Az irányadónak számító londoni Brent olaj hordójáért 112,40 dollárt adtak, az észak-amerikai WTI pedig 93,63 dollár/hordóra drágult – jelentette a Reuters. A drágulás hátterében lényegében két tényező áll: az eladók kevésbé akarnak eladni, a vevők pedig jobban akarnak venni. És persze a befektetők hajlandók a magasabb áron vásárlás kockázatát vállalni, mivel úgy látják: a politikusok rászánták magukat, hogy nem megszorítások révén, hanem a gazdasági növekedést élénkítő lépésekkel próbálják a válságot elmulasztani.
S talán ennél is fontosabb, hogy a Európai Központi Bank a múlt héten jelezte, hogy beavatkozhat az államkötvényhozamok leszorítása érdekében, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig késznek mutatkozik a szükséges nagyságú és időtávú monetáris enyhítésre, hogy mozgásra bírja az amerikai gazdaságot.
A Napi Gazdaság szerint sajátos módon még a kínai feldolgozóipar három éve nem látott gyenge termelése is az optimista hangulatot erősíti, ugyanis a befektetők úgy gondolják, hogy a rossz adatok gazdaságélénkítő lépésekre késztetik a pekingi vezetést. Pénzpiaci elemzők szerint június vége óta megfordult a hangulat az energiahordozók piacán, aminek hátterében ezek a tényezők állnak.
A kínálat oldaláról szintén számos tényező hat az áremelkedés irányába. Egyrészt az amerikai nyersolajkészletek a vártnál jobban csökkentek, miközben az északi-tengeri lelőhelyek kitermelése 17 százalékkal zuhanhat szeptemberben, karbantartási leállások és egyes kutak hozamcsökkenése miatt. A Mexikói-öbölből induló exportot pedig egy újabb trópusi vihar vetheti vissza.
A geopolitikai tényezők között szerepel a szíriai polgárháború átterjedésének veszélye a szomszédos Irakra – figyelmeztettek a Barclays bank elemzői. Emellett az iráni olajexport kiesése is érezteti a hatását.
Az olaj árának változásai néhány nap alatt is érzékelhetővé válnak a benzin árában is, mint ezt korábban a Hír24-nek említette Sándor Dávid, a Portfolio.hu olajpiaci elemzője nyilatkozatában, miszerint akár 500 forint is lehet idén nyáron a benzin ára.
