Belföld

Fejek hullanának a DK Alaptörvény-módosításával

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A párt benyújtotta az Országgyűlésnek a jogállam helyreállítását célzó javaslatcsomagját.

A Demokratikus Koalíció benyújtotta a jogállam helyreállítását célzó javaslatcsomagját az Országgyűlésnek. Az ellenzéki párt

címmel nyújtott be határozati, illetve törvényjavaslatot. A csomag elfogadása esélytelen, hiszen például az Alaptörvény módosításához a képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges, miközben már az indoklás azzal kezdődik, hogy a második Orbán-kormány hivatalba lépése után azonnal megkezdte a demokrácia, a jogállam lerombolását, az elmúlt 12 évben leépítette a demokratikus
működés garanciáját jelentő fékek és ellensúlyok rendszerét.

A Demokratikus Koalíció a jogállamiság helyreállítása, a jogegyenlőség megteremtése érdekében két lényeges kérdésben javasolja az Alaptörvény módosítását. Egyrészt rögzíti Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, másrészt kimondja, hogy a javaslat hatályba lépésével valamennyi jelenleg hivatalban lévő közjogi tisztségviselő megbízatása megszűnik.

A jövőben az lehetne például csak az Alkotmánybíróság tagja, a Kúria elnöke, legfőbb ügyész, ombudsman, Állami Számvevőszék elnöke,  Nemzeti Választási Bizottság elnöke, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, akit a parlamenti képviselők 4/5-e támogat.

A DK az Európai Bizottság idei  jogállamisági jelentése alapján kevésnek tartja a kormány vállalásait, ezért politikailag függetlenné tenné a bíróságot, az ügyészséget és a közmédiát, módosítaná a médiatörvényt, az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, a bírósági szervezeti és jogállási törvényeket, az ügyészségi törvényt, az Országgyűlésről szóló törvényt és a Házszabályt is.

Korlátozná a gyorsított törvényhozási eljárás. A jövőben például nem lehetne alapesetben sürgős tárgyalást kérni

  • az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására,
  • sarkalatos törvények elfogadására vagy módosítására,
  • házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására,
  • költségvetési törvény elfogadására.

Hatályon kívül helyeznék a kivételes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, azt a DK elismeri, hogy előfordulhat, amikor az Országgyűlésnek a normál menetrendnél gyorsabban kell döntenie, ezért megtartaná a sürgős tárgyalás szabályait, de azt is a képviselők 4/5-ének szavazatához kötné.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik