Vasárnap lesz két hónapja annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami nem csak Európa, hanem a világ életét is felbolygatta – az Ipsos friss kutatásából azonban az derül ki, hogy a különböző országok lakosai nagyon eltérő módon látják a helyzetet.
A japánok 89 százaléka mondta azt, hogy nagy figyelmet szentel a háborúval kapcsolatos híreknek, míg a legkevésbé a malajziaiakat érdekelték az események. A magyar lakosság több mint fele, 65 százaléka olvassa, nézi, hallgatja a beszámolókat, miközben egy másik, Ukrajnával szintén szomszédos országban, Lengyelországban, ez az az arány már 77 százalék.
Érdekesség, hogy például a mexikóiakat, az argentinokat, a peruiakat, a kolumbiaiakat vagy például chileieket is jobban érdekli, hogy mi történik a megtámadott országban, mint a magyarokat.
A hírfogyasztást tekintve a 27 vizsgált országban a nemek között nincs nagyobb különbség, az életkor szerinti csoportosításban viszont már látványosabb az eltérés. Míg a 35 év alattiak 64 százalékát érdekelte a téma, az érdeklődés szintje az életkor előrehaladtával egyre növekszik, így az 50 és 74 év közötti korosztályban már 78 százalékos. Az alsóbb iskolai végzettségűek között 64 százalékos az érdeklődés, az egyetemet végzettek között 73 százalékos.
országonként tekintve emiatt leginkább Japánban (szintén Oroszországgal szomszédos ország), Dél-Koreában és Peruban aggódnak. Izraelben, Franciaországban és Szaúd-Arábiában tartanak ettől a legkevésbé, de még itt is jóval 50 százalék felett van az igennel válaszolók aránya.
A saját országuk miatt aggódok aránya ennél jóval alacsonyabb, 61 százalék, de a japánok 87 százaléka, a lengyelek 77 százaléka, a svédeknek pedig a 75 százaléka osztja ezt a vélekedést. Mivel ezeknél az országoknál a választ minden bizonnyal befolyásolta Ukrajna és Oroszország közelsége, ezért érdekes, hogy a magyar válaszadók alacsonyabb arányban, 68 százalékban vélekedtek így.
Úgy tűnik, hogy az ukrajnai háborúval és az eddig meghozott intézkedésekkel kapcsolatban Magyarországon hatottak a kormányzati választási kampányüzenetek, ugyanis
A magyar válaszadók 53 százaléka értett egyet azzal, hogy Magyarországnak támogatnia kell azokat a szuverén államokat, amelyeket megtámad egy másik ország, ez 17 százalékponttal alacsonyabb az átlagnál, és 30 százalékponttal a lengyel véleményeknél.
Beszédes az is, hogy míg a 27 ország összesített adatai szerint 68 százalék véli úgy, hogy ha nem teszünk semmit Ukrajnában, az csak fel fogja bátorítani Oroszországot, hogy másokat is megtámadjon, addig a magyaroknak csak a 47 százaléka gondolta ugyanígy.
A szolidaritás hiánya az energiakérdésben is megmutatkozik: a magyaroknak csak a 38 százaléka lenne hajlandó többet fizetni a földgázért és a kőolajért annak érdekében, hogy megmaradjon egy ország szuverenitása, vagyis hogy az orosz gázimport leállításával súlyos pénzektől essen el az orosz hadigépezet, míg ez a lengyeleknél eléri 76 százalékot, de átlagosan is 54 százalék vállalná ezt a terhet.
Az egyes országokra vonatkozó intézkedések tekintetében a magyar lakosság túlnyomó többsége úgy véli, hogy Magyarországnak tulajdonképpen semmit nem kellene tennie. Mindössze 32 százalék mondta azt, hogy hazánknak is szankciókat kellene kivetnie Oroszországra, 30 százalék azt, hogy le kellene foglalni a Vlagyimir Putyin oligarcháihoz köthető vagyontárgyakat, és 18 százalék azt, hogy be kellene tiltani az orosz gáz- és kőolajimportot.
Itt meg is jegyezzük, hogy Oroszország még egyetlen olyan országot sem támadott meg, amely fegyverszállítmányt juttatott el az ukrán hadseregnek, holott jó pár ilyen van, ráadásul Magyarország vagy Lengyelország megtámadása egyet jelentene az egész NATO megtámadásával, ami a számos problémával küzdő orosz hadsereg számára óriási kihívást jelentene.
A Fidesz által a kampányban hangoztatott állítás, miszerint az ellenzék megválasztása esetén katonákat küldene Ukrajnába, szintén célba ért – jóllehet NATO-tagként Magyarország is nem tehetne ilyen lépést a szövetség döntése nélkül, függetlenül attól, hogy ki van kormányon. A katonák küldése mindenhol népszerűtlen ötlet: a 27 országot tekintve is csak 17 százalék mondta azt, hogy támogatná, ha a hazája katonákat vinne Ukrajnába, de még a lengyeleknél is csak 13 százalék volt ez az arány, ugyanakkor a magyar megkérdezettek között globális szinten is a legalacsonyabb arányt mérték, 3 százalékot.
