A Sponsianus nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része a Kr.e. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott. Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták. Azonban az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt.
Valójában egy császárt találtunk. A szakértők eddig kitalált személynek hitték és »kiírták« a történelemből. Úgy véljük azonban, hogy valós személy volt
– idézi az MTI a kutatást vezető Paul Pearsont, a londoni University College professzorát.
Az érme egy 1713-ban felfedezett kisebb kincslelet része volt. A XIX. század közepéig eredeti római érmének hitték, majd egyszerű kialakítása miatt feltételezték, hogy korabeli hamisítók műve. A végső csapást Sponsianus pénzére Henry Cohen, a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) vezető érmeszakértője mérte, aki szerint ezek a római érmék nemcsak újkori hamisítványok, de szegényesen kidolgozottak és „nevetségesen megtervezettek”.
Más szakértők is egyetértettek ezzel, és Sponsianus mindmáig kikerült a szakirodalomból. Pearson professzor viszont, aki a római birodalom történetéről szóló könyvéhez folytatott kutatása közben látta az érméről készült fényképeket, aprólékos vizsgálatnak vetette alá. A kutatók nagy felbontású mikroszkóppal vizsgálták, és megállapították: valóban vannak karcolások az érmén, és azok megfelelnek annak a mozgásnak, amelynek az érmék az erszényben voltak kitéve.
Azt feltételezik, hogy Sponsianus katonai parancsok volt, aki megkoronáztatta magát Dacia császárának: 260 táján a tartomány el volt vágva a járványok és polgárháború miatt széttöredezett Római Birodalom többi részétől. Sponsianus feltehetően a káosz és a polgárháború idején magához vonta a legfelsőbb parancsnokságot, és védelmezte Daciát, amíg helyre nem állt a rend, és Aurelianus császár uralkodása alatt a római légiók és a közigazgatás ki nem vonult a tartományból.
A provincia működő gazdasága érdekében úgy dönthettek, hogy saját pénzt veretnek, és ez az elmélet adhat magyarázatot arra, miért különböznek a vizsgált érmek a Rómában szokásos pénzektől. A polgárháború miatt pedig nemigen tudták, éppen ki volt a császár: a tényleges római hatalom híján szükség volt legfelsőbb katonai parancsnokra, Sponsianus pedig átvehette a parancsokságot, amikor kellett.
