Nem szeretnénk visszakapni az ügyelet megszervezésének feladatát
– fakadt ki lapunknak a Hajdú-Bihar megyei Polgár első embere. A DK-s Tóth József arra utalt, hogy a háziorvosi rendelésen kívüli egészségügyi ellátást tavaly júliusig az önkormányzatnak kellett megszerveznie, és bár kapott erre pénzt a központi költségvetésből, az nem volt elég, így aztán az önkormányzat kasszájából kellett kipótolni a hiányzó összeget. 2021 júliusától aztán a kormány elindított a megyében egy kísérleti programot, amelynek az volt a célja, hogy kipróbálják: mi történik akkor, ha nem az önkormányzatok, hanem az Országos Mentőszolgálat szervezi és biztosítja az ügyeleti ellátást?
A pilot, úgy tűnik, teljes siker volt: az új egészségügyi salátatörvényben – amely ellen közel 18 órán keresztül obstruált az ellenzék a parlamentben – az szerepel, hogy a Hajdú-Bihar megyei modellt Budapest kivételével országosan kiterjesztik.
Pedig augusztusban Békássy Szabolcs, az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos még azt mondta, noha folyamatosak a szakmai egyeztetések, nincs olyan szakmai koncepció, ami 2023. január 1-jével bizonyos megyékben az ügyeleti szolgáltatás kiterjesztését tartalmazná. Mint akkor mondta, a Hajdú-Bihar megyei pilot program tapasztalatainak az értékelése zajlik, és csak annak végeztével fogalmazódhatnak meg olyan szakmai javaslatok, amelyek mentén döntést lehet hozni az ügyeleti rendszer átalakításáról.
Ehhez képest november 15-én már készen is volt a törvényjavaslat a Hajdú-Bihar megyei pilot kiterjesztéséről, amire Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta: a pilot alapján szerveződő új ügyeleti ellátási rendszer többe kerül az államnak, de mindenki időben juthat majd orvosi segítséghez.
Panasz nincs, a színvonal mindenben megfelelő
A pilot az ország negyedik legnagyobb megyéjében, a több mint félmillió lakosú Hajdú-Biharban zajlott. A megye települési önkormányzatai kérhették, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vegye át tőlük az egyébként számukra kötelezően biztosítandó orvosi ügyeleti ellátását. Az állam 1,1 milliárd forintot szánt a programra, amit részben az Európai Szociális Alap, részben a magyar költségvetés finanszírozott.
A kísérleti program keretében a megyében 21 telephelyen valósult meg az új működési struktúra szerinti ügyeleti ellátás – ez olvasható a nyilvános pályázati leírásban, amely azt is hangsúlyozza, hogy a pilot végén az ügyeleti ellátást átvevő Országos Mentőszolgálatnak összefoglaló tanulmányt kell készítenie. Megkérdeztük az OMSZ-t, készült-e ilyen tanulmány, és ha igen, nyilvános-e. Választ egyelőre nem kaptunk, megszereztük viszont a pilotban részt vett Hajdúdorog képviselő-testülete számára készített, a mentőszolgálat regionális igazgatója által aláírt, november 7-i keltezésű jelentést. Hajdúdorog esete azért is érdekes, mert ott nem ügyeleti telephely, hanem csak egy kisebb, úgynevezett szatelit pont lett kijelölve.
A dokumentumban a tavaly nyár óta a mentőszolgálat által működtetett hajdúnánási ügyelet 2022. évi, kizárólag pozitívumokat soroló értékelése szerepel. A beszámoló bevezetőjében azt írják, havonta átlagosan 534 órányi ellátás biztosítását kell a mentőszolgálatnak megszerveznie, amihez 1600 munkaórányi időre kell szakszemélyzetet foglalkoztatni,
akik mind az orvosi, mind a szakdolgozói munkakörökben a sürgősségi betegellátásban jártas, korszerű ismeretekkel rendelkező kollégák, vagy legalábbis törekednünk kell ezen kvalitások preferálására.
Leírják azt is, hogy a mentőszolgálat minden ügyelet esetében „maradéktalanul biztosítja a jogszabályokban előírt feltételek teljes körű megvalósulását, illetve a rendeletben meghatározott feltételek teljesítésén felül további jelentős forrásokat biztosít az ügyeletek magas szakmai technikai színvonalú, stabil működtetéséhez”.
A beszámolóban közölt adatokból kiderül, hogy idén szeptemberig a hajdúnánási ügyeleten összesen 1812 beteget láttak el, közülük 126-ot irányítottak kórházba nem mentővel, 104-et pedig mentővel. Összefoglalásképpen azt írják, a hajdúnánási ügyelet vonatkozásában a betegektől, az önkormányzattól, illetve az Nemzeti Népegészségügyi Központtól nem érkezett a mentőszolgálathoz panaszbejelentés. Hozzáteszik: idén a mentőszolgálat által irányított ügyelet
folyamatosan, biztonságosan és szakmailag mindenben megfelelő színvonalon állt a térség lakosainak rendelkezésére.
Kellett a reform
Megkérdeztük a pilot programról a Magyar Orvosi Kamara Hajdú-Bihar megyei területi szervezetét is, de nem akartak nyilatkozni. Csige Tamás, Hajdúdorog MSZP-s önkormányzati képviselője viszont elmondta lapunknak, ami a Hajdú-Bihar megyei pilot szakmai részét illeti, az ügyeleti rendszer reformja jó irány, mert az, hogy normálisan megfizetett orvosokat, szakképzett mentősöket és asszisztenseket vonnak be az ellátásba, növeli a színvonalat. A pilot előtt háziorvosokat kellett kötelezni az ügyeletre, és amíg az alapellátók fiatalabbak voltak, addig ezzel nem volt probléma, de a 60 év felettieket már nehezen lehetett rávenni erre a csekély ügyeleti óradíj fejében – magyarázta a politikus. Hozzátette, ha az önkormányzat a piacról akart ügyeletes orvost szerződtetni, az sokba került, ezért a központi ügyelet működtetéséhez az állami normatíván túl még annak nagyjából a felét hozzá kellett tennie a településnek.
Csige Tamás szerint ugyanakkor nem tudni, honnan lesz a mentőszolgálatnak kapacitása ahhoz, hogy fenntartsák az ügyeleteket. Problémaként vetette fel azt is, hogy a pilotban összesen 21 ügyeleti telephely működött a megyében. Ennyi volt a program indulása előtt is, csakhogy például a 9 ezres lélekszámú Hajdúdorogtól elvették a délután négytől másnap reggel hatig működő ügyeletet, amit Sárrétudvari kapott meg, így a város ügyelet nélkül maradt. A Hajdúdoroghoz legközelebbi ügyeleti ellátás a hat kilométerrel távolabbi Hajdúnánáson érhető el.
Ha bent van az orvos, akkor aránylag hamar megvizsgálják a beteget, de ha az orvos beküldi őket a debreceni kórházba, akkor az már 40 kilométernyi távolság
– mondja a képviselő, aki szerint az is problematikus, hogy míg Hajdúdorogtól elvették az ügyeletet, addig a harmadakkora Sárrétudvari kapott egyet – pedig ott korábban nem is volt.
Csige Tamás úgy látja, az Országos Mentőszolgálattól kapott értékeléssel szemben – amely szerint beteg nem maradt ellátatlanul – a helyzet nem ennyire rózsás: bár az emberek már nem panaszkodnak, hanem elfogadják azt, ami történik velük és körülöttük, sokan elégedetlenek az új rendszerrel, és nem tudják, kihez forduljanak, ezért egyből a kórház sürgősségijére mennek. Tud olyan esetről, amikor két órát várakoztattak egy beteg gyereket az ügyeleten, majd a debreceni kórházba küldték.
Magasabb óradíjat fizet az OMSZ, mint az önkormányzat
A cikk elején idézett Tóth József, Polgár polgármestere is azt mondta lapunknak, hogy az ügyelet költségvetési szempontból rendkívül megterhelő – főképp a kisebb települések önkormányzatainak. A pilot program indulása előtt önkormányzatuk úgy próbálta enyhíteni a központi ügyelet financiális terheit, hogy összeállt több szomszédos településsel, így az állami központi költségvetésből érkező normatívát egy közös kasszába tették, majd ebből üzemeltették az ügyeleti ellátást. Mivel azonban ez a forrás nem volt elég, a betársult települések lakosságarányosan tettek még be pénzt a közös kasszába, Polgár például évi 10 milliót.
A régi ügyeleti rendszer működésének alulfinanszírozottsága folyamatosan téma volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ülésein is, amelynek Tóth József a társelnöke. Kérték a kormányt, hogy változtassanak az évi 35–40 milliárd forintba kerülő rendszeren, így örvendetesnek tartja, hogy ez megtörtént. Szerinte – mivel tudott a problémákról a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is, aki egyben a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke – nem véletlen, hogy ebbe a megyébe hozták a pilotot.
A program helyszínének kiválasztásában szerepet játszhatott az is, hogy Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat vezetője sok szálon kötődik a hajdúsági megyeszékhelyhez: korábban egy debreceni betegszállító cég orvosszakmai vezetője volt, illetve aneszteziológusként dolgozott a hajdúsági megyeszékhely Kenézy Gyula Kórházában is. Csató pályája elején, 2002 és 2008 között a debreceni mentőállomáson végigjárta a ranglétrát a mentőápolótól a mentőtisztig, majd a mentőorvosi munkáig, közben pedig elvégezte a debreceni orvosegyetemet, ahol később egészségügyi menedzser diplomát is szerzett.
Tóth József azt mondja, bár az elején voltak zökkenők, az új rendszer viszonylag hamar beállt. Persze a lakosoknak meg kellett szokniuk, hogy nem az ismerős orvosuk veszi fel a telefont az ügyeleten, aki ismerte a kórtörténetüket, hanem egy idegen mentésirányító.
A finanszírozás szempontjából viszont nem hátrány, hogy nem kell az önkormányzatnak évente beletolni több millió forintot a működtetésbe, és az is igaz, hogy korábban folyamatosan közelharcot kellett vívni a háziorvosokkal, akik kevesellték az ügyeleti díjat, amit az önkormányzat tudott biztosítani – ez nagyjából óránként 2000 forint volt. Tóth József úgy tudja,
Úgy fogalmazott, az elején voltak problémás helyzetek (például nem az új számot hívták, hanem a háziorvosét), de aztán beállt a rendszer. Azt viszont aggasztónak tartja, hogy a sajtóban is megjelent terv szerint Polgáron megszűnne az ügyeleti ellátás.
Az államtitkár szerint is minden rendben
Az egészségügyi törvény parlamenti vitáján többször szóba került a Hajdú-Bihar megyei pilot. Varga Zoltán, a DK képviselője például azt mondta, a kísérletben részt vevők szerint az OMSZ vezérlésrendje, valamint az, hogy minden esetben egy mentőautó teljes személyzete vonult a beteghez, lényegesen megterhelte a mentőszolgálatot. Hiányolta, hogy egyetlen elemzés sincs a modellről, és azt is állította, hogy sok esetben csak a környező megyék mentőállományának, gépparkjának és személyzetének összevonásával tudták működtetni az ügyeleti ellátást.
Az ellenzéki képviselőnek Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára válaszolt, aki az összevonásra azt mondta, azért küldtek más megyékből is mentősöket Hajdú-Biharba, hogy a gyakorlatban szerezhessenek tapasztalatokat az új modellről, mert már arra készültek, hogy az új rendszert több megyére is kiterjesztik. Az államtitkár elárulta azt is, hogy az OMSZ folyamatosan mérte a betegelégedettséget, és kiderült, a páciensek biztonságérzete és elégedettsége nőtt, 4,6-os értéket értek el az ötfokozatú elégedettségi skálán a mentősök. Takács további válasza is arra enged következtetni, a pilot átütő sikert aratott. Az indokolatlan mentővonulások aránya a 20–25 százalékkal csökkent, így az államtitkár szerint nemhogy veszélyeztették volna a sürgős ellátásra szorulókat, hanem éppen így vigyáztak a jól felszerelt mentőautókra, amelyekből több százat szereztek be, és a legmodernebb mentőtechnikai eszközökkel szerelték fel azokat. Mindezek fejében a debreceni kórház sürgősségi osztályának forgalma 30 százalékkal csökkent a pilot alatt Takács tájékoztatása szerint.
Bár az OMSZ és az államtitkár is szinte hibátlan képet fest le az ügyeleti rendszer teljes átszervezéséről, a Magyar Orvosi Kamara mégis azt javasolta, hogy az ügyeleti rendszer OMSZ-hez kapcsolódó részét vonják vissza a törvényjavaslatból. A kamara azt is kifogásolja, hogy a tervezet szerint a háziorvosok havi két ügyeletre lennének kötelezhetők.
