Az orosz-ukrán háború miatt a magyar kormány az ukrán menekültek befogadása mellett döntött, azonban a magyar-szerb határon továbbra is rendkívül szigorú migrációs politika valósul meg – derül ki az EUobserver cikkéből. A lapnak a közel-keletről érkező emberek meséltek a magyar határon tapasztalt élményeikről.
A libanoni származású Samir Ukrajnában telepedett le. Ukrán feleségétől egy fia született, akikkel a háború kitörése után Magyarországra menekült, ahol a háború végéig terveztek maradni.
A rendőrség a határtól mintegy 70 kilométerre megállított. Bár minden dokumentummal igazoltam, hogy legálisan élek Ukrajnában, libanoni útlevelem miatt nemkívánatos személynek számítottam. A rendőrség megbilincselt, elkobozta az összes iratomat, és három nap fogva tartás után kitoloncoltak Szerbiába
– meséli Samir, aki továbbra is családjától elválasztva Szerbiában rekedt.
Átkeltünk az első és a második kerítésen. Aztán a magyar rendőrök kutyákat küldtek utánunk, megvertek minket, és a végén letartóztattak
– mondja a szír Hassan, aki többször próbálkozott átjutni Szerbiából Magyarországra, de mindig erőszakosan visszautasították.
Hasszánhoz hasonlóan sokan gyűlnek össze Délnyugat-Ázsiából és Észak-Afrikából az olyan határvárosokban, mint Szombor, hogy megpróbáljanak eljutni az EU területére, ám ez a legtöbbször sikertelenül végződik.
Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság Menekültügyi Programjának munkatársa elmondta, hogy 2021-ben több mint 72 ezer embert toloncoltak ki a szerb-magyar határon, idén januártól márciusig pedig több mint 20 ezret. „Ezek nagyon magas számok, különösen, ha összehasonlítjuk egy másik határszakasszal, amely nyitott, és ahonnan menedékkérők érkezhetnek” – mondja Bakonyi utalva a magyar-ukrán határra.
2015 óta fokozottan nehézzé vált menekültként Magyarországra jutni: a kormány 4 méter magas és 175 kilométer hosszú szögesdrótkerítést emelt a déli határra, bevezette a bevándorlással kapcsolatos szükségállapotot, továbbá 2020 óta csak a belgrádi és a kijevi magyar nagykövetségen lehet menedékjogot kérni, különben nem léphetnek az országra területére.