Az oroszok blokád alá veszik az Azovstalt; Biden újabb dollármilliókat önt Ukrajnába

Ukrajnának havonta hétmilliárd dollárra van szüksége, hogy ellensúlyozza a háború okozta gazdasági veszteségeket – közölte csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Világbank tanácskozásának megküldött videóüzenetében.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek haladéktalanul ki kell zárnia Oroszországot a nemzetközi pénzügyi intézményekből, és sürgette az államokat, hogy szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Moszkvával. Beszélt arról is, hogy a fekete-tengeri kikötők blokádjával Oroszország elzárta az ukrán export útját, ami veszélyt jelent az élelmezés biztonságára.

David Malpass, a Világbank elnöke nagyjából 60 milliárd dollárra becsülte az orosz hadművelet következtében az ukrán infrastruktúrában és épületekben eddig keletkezett fizikai károkat. Mint mondta, ez nem tartalmazza a háború gazdasági költségeit. “Természetesen a háború tovább zajlik, a költségek pedig egyre magasabbak” – hangsúlyozta Malpass.

A vevők sem túl finnyásak, sőt nem is túl távoliak Oroszországtól. Fussa át, mire jutott a Wall Street Journal oknyomozása:

Kapcsolódó

Suttyomban exportálja nyersolaját Oroszország

Az oroszokkal szemben legkritikusabb európai államok is vesznek még orosz olajat ráadásul.

Válaszul az Egyesült Államok által bevezetett szankciókra, Oroszországban beutazási tiltólistára került 29 amerikai felsővezető, üzletember, szakértő, újságírók, köztük Mark Zuckerberg a Facebook és anyavállalata, a Meta társalapítója és Kamala Harris amerikai alelnök.

A döntésről csütörtökön számolt be az orosz külügyminisztérium. A közlemény rámutatott, hogy a lépés válaszintézkedés arra, hogy Joe Biden amerikai elnök kormányzata orosz állampolgárok egyre szélesebb körére terjeszti ki szankcióit. Az orosz válaszintézkedések egyébként, az amerikai büntetőintézkedésekhez hasonlóan, kiterjednek több magasrangú hivatalnok házastársára is.

Biden elnök, Antony Blinken külügy- és Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, valamint mások ellen Oroszország már március 15-én szankciókat vezetett be. Az orosz diplomáciai tárca csütörtökön kilátásba helyezte a stoplista további bővítését.

(MTI)

Mintegy 120 ezer civil lakos nem tudja elhagyni az ostromlott Mariupolt az ukrán elnök közlése szerint.  Ezt azután mondta Volodimir Zelenszkij, hogy az orosz védelmi miniszter bejelentette: az ellenőrzésük alá vették a várost.

(Guardian)

Nem túl szolidáris a magyar lakosság a megtámadott szomszéd országgal, sok kérdésben még a latin-amerikaiak is jobban odafigyelnek a történtekre. Olvassa el, mit mért az Ipsos a témában!

Kapcsolódó

A magyarok többsége szerint az ukrajnai háború Ukrajna problémája

A mexikóiakat, az argentinokat, a peruiakat, a kolumbiaiakat vagy például a chileieket is jobban érdekli, hogy mi történik a megtámadott országban, mint a magyarokat – derül ki az Ipsos nemzetközi kutatásából.

Arról ír az MTI, hogy Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában. Ezt a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) közlése alapján írják.

A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dincu román védelmi miniszternek. A találkozón az orosz-ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a “partneri” Ukrajna támogatására. Dincu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai-román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében).

A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett. Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén.

Vasile Dincu román védelmi miniszter korábban azt mondta: jelenleg csaknem négyezer külföldi (amerikai, francia, belga, német és olasz) katona van Romániában, ha pedig (a balti országok és Lengyelország után) Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában is megalakulnak a márciusi NATO-csúcson bejelentett új harccsoportok, az már nem rotációs rendszerű küldetést jelent, hanem a NATO keleti szárnyának tartós megerősítését eredményezi, és ezáltal mintegy ötezerre emelkedik a Romániában állomásozó külföldi katonák száma.

Nemzetközileg tiltott bombákkal mérhetett csapást az ukrán civil lakosságra – erről ír a Guardian.  A portálon közölt fotón az ún. cluster bomb látható, amit kazettás, vagy fürtös bombának lehet fordítani. Azt írják, hogy kutatásaik szerint Bucsában, és más településeken az orosz hadsereg ilyen fegyvereket használt a civil lakosság ellen. A Guardian megnevezi a pontos bombatípust is, de hozzáteszik: Oroszország tagadja, hogy ilyen fegyvereket vetett volna be.

Legkevesebb öt ember életét vesztette, mintegy húsz pedig megsérült, miután csütörtökön Tverben tűz ütött ki az orosz Lég- és Űrvédelmi Erők Központi Kutatóintézetének (NII VKO) épületében – közölték orosz hírügynökségek.

A TASZSZ szerint 13 ember kórházi ápolásra szorul. A tűz a város központjában lévő épület első emeletén keletkezett és gyorsan elborította a felső három szintet. A tűzoltóság szerint a lángok mintegy 1500 négyzetméterre terjedtek ki, a tetőszerkezet beomlott.

Az oltásban több mint 240 ember és 69 egységnyi technika, köztük egy helikopter vesz részt. A tűz oka az első feltételezések szerint az elöregedett elektromos hálózatban keletkezett hiba lehetett. A kutatóintézetből több, mint 30 embert menekítettek ki. Az ügyben a tveri helyőrség katonai ügyészsége vizsgálatot indított. (MTI)

Spanyolország 200 tonna katonai eszközt küldött Ukrajnába, amiben nehéz szállítójárművek és muníció is van – mondta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök Kijevben. Sanchez közös sajtótájékoztatót tartott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel.

Sanchez elmondta még, ez az eddigi legnagyobb spanyol hadianyag-szállítmány, ezzel megduplázták az eddig küldött mennyiséget. Egy spanyol hajó úton van már Lengyelországba hadianyaggal, amit ott rakodnak majd ki, onnan szárazföldön viszik Ukrajnába. 30 teherautó van a hajón, valamint különleges szállítójárművek, no meg 10 kisebb jármű egyéb hadianyagokkal.

A spanyol kormányfő azt is elmondta, országa kezdeményezni fogja a Nemzetközi Büntetőbíróságnál, hogy vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket. Hogy ezt segítse, Spanyolország szakértőket küld a bűncselekmények helyszíneire.

Frederiksen a sajtótájékoztatón azt tette még hozzá, hogy Dánia fokozza az Ukrajnának nyújtott fegyvertámogatást, méghozzá újabb 600 millió dán korona értékben (majdnem 30 milliárd forint).

(Guardian)

Joe Biden amerikai elnök nemcsak a katonai segélyt és menekültek befogadását jelentette be csütörtökön, de beszédet is tartott, amiben természetesen az agresszor Oroszországot vette elő. „Történelmi győzelemnek” nevezte az ukránok győzelmét a Kijev körüli csatákban (voltaképp az oroszok visszavonultak a teljes északi frontról). Hozzátette, Ukrajna megsegítését fel kell gyorsítani, mivel itt az új orosz offenzíva, ami földrajzilag kisebb területen összpontosul, de nem kisebb a brutalitása.

A fegyverekkel való támogatás mellett azzal is Ukrajna mellé áll az Amerikai Egyesült Államok, hogy kikötőiből kitiltja az orosz és orosz érdekeltségű hajókat.

Megemlékezett a kikötőváros Mariupolról is, aminek elfoglalását (leszámítva az Azovstal acélmű területét) csütörtökön tették hivatalossá az oroszok, maga Vlagyimir Putyin is erről beszélt. Ellenben Biden szerint

megkérdőjelezhető, hogy valóban ellenőrzi-e Mariupolt. Nincs még rá bizonyíték, hogy Mariupol teljesen elesett.

Biden arra kérte Putyint, engedje be a humanitárius segélyt a városba és engedje az Azovstal területén rekedt civileket kijutni az ostromzárból. Volodimir Zelenszkij meg is köszönte hamar a Twitteren az amerikai kiállást, ami „megóvja a demokrácia és szabadság védelmezőinek életét és közelebb visz minket az ukrajnai béke helyreállításához”.

https://twitter.com/ZelenskyyUa/status/1517155519407878144

Érdekesség egyébként, hogy Biden egy Theodore Rooseveltet ábrázoló festmény előtt mondta el a magáét. Roosevelt a 20. század elején volt az USA elnöke, de előtte egy lovascsapat élén nagy diadalokat ért el a spanyolok elleni, 1800-as évek végi háborúban.

Részletek a cikkünkben:

Kapcsolódó

Egyre kevesebb ukrán menekült érkezik Budapestre

Akik pedig jöttek, ők kezdenek tartósan berendezkedni.

Testével védett meg egy sebesült asszonyt egy ukrán mentős miután tűz alá kerültek Harkivban. Az OMSZ szerint a videót az ukrán mentőszolgálat töltötte fel a közösségi oldalára pár nappal ezelőtt. Bővebben a történtekről itt olvashat:

Kapcsolódó

Megszólalt a hős ukrán mentős, aki testével védett egy sérült nőt, miután tűz alá kerültek Harkivban

Denis nem érti, miért beszél róla mindenki. Videón a vérfagyasztó eset.

Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam – köztük Magyarország – amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám – jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfő-helyettes, regionális fejlesztési miniszter csütörtökön Prágában.

A kilenc európai uniós ország április végéig 14 pontot tartalmazó intézkedéscsomag-javaslatot terjeszt az Európai Bizottság elé. A javaslatok orvosolnák a menekülthullám következtében kialakult problémákat – olvasható a cseh minisztérium közleményében.

Ivan Bartos szerint az intézkedéscsomag javaslatát a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), valamint Bulgária, Románia és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) dolgozta ki közösen. A kilenc ország azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy mihamarabb hagyja jóvá az új uniós költségvetési időszak (2021-2027) programjait, ami lehetővé tenné ezek finanszírozását.

(MTI)

Folytatódott csütörtökön az amerikai bejelentéssorozat: Joe Biden amerikai elnök beszédében 800 millió dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának. Ebben nehéztüzérség, 144 ezer töltény és taktikai drónok is benne vannak. Épp egy hete jelentett be egy másik 800 milliós ukrán csomagot a Fehér Ház. (Guardian)

Joe Biden amerikai elnök bejelentette csütörtökön, hogy 100 ezer ukrán menekültet befogad az Egyesült Államok. A Uniting for Ukraine, azaz Egyesülés Ukrajnáért program keretében szabadon jöhetnek az ukránok az USA-ba (ideiglenesen), ha bizonyítják, hogy valaki támogatja őket a tengerentúlon. Hétfőn már jelentkezhetnek azok a szponzorok a programba, akik anyagilag támogatnák azt. (Guardian)

The program is called "Uniting for Ukraine," part of Biden's commitment to welcome up to 100k Ukrainians into the US. Officials say it's an "expression of solidarity with displaced Ukrainians and a "clear signal of support" for European nations hosting historic number of refugees

— amna (@IAmAmnaNawaz) April 21, 2022

A CNN arról számolt be, hogy Ukrajna miniszterelnöke, Denisz Smihal csütörtök délelőtt a Fehér Házban járt. A látogatás során találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval is. Smihal várhatóan Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel is találkozik, akivel egy félmilliárd dolláros segélycsomag részleteiről tárgyalhatnak.

Részletek korábbi hírünkben:

Kapcsolódó

Rejtélyes körülmények közt találták meg az egyik orosz oligarcha és feleségének, illetve lányának holttestét

Egy spanyol tengerparti villában bukkantak a holttestekre a spanyol nyomozók.

Sokan tiltakoztak a demonstráció ellen, de nem biztos, hogy ez eredményezte a lefújást.

Kapcsolódó

Lemondták a Budapestre tervezett oroszbarát tüntetést

Nem tudni, miért, de így történt.

Már nem Vagit Alekperov orosz oligarcha a Lukoil olajcég elnöke, ugyanis a Vlagyimir Putyinnal jó viszonyt ápoló üzletember lemondott. A Lukoil ugyan elkerülte a nyugati szankciókat (bár a londoni tőzsdén felfüggesztették a papírjaival való kereskedést), Alekperov nem úszta meg a szankcionálást.

A brit kormány szerint szerepe van az orosz energiaszektorban, 8,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a Lukoilban, ami korábban 3 milliárd brit fontot (1335 milliárd forintot) is ért. Az ellene hozott szankciók miatt nehézkesebb lesz elnöki feladatait ellátnia, ezért is dönthetett a lemondás mellett. Alekperov éhen még nem fog halni, 20 milliárd dollárosra (6815 milliárd forintosra) becsülik a vagyonát. (Guardian)

Az észt és a lett parlament is úgy határozott, hogy népirtásként ismeri el Oroszország ukrajnai tetteit – írja a Guardian közvetítésében. Az észt parlament által elfogadott javaslat szövege szerint az ideiglenesen megszállt ukrán területeken elkövetett orosz cselekmények „szisztematikus és masszív háborús bűnök”, amiket az orosz katonai és politikai vezetés támasztott alá ideológiailag, megtámogatva a propagandával.

Az orosz bűncselekményeket fel is sorolja az elfogadott javaslat: gyilkosságok, eltűnések, deportálások, bebörtönzések, kínzások, nemi erőszak és a holttestek meggyalázása.

Riigikogu recognizes #Russia's actions as genocide against the Ukrainian people & calls on the parliaments of other countries and international organizations to the same.
Statement of the Estonian parliament: https://t.co/GTwvAF1knR#WeStandWithUkraine #StopRussia #ArmUkraineNow pic.twitter.com/FDtIDTAeq9

— Riigikogu (@Riigikogu) April 21, 2022

A lett parlament, a Saeima egyhangúlag szavazott meg egy hasonló állásfoglalást, „tömeges brutális bűnöknek” nevezve az oroszok tetteit. „Gyilkosság, kínzás, szexuális visszaélés az ukrán civilek ellen, ezen belül a bucsai, irpinyi, mariupoli és máshol élő nők és gyerekek ellen” – sorolják vádpontszerűen a történteket.

Parliament of Latvia has officially declared atrocities committed by the Russian forces in #Ukraine as genocide #StandUpForUkraine

— Edgars Rinkēvičs (@edgarsrinkevics) April 21, 2022

A The Sun tett közzé egy videót, amelyben Vlagyimir Putyin parancsba adja védelmi miniszterének, Szergej Sojgunak, hogy halasszák el mariupoli acélgyár lerohanását. A déli kikötővárosban a hírek szerint nagyjából kétezer ukrán védő maradt, ők a város acélgyárába, az Azovstalba fészkelték be magukat.

Arra lehetett számítani, hogy az oroszok megrohamozzák a gyárat, a csecsenek vezére, Ramzan Kadirov reggel még arról beszélt, hogy ebéd után már orosz ellenőrzés alatt lesz a komplexum. Ehhez képest Putyin visszavonta a támadást, és elrendelte, hogy vegyék blokád alá a gyárat.

Az orosz elnök a videó tanúsága szerint azt mondta, ebben a pillanatban megfontoltnak kell lenni, nincs értelme kockáztatni az orosz katonák életét azzal, hogy beküldik őket a katakombákba.

Putyin gratulált továbbá Sojgunak, amiért sikerrel átvették az irányítást Mariupol felett, bár ettől függetlenül a harcok még napokig elhúzódhatnak a városban.

Oroszország elrendelte a lett, litván és észt konzulátusok bezárását, és távozásra szólította fel az alkalmazottakat.

Az orosz külügyminisztérium közleményben közölte, hogy bezárja a szentpétervári és pszkovai lett konzulátust, a szentpétervári észt konzulátust és annak pszkovai irodáját, valamint a litván konzulátust Szentpéterváron.

Áprilisban Lettország és Észtország egy-egy orosz konzulátus bezárását rendelte el Oroszország ukrajnai fellépése miatt, Litvánia pedig távozásra szólította fel az orosz nagykövetet.

(Al Jazeera)

Ukrajna második legnagyobb városát, a csaknem 1,5 millió lakosú Harkivot ismét ágyúzni kezdték az oroszok, jelentette Ihor Terehov polgármester. Úgy fogalmazott, hogy az Orosz Föderáció dühödten lövi a várost, hatalmas robbanásokat lehet hallani.

A városvezető hozzátette, hogy mintegy egymillió lakos továbbra is az északkelet-ukrajnai városban tartózkodik, félmillióan viszont már elmenekültek, főleg nők, gyerekek és idősek.

Közben az AFP francia hírügynökség csütörtökön arról számolt be, hogy egy ukrán kormányzati tisztségviselő szerint jelenleg több mint 1000 civil holttestét tárolják a kijevi régió halottasházaiban. „1020 civil holtteste, kizárólag civileké van a halottasházakban a Kijev megye teljes területén” – jelentette be Olha Sztefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes a Kijevtől észak-nyugatra fekvő Borogyanka kisvárosban.

Az orosz csapatok március végi kivonulása óta a kijevi régióban több száz civil személy holttestét találták meg az ukrán hatóságok, akik a nyugati országokkal együtt háborús bűnök elkövetésével vádolják Oroszországot. Moszkva mindezt visszautasítja, a történteket provokációnak tekinti, és váltig állítja, hogy nem támadja a civil lakosságot.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök további fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának csütörtöki hivatalos kijevi látogatásán, amelyen Pedro Sanchez spanyol kormányfővel együtt vesz részt, jelentette a TV2 dán televíziócsatorna csütörtökön. Frederiksen nem szolgált további részletekkel sem a fegyverek típusával, sem a szállítás időpontjával kapcsolatban.

A dán és a spanyol miniszterelnök kijevi látogatásának elsődleges célja, hogy támogatásukról biztosítsák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, erősítette meg mindkét kormányfő titkársága. A dán miniszterelnöki hivatal hozzátette, hogy a felek a háborús bűnök és más emberi jogi jogsértések miatti lehetséges vádemelésekről is tárgyalni fognak.