Minden megy tovább június 8-án?

Hétfőn tovább kattogott a pártok kampánygépezete: a listát állító pártok jelöltjei korteskedtek, hogy meggyőzzék a szavazókat: június 7-én az ő listájuk mellé tegyék az ikszet.

Schmitt erős Magyarországot akar

A Fidesz erős Európát és benne erős Magyarországot akar, éppen ezért a június 7-ei európai parlamenti (EP-) választásnak nagy a tétje, hiszen nem mindegy, milyen arányú lesz a szavazási részvétel – ezt Schmitt Pál, az ellenzéki párt jelöltlistájának vezetője mondta hétfőn Nyíregyházán, ahol mintegy száz résztvevő előtt mondott beszédet egy utcai kampánygyűlésen.

Minél nagyobb számban voksolnak a választók a Fideszre, annál nagyobb lesz a párt rangja az európai parlamentben, ezért minden szimpatizánsnak mozgósítani kell a választási részvételre – mondta a politikus. Hozzátette: „a szavazatokkal nyomatékosítani kell, elég volt abból, hogy nem érzik az emberek az Európai Unió áldásos hatását, amiért nem a közösséget kell kárhoztatni, hanem a tehetetlen magyar kormányzatot.”

A Fidesz európai parlamenti jelöltlistájának vezetője azt állította, hogy mindezért a hét éve hatalmon lévő MSZP-SZDSZ kormány a felelős, amely – szerinte – szembemegy Európával. „A Fidesz ezen akar változtatni, s erre képes is lesz, hiába állítják a politikai ellenfelek, hogy nincs programja” – hangsúlyozta a politikus, aki a legutóbbi ciklusban európai parlamenti képviselő volt a párt színeiben.

Szájer véget vetne az ámokfutásnak

A Fidesz-lista második helyezettje, Szájer József szerint a június 7-i választás véget vethet a „kormányzati ámokfutásnak”, annak a gazdaságpolitikának, amely az adóprés megszorításán kívül másra nem képes. A néppárti európai parlamenti képviselő hétfőn a Csongrád megyei Mindszenten azt mondta: aki azt állítja, hogy az európai parlamenti választásoknak gyors belpolitikai következményei lesznek, lehet, hogy téved, aki azonban azt állítja, biztosan nem lesznek ilyen következményei, hazudik.

El kell indítani az országot fölfelé, s ez csak a munkahelyteremtésen keresztül képzelhető el – hangsúlyozta a képviselő.

Bokros: a kilábalásról szól a szavazás

Az európai parlamenti választás valamennyi tagországban most elsősorban arról szól, hogy az egyes kormányok miként tudnak hatékonyak lenni a válságból való kilábalásban. Magyarországon kell a válságkezelés, de ez nem elégséges feltétele a kibontakozásnak. Most az a kérdés, hogy az államcsőd elkerülésén túl képesek leszünk-e megalapozni a fellendülést és a gazdasági növekedést – mondta Bokros Lajos, a Magyar Demokrata Fórum európai parlamenti (EP-) listavezetője hétfőn este Győrben.

Magyarországon a XXI. század első évtizede a felzárkózás szempontjából elveszett. Az ország most azon történelmi kihívás előtt áll, hogy vajon e század második évtizedét is elveszítjük-e ezen a téren? – tette fel a kérdést Bokros Lajos. Ennek elkerülése érdekében reformok kritikus tömegét kell végrehajtani legalább öt nagyon fontos államháztartási területen. Így az egészségügyben, az oktatásban, a nyugdíjrendszerben, a közigazgatásban – ott elsősorban az önkormányzati rendszer megreformálása elkerülhetetlen -, valamint a közteherviselés rendszerében. Ez utóbbi sem pusztán adócsökkentésről kell, hogy szóljon – tette hozzá.

Magyarországnak ma egyetlen esélye van a felzárkózásra, mégpedig a versenyképesség javítása. Olyan termékeket kell tehát előállítani az országban, amelyek jó minőségűek, s gazdaságosan értékesíthetők. Ha ehelyett az elzárkózást, a nemzeti szűkkeblűséget, netán a védővámokat, a protekcionizmust szajkózzuk, ezzel a leszakadást tartósítjuk, és a szegénységet tűzzük programunk zászlajára – mondta a választási listavezető.

Thürmer: a Munkáspárt fiatalít

A Munkáspárt elnöke debreceni kampányrendevényén arra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb fiatal jelölt a Munkáspárt európai parlamenti (EP) listáján szerepel, vannak köztük debreceni, egri, miskolci és soproni egyetemisták.

Thürmer Gyula szerint új parlamenthez új emberek kellenek. A pártelnök bemutatta pártja három debreceni huszonéves jelöltjét, egy szociológus egyetemi hallgatót, egy adatrögzítőt és egy egyetemen dolgozó kézbesítőt. Thürmer Gyula reményét fejezte ki, hogy a 22 európai parlamenti képviselő a magyar társadalom legkülönfélébb rétegei közül kerül majd ki, s köztük lesz egy munkáspárti is.

Szent-Iványi: a liberálisok a harmadik erő

A liberálisok a megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen harmadik erőnek számítanak az Európai Parlamentben és az egyes tagországokban; az SZDSZ arra törekszik, hogy ez Magyarországon is így legyen – jelentette ki Szent-Iványi István, a párt európai parlamenti (EP-) képviselője hétfőn Szegeden.

Az SZDSZ EP-listavezetője hangsúlyozta, a párt európai parlamenti programja szoros összhangban van az európai liberális pártcsalád választási elképzelésével, míg ez nem minden részletben mondható el az MSZP és a Fidesz esetében.

Bóka János, az SZDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje kifejtette: az Erasmus-program az unió egyik legsikeresebb kezdeményezése, melyet érdemes lenne felgyorsítani. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a magyar hallgatók számára olyan objektív korlátok vannak – elsősorban az anyagi források hiánya -, amelyek megakadályozzák a nagyobb arányú részvételt.

A kirekesztés ellen kell szavazni az SZDSZ szerint

A június 7-ei európai parlamenti (EP) választáson a kirekesztés ellen kell szavazni a társadalom józan többségének – ezt Iványi Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) európai képviselőjelöltje mondta Nyíregyházán.

Tragédia, és leírhatatlan károkat okoz, hogy akad olyan politikai szerveződés, amely Magyarország a magyaroké címmel dolgozta ki és hirdeti választási programját – hangsúlyozta a metodista lelkész. Hozzátette: felháborítóan rövidlátó politikai gondolkodás, hogy a legalantosabb érzésre építve „koncul akarnak dobni” egy népcsoportot, s bűnbakot képeznek tagjaiból a rossz helyzet magyarázására.

LMP: szolidáris társadalom, egészséges környezet

A Lehet Más a Politika (LMP) programjának három alapértéke a környezeti, társadalmi, gazdasági fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság és a demokratikus részvétel – olvasható a párt EP-választási programját összefoglaló brosúrában.

Az LMP szerint a válság megmutatta, hogy a globális gazdaság ingatag alapokon áll, a hitelekből fenntartott túlfogyasztás nemcsak a pénzügyi és gazdasági rendszert roppantotta meg, hanem a természeti és társadalmi alapokat is.

Szerintük a gazdaságnak úgy kell új lendületet adni, hogy az ne az erőforrások túlhasználatához és a szegénység konzerválásához vezessen, hanem egy nagyobb önrendelkezést biztosító rendszer létrejöttéhez, amelyben magasabb a foglalkoztatás és a közjavakhoz is egyenlőbb a hozzáférés.

Ezt a „globális rendszerváltást” európai szinten is támogatni kell a pénzpiacok és a kereskedelem újraszabályozásával, s azzal is, hogy a fejlesztési forrásokat az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és a fenntartható mezőgazdaságra fókuszálják – olvasható a kampányanyagban, amely szerint az LMP-nek az a célja, hogy az Európai Unió váljon a fenntartható fejlődés modelljévé.

Göncz Kinga: minden megy tovább

Nem lesz változás a június 7-i EP-választás után, minden megy tovább a maga útján – mondta Göncz Kinga, az MSZP európai parlamenti (EP) listavezetője az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának rendezvényén hétfőn Budapesten.

Hetedike után nyolcadika lesz – mondta a listavezető arra a kérdésre, mi lesz június 7-e után. Közölte, a Fidesznek is az az érdeke, hogy a válságkezelő lépéseket végrehajtsák, és a jövő évi parlamenti választásokon esetleg már lehessen látni a válság végét.

Göncz Kinga azon véleményének adott hangot, hogy európai uniós tagsága miatt Magyarország történelmében először nem maradt egyedül a válságban. Láthattuk, hogy egy rendkívül fejlett ország, Izland, amely nem tagja az Európai Uniónak, milyen gyorsan omlott össze – tette hozzá.