Magyarországon minden bölcsődei helyre három jelentkező jut. Jelenleg 561 intézmény működik, a rendszerváltás előtti 1084-gyel szemben, ez 15 ezer férőhely hiányát jelenti. 2006 óta biztosít lehetőséget a kormány arra, hogy a gyermek egyéves kora után az anya teljes munkaidőben dolgozhasson a gyes mellett. Ezzel a lehetőséggel azonban csak az tud élni, akinek sikerül megoldani csemetéje napközbeni felügyeletét.
Az elmúlt évek jelentős óvodai és bölcsődei férőhelybővítése ellenére a gyermekek napközbeni ellátása még mindig súlyos kapacitáshiánnyal küzd. A kormány 2012-ig 15-16 ezer új férőhellyel kívánja bővíteni a nappali ellátást, elsősorban európai uniós források felhasználásával és új ellátási formák kialakításával. Továbbá, 2010. január 1-jétől 20 százalékkal megemelnék a csoportlétszámokat (10-ről 12-főre). Ezzel további ötezer férőhely jönne létre.
Új intézményként hozná létre a kormány a családi gyermekfelügyeletet is, amely azoknak a szülőknek nyújtana segítséget, akik nem tudják bölcsődében elhelyezni gyermeküket, vagy késő estig dolgoznak. A családi gyermekfelügyelet a családi napközi mintájára jönne létre, de jóval egyszerűbb és rugalmasabb formában. A maximum öt gyerek helyett, csak három felügyeletét vállalhatnák, de az állami normatíva ugyanúgy érvényesülne.
Családi napközi pótolja a bölcsit
A családi napközi rendszere azért alakult ki Magyarországon, mert 1989-től hazánkban a bölcsődék száma folyamatosan csökkent. A kisvárosokban, kistelepüléseken az önkormányzatok finanszírozási problémái már nem tették lehetővé, hogy a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei formában biztosítsák.
A hiányzó intézményi férőhelyek pótlására létrejövő napközik, már egészen kicsi – akár 20 hetes – kortól 14 éves korig fogad gyermekeket. A napközi üzemeltetője akár saját otthonában is gondoskodhat a gyerekekről, és legfeljebb 5 fős létszámmal működhet, kivéve, ha a gondozónak van segítsége, ekkor még két további gyermek ellátására van lehetőség. A családi napköziket általában civilszervezetek működtetik, de vállalkozók és önkormányzatok is élnek ezzel a lehetőséggel. A napközi vezetőjének nincs előírva szakképesítés megszerzése, ám egy negyvenórás felkészítő tanfolyamot el kell végeznie.
A családi napközik létrehozásának ösztönzése érdekében 2009. szeptember 1-jéig, a kormány egyszerűsítené a működtetést és a finanszírozást. Ilyen intézmények létrehozása esetén a jövőben nem lesz például szükség a szakhatóságok véleményezésére. 2010-től megemelnék az állami normatívát is. A mostani 246 ezer forint éves fejkvóta 300 ezer forintra emelkedik, amelyet a gyerekek után igényelhetnek az intézmények. Így további ezer férőhellyel bővülhet a nappali gyermekellátás.
Megkérdőjelezhető szakmailag
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) szerint akkor jelenthet érdemi segítséget a családi gyermekfelügyelet, ha szakmailag is elfogadható javaslatok születnek. Azokon a településeken segíthet elsősorban, ahol nincs bölcsődei ellátás vagy a férőhelyek száma erősen korlátozott, illetve ha a bölcsőde nyitva tartása és a szülők munkaidő-beosztása nem teljes mértékben összeegyeztethető. Kérdés azonban, hogy ez az új intézmény mennyibe kerül a családoknak, hiszen az ilyen feladatot ellátó családi napközik a többség számára jelenleg megfizethetetlenek – mondta el a NOE elnökhelyettese az FN-nek.
„Nem szabad, hogy a minőség rovására jöjjön be a családi gyermekfelügyelet” – közölte lapunkkal Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. Szerinte szakértelem nélkül többet árthatunk a gyerekeknek, mint amennyi haszna lenne ennek az új napközbeni kisgyermek-ellátási formának. Ellentétben a családi napközikkel – ahol elég egy negyvenórás tanfolyam elvégzése az intézmény működtetéséhez – a bölcsődékben olyan szakemberek dolgoznak, akik hozzáértésüket felsőfokú szakképzéssel és hosszú évek tapasztalataival sajátították el.
Acsainé Végvári Katalin szerint a gyerekek személyiségfejlődésének szempontjából az első négy év nagyon meghatározó időszak. „Ha már muszáj kiemelni a családból, mert a szülők dolgoznak, akkor szakértői kezek kellenek, hogy segítsék a picik fejlődését. A pedagógiai érzék, a fejlődéslélektan, a gondozási-nevelési ismeretek mind-mind nélkülözhetetlen elemei az adaptációs időszak zökkenőmentes lefolyásának. De még sok olyan terület van, melyet szaktudás nélkül felelőtlenség lenne alkalmazni” – véli a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke.
Hozzátette: a családi napközi már a legrugalmasabb formája a napközbeni ellátásnak. Nem szabad további lazításokat megengedni a gyermekek harmonikus és biztonságos nevelése-gondozása érdekében.
(A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója)
