A legnagyobb, legbosszantóbb probléma, hogy eltelik tíz-húsz év, és az ember azt gondolja, bizonyos dolgokon túl vagyunk már, de egyszer csak visszatér
– mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a napokban kirobbant iskolai szegregciós ügyről, hozzátéve, hogy szó sincs arról, hogy az óvodai, iskolai magyar tagozatok költöztetésével szegregálás valósulna meg.
Az erdélyi Krónika részletezi is a vitás esetet, e szerint a Kolozs megyei Bánffyhunyadon a román többségű önkormányzat nem vette át ingyen a református egyháztól a magyar állam támogatásából megépített, a helyi magyar gyerekeknek szánt új óvodaépületet saját ügykezelésébe, így az nem kerülhet be a közoktatási rendszerbe. Hogy ez változzon, annak az volt a feltétele, hogy román csoportokat is fogadjanak be. Nagyváradon szintén a református egyház ajánlott fel ingyen egy felújított épületet a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar osztályai számára, ám a helyi egyezséget ellehetetlenítette egy minisztériumi ellenőrzés.
A minisztériumi vizsgálóbizottság a szegregáció veszélyét látta abban, hogy a Nicolae Balcescu Általános Iskola magyar tagozatát olyan épületbe költöztessék, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a magyar állam támogatásával vásárolt, újíttatott fel, és ajánlott fel ingyen használatra a városnak. A város és a püspökség végül módosította a szerződést, és román osztályok is költöznek a református épületbe.
Kelemen Hunor, aki miniszterelnök-helyettes is a román kormányban, bosszantónak találta, hogy tíz-húsz év után is visszatérnek az oktatásban a megoldottnak hitt problémák, és tanévkezdés táján újra harcolni kell osztályokért, tagozatokért, mindig meg kell védeni azt, amit egyszer már elért az erdélyi magyar közösség. Elmondta, mind a bánffyhunyadi, mind a nagyváradi esetet megbeszélte az oktatásügyi miniszterrel. Egyik esetben sem lehet szerinte diszkriminációról vagy szegregációról beszélni, hiszen évekkel ezelőtt született egy miniszteri rendelet az iskolai szegregáció tiltásáról, amelyik azonban azt is pontosan rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek különálló anyanyelvi oktatási csoportjainak, osztályainak, intézményeinek a létrehozása nem tekinthető szegregációnak.
A miniszterelnök-helyettes a bánffyhunyadi konfliktust a helyi politikai erők és elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetének a számlájára írta. Úgy vélte, a kalotaszegi kisvárosban a magyarság középre került a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD politikai harcában.
A nagyváradi iskolaüggyel kapcsolatban azt tartotta problémásnak, hogy helyi feljelentés alapján a minisztérium kiküldött egy vizsgálóbizottságot, amelyik készített egy „buta jelentést”, ugyanakkor nem gondolja, hogy egy központilag irányított kampány célpontjába kerültek volna a magyar oktatási intézmények.
Ha valóban lenne központi akarat, akkor egy csomó helyen gond lenne, sokkal több helyen, mint ahol probléma van. Sok gondot megoldottunk, indultak új iskolák, új tagozatok, új csoportok, és ott nincsen semmi baj
– ecsetelte a politikus.
Kelemen a Krónikának arra a kérdésére, hogy a kormánykoalíción belül szemet szúrt-e valakinek a magyar kormány által Erdélyben megvalósított óvodaépítési és -felújítási program, kijelentette, hogy nyilvánosan ez soha nem került szóba. Itt jegyezte meg, hogy szerinte a probléma az, hogy a román költségvetésből országszerte keveset fordítottak iskolák és óvodák megépítésére és felújítására.
