Tudomány

Nyakunkon a tridémia, három vírus támad egyszerre

Vajda János / MTI
Vajda János / MTI
A Covid miatti korlátozások más légúti vírusok terjedését is visszafogták, amelyek most újult erővel bukkantak elő. Előbb jött az influenza, a korábban csendesen lezajló RSV olyan élénk, hogy már a hírekbe is bekerült, és a Covid esetszámai is emelkednek: így áll össze a tridémia, de ijedtségre semmi ok.

A Covid tapasztalataival a tarsolyunkban nagyon is ijesztő olyan hírekkel szembesülni, miszerint rég nem látott RSV-hullám (légúti óriássejtes vírus) alakult ki, Nyugaton már tele vannak a gyerekkórházak.

  • Korábban jelentkezett és egyre nagyobb erővel támad az influenza,
  • miközben a Sars-CoV-2 is egyre élénkebb,
  • illetve ne feledkezzünk meg az ugyancsak elsősorban gyerekeket érintő kéz-száj-láb betegségről.

Úgynevezett tridémiás időszakban vagyunk, amikor a szezonális (és az eddigi tapasztalatok szerint intenzívebb) influenzajárványt a Covid és az RSV súlyosbítja – derül ki a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium közleményéből. Pánikra azonban nincs ok, semmi olyan nem történt, amire ne lehetett volna számítani,

az említett betegségek nem váltak „pusztítóbbá”, együttes jelentkezésük viszont nyilván nagyobb kockázatot rejt, ám tehetünk ellene.

A laikusra frászt hozó hírek közepette Google-keresések helyett mindenkinek inkább megnyugodni érdemes, és megtenni mindazokat az óvintézkedéseket, amelyekkel a helyzet kezelhető marad – Dr. Kemenesi Gábor víruskutatóval, a PTE Természettudományi Karának adjunktusával, a virológiai labor munkatársával beszélgettünk.

Mások is elkezdtek nyomulni

A lassan három éve tartó Covid-járvány nagy hullámaiban gyakorlati bizonyítást nyert, hogy a távolságtartás, a maszkviselés stb. rendkívül hatékony módszer a fertőzések megakadályozására. Egyszerűen azért, mert cseppfertőzéssel terjed elsősorban a felső légutakon keresztül, és ha megakadályozzuk a fertőzött váladék emberről emberre jutását, a vírust sem adjuk át.

Varga Jennifer / 24.hu

Ami pedig a SARS-CoV2 ellen bevált, az más légúti betegségek kórokozói ellen is működik, működött, ezért az elmúlt években elmaradtak a komolyabb influenzajárványok, és az óriássejtes vírus sem került be a hírekbe. Amint az várható volt, a járványügyi óvintézkedések megszüntetésével más, szezonális légúti fertőzések is „nyomulni” kezdtek, ráadásul

felborult a szezonális mintázat, miközben a hosszú »kihagyás« után csökkent a nyájimmunitás, fogékonyabbak vagyunk a vírusokra

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Nézzük, mit jelent mindez a gyakorlatban.

Óriássejtes vírus

Az RSV, vagyis a légúti óriássejtes vírus jellemzően torokfájással, köhögéssel, lázzal jár, az egészséges ember szervezete néhány nap alatt legyőzi, az illető betudja egy kisebb-nagyobb náthának. Öt év alatti gyerekek és 65 év feletti idősek számára azonban veszélyesebbé válhat, esetükben a betegség lefolyása súlyosabb lehet. A vírus régóta „velünk van”, általában az influenza előtt jut csúcsra: idén azonban fenti okokból a szokásosnál több megbetegedést produkál, és összecsúszott a szokatlanul korán fellángoló influenzával.

A gyerekek többsége korai éveiben rendszeresen átesik a betegségen, és sok felnőtt is a szokásos náthaszezonban elkapja, de a 2020 előtti „békeévekben” ez a megszokott módon és szezonalitással történt. A mostani, három évnél fiatalabb korosztály döntő többsége viszont eddig nem találkozott a vírussal, és a legtöbb ember pedig kihagyta az éves ismétlő fertőződést. Ez összességében jóval több olyan személyt eredményez, aki megkopott vagy még nem létező immunitással rendelkezik a vírusra. Az RSV tehát nem lett fertőzőképesebb, nem okoz az eddigieknél komolyabb megbetegedést, hanem arról van szó, hogy a kimaradt szezonok miatt most több a fogékonyabb ember. A virológus szavaival élve:

nagyobb játszóteret engedtünk egy régi vírusnak.

A kórokozó ellen egyébként készül már vakcina, amivel a 60 év felettieket olthatják majd a szezonális influenzánál már bejáratott módon. Kisgyerekek, csecsemők számára passzív immunizációval védekeznek, úgynevezett monoklonális antitestkészítményt adnak, ami rövid távú védelmet nyújt.

CHRISTIAN CHARISIUS / DPA / AFP

Csúnya, ijesztő, de nem veszélyes

Az influenzát senkinek nem kell bemutatni, most az a „különleges”, hogy már december első felében annyian fordultak orvoshoz influenzaszerű panaszokkal, mint máskor csak a szezon derekán, január vége felé. És a koronavírusról sem szabad megfeledkezni, a múlt héten némi emelkedést mutatva 14 069 fő volt az aktív fertőzöttek száma – így áll össze az említett tridémia Magyarországon és a világ számos más országában. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján az akut légúti megbetegedéssel (minden légúti fertőzés ide értendő, az RSV és a Covid is) orvoshoz fordulók 51,9 százalékát a 0–14 éves korúak, vagyis a gyerekek adták.

A kéz-láb-száj betegséget kiváltó kórokozók is cseppfertőzéssel terjedő vírusok, az úgynevezett enterovírusok csoportjába tartoznak, ide soroljuk a járványos gyermekbénulást (polio) okozó vírust is. A kéz-láb-száj betegségért felelős tagok azonban csupán enyhe megbetegedést okoznak, ám hasonlóan a járványos gyermekbénuláshoz, rendkívül ragályosak. A hőemelkedéssel, lázzal, gyengeséggel, torokfájással jelentkező tüneteket vörös, hólyagokká fejlődő vörös foltok követik a szájban, amelyek a végtagokra és a fenékre is átterjedhetnek.

Testnedvekkel terjed, ez az a fertőzés, amit a gyerekek szinte biztosan átragasztanak egymásra, ha felüti a fejét a bölcsődében, óvodában. A netet böngészve hamar eljutunk az egészen hátborzongató szövődményekig, de Kemenesi Gábor kiemeli: az enterovírusok, miként nevük is mutatja, a vírusok egy csoportját jelenti számtalan különböző változattal. Hazánkban dominánsan az enyhe megbetegedést okozó tagjai terjednek, idegrendszeri problémákat regisztrálni igazi ritkaság.

A kéz-száj-láb betegség csúnya, ijesztő, de nem veszélyes, a legtöbb gyerek eddig is rendre átesett rajta. Az RSV-nél részletezett háttér miatt jelenleg nem kizárt, hogy járványszerűen terjed, ám annyira enyhe, hogy nincs rá alkalmazott monitoring rendszer

– emeli ki a szakember.

Csortos Szabolcs Kemenesi Gábor

Már jól tudjuk, mi a teendő

Teljesen egyértelmű, hogy a következő hetek, így a karácsonyi és újévi ünnepek is a légúti vírusok kereszttüzében telnek majd, a tridémia enyhülni nem fog, inkább az ellenkezője valószínű. Az ünnepi összejövetelek és a tél lévén az emberek jellemzően zárt terekbe zsúfolódnak, ami jelentősen megemeli a járványkockázatot. Kemenesi Gábor szerint nem kizárt, hogy ennek a fenti vírusok esetszámaira is lesz hatása.

A védekezés módszereivel mindannyian tisztában vagyunk – így két év Covid után –, még ha szeretnénk is ezeket az eszközöket elfelejteni. Zárt térben hordjunk maszkot, kerüljük a tömeget. Zárt térben szellőztessünk gyakran, fontos a gyakori kézmosás, -fertőtlenítés, és ami a leglényegesebb: adassuk be az influenza és a Covid elleni védőoltást, még mindig nem késő.

Az évről évre változó influenza elleni vakcina az eddigi adatok alapján, úgy tűnik, pontosan céloz, azaz sikerült eltalálni a dominánsan terjedő influenza vírustörzseket, ami hozzájárul az idei vakcina várhatóan kiemelkedő hatékonyságához.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik