Benyújtotta a kormány az Európai Bizottsághoz a 2021-2027-es időszakra szóló „Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz” elnevezésű dokumentumot, amely többek között a pedagógusok magyarországi helyzetét is értékeli. A dokumentumot kivonatoló Népszava szerint az írásban több olyan pontot is elismer a kormány, amit az utóbbi években kritikaként hoztak fel vele szemben. Így például azt, hogy
- a 2013-ban bevezetett pedagógus-életpályamodellnek komoly hibái vannak;
- az elmaradó pedagógus utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya;
- a magyarországi pedagógusok kereseti helyzete számottevően elmarad az európai átlagtól;
- és hogy ezekkel a problémákkal sürgősen kezdeni kell valamit.
A kormány célja, hogy 2028-ra a pedagógusok átlagbére elérje a a magyarországi diplomás átlagbér 80 százalékát, továbbá a jelek szerint azt is vállalná a kabinet, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a következő néhány évre inflációkövetővé tenné a tanárok fizetését, feltéve, ha megkapja az erre szánt pénzeket.
A Népszava szerint egyébként az elmúlt évek kritikáihoz hasonlóan a kormányzati program is elkeserítő képet fest a hazai pedagógusok helyzetéről, amelynek okai a rendszer hibáiból fakadnak. Elismerték például az ok-okozati kapcsolatot az az alacsony bérek és a tanárhiány között, ami már csak azért is adja magát, mert a tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban, illetve Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a törvény szerint meghatározott pedagógusbér és az átlagbér is.
Azzal is tisztában vannak továbbá a kormány képviselői, hogy a 2013-ban bevezetett pedagógus-életpályamodellnek komoly hibái vannak, külön megjegyezve, hogy rengeteg ideig tart, mire egy pedagógus a rendszerben elérheti azt a fizetési fokozatot, amiből meg is tud élni. A lap emlékeztet, hogy a legmagasabb fizetési fokozatot például csak 42 év után lehet megszerezni, amit így a tanárok csak rövid ideig kaphatnak, és nem is mindegyiküknek sikerül elérnie.
A kormány továbbá a jelek szerint eltökélt, hogy a hivatás presztízsét is visszaállítsa, ezzel egyre többeknek tegye vonzóvá újra a pályát, ezért a hírek szerint arról is szó van, hogy bővítik a pedagógusok számára adható elismerések körét, különböző kedvezményeket tesznek elérhetővé számukra, és akár még a lakhatásuk megoldásában is segítenék őket.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás szerint a kormány terve jó kiindulópont lehet, de a céldátumokat késeinek tartja, és szerinte a bérfejlesztés célkitűzéseit a mostani kormányzati ciklus végéig, 2026-ig kellene teljesíteni, és már első lépésként egy nagyobb arányú béremelést kell végrehajtani
