tutanhamon bicegett. Ezt támasztják alá a sírjában talált 130 használt sétabot, és azok a speciális lábbelik, amelyek talpa máig őrzi a fáraó sérült lábának lenyomatát.
