Nyolcvan téli célgéppel és 400 fő kézi erővel végez sikosságmentesítést Budapesten az ónos eső miatt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF). Első körben a fő- és közösségi közlekedési útvonalak, hidak, felüljárók, közjárdák, közlépcsők, az egészségügyi intézményekhez és a lakosság ellátását biztosító logisztikai bázisokhoz vezető utak kerülnek sorra. Ezután következnek a mellékutak.
Hatszáz baleset
A már jégmentesített útvonalakat folyamatosan ellenőrzik, és ha szükséges, az FKF munkatársai azonnal visszatérnek az újra lefagyott szakaszra – mondta el lapunknak Horti Zsófia, a cég szóvivője. Az ónos eső ilyen szemponból a legkritikusabb jelenség, hiszen a csapadék folyékony állapotban ér talajt, ahol megfagy. Így lemossa a védekezésül leszórt anyagot, és a felület könnyebben fagy le újra, mint például a hó esetében.
Ezen túl egy-egy síkosságmentesített szakaszt az újabb ónos eső újabb jégréteggel takar. Bár több tényezőn múlik, a só általában -5, -7 Celsius-fokig használható síkosságmentesítésre – teszi hozzá a szóvivő.
Csúszkál az ország – KÉPGALÉRIA!
Egyes magyarországi térségekben az esetszám jelentősen megnőtt, Győr és Szeged régiójában a mentőszolgálat plusz kocsikat állított szolgálatba – tudatta Győrffy Pál. Jellemzően utcai elesésekből származó sérülésekhez riasztják a mentőket: a jeges útviszonyokkal összefüggő, zömében elesésekből származó sérülések száma a fővárosban 100, országszerte 600 körülire emelkedett.
A mentőmunka gördülékenyen folyik, bár a megnövekedett esetszám és a lassabb haladási sebesség miatt a kiérkezési idő sok helyen meghosszabbodott. Veszprém megyében esetellátás közben egy mentőápoló megcsúszott, elesett, agyrázkódást szenvedett – mondta el az OMSZ szóvivője.
Pusztít a só, de hasznos
Környezetvédelmi szempontból nem ajánlott, de hatékonyság tekintetében jég ellen a só a legjobb fegyver – tudtuk meg Szentes Györgytől, az Országos Katasztrófavédelmi Szolgálat (OKSZ) szóvivőjétől. Egyelőre csak a csúszásveszély áll fenn, annyi ónos eső nem esett még Magyarországon, hogy a jég súlya ágakat törjön le vagy villanyvezetékeket szakítson le.
Szentes György szerint sokat számít a cipőtalp anyaga: kerüljük a merev, műanyag megoldásokat. Célravezető néhány idősebb ember gyakorlata, akik kívülről zoknit húznak a cipőjükre – zárja szavait. Az utak sózása egyébként – bár hatékonyságát senki nem vitatja – köztudottan a legkevésbé környezetbarát síkosságmentesítési eljárás. Azon túl, hogy roncsolja a ruházatot, a talajvízbe kerülve ronthatja az ivóvíz minőségét, kifejezetten pusztító hatással van a városi növényzetre.
Helyenként egycentis a jégpáncél
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a késő délutáni órákban délnyugat felől újabb csapadék várható, főként ónos eső, helyenként már havazás formájában. Az elmúlt napokban a Kárpát-medence térségében úgynevezett hideg légpárna alakult ki, amelynek hatására éjszaka előbb a Dunántúlon, majd az ország délkeleti- és középső részein is egyre többfelé esett ónos eső, fagyott eső.
Az ónos és a fagyott eső ugyanabban a légköri közegben születik: a felszíni hideg légréteg fölött egy melegebb, majd egy újabb hideg réteg helyezkedik el – magyarázza lapunknak Fodor Zoltán, a meteorológiai szolgálat munkatársa. A felső légrétegből hókristály formájában elindul a csapadék, majd a középső rétegben felolvad – eddig közös a „történetük”.
Csúszkál az ország – KÉPGALÉRIA!
Az alsó, hideg légrétegben – ha az megfelelően vastag – a jeges eső még a levegőben megfagy, és gömb alakú kis jégdarabként ér a földre. A koppanást is lehet hallani, ahogy a tereptárgyakhoz ütődik. Ha az alsó légréteg vékonyabb, a csapadék nem szilárdul meg a levegőben, hanem csak túlhűl, majd a tereptárgyaknak – fa, ház, föld, de akár a fűszál is – ütközve a másodperc tört része alatt megfagy – mondja a meteorológus.
Még egy darabig marad
A Dunántúl déli felén kora délutánig lehullott csapadék mennyisége 2-4 milliméter között mozgott, amiből helyenként 5-10 milliméter vastag jégpáncél keletkezett. Az előrejelzések szerint a ciklon és a hozzá tartozó csapadékzóna csütörtökön északkelet felé elhagyja az országot, előbb a Dunántúlon, majd a délutáni órákban északkeleten is megszűnik a csapadék – közölte az OMSZ.
Az ország egyes pontjain már az elkövetkező napokban mérhetünk nulla Celsius-fok körüli hőmérsékletet, és ennek köszönhetően a kezelt felületek, magyarul az utak már csütörtökön, pénteken jégmentessé válnak. Az ország több részén azonban az éjszakai fagyoknak köszönhetően maradhat a jégpáncél, hiszen a következő napokban nem várhatunk fagypont feletti éjszakai hőmérsékletet.
