Az oroszok blokád alá veszik az Azovstalt; Biden újabb dollármilliókat önt Ukrajnába

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik legfontosabb tanácsadója csütörtökön azt mondta, hogy a háború csak akkor fog véget érni, ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin leülnek egymással tárgyalni, írja a Guardian.

Podoljak szerint minderre jó esély is mutatkozik, ugyanakkor meg kell várniuk, milyen eredményeket érnek el az oroszok az elkövetkező napokban a nagy keleti offenzíva során.

Van elég erőforrásuk, elég rakétájuk, és továbbra is bombázzák városainkat. Még mindig bőven van utánpótlásuk fegyverekben és emberekben is, és ezeket könnyű szívvel be is vetik. Várjunk tehát egy kicsit, aztán a következő kétoldalú találkozókon meg tudjuk ítélni a felek, mindenekelőtt Ukrajna elnökének álláspontját.

A Reuters az Interfax hírügynökségre hivatkozva közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nyilatkozatát, melyben a politikus kijelentette, hogy Oroszország elfoglalta Mariupolt.

Sojgu szerint a helyzet nyugodt a városban, és várják vissza a civileket, akik a harcok miatt elmenekültek. A miniszter beszélt arról is, hogy információi szerint 1478 ukrán harcos már letette a fegyvert és megadta magát, de további 2000 ukrán védő még mindig kitart.

A Reuters szerint maga Putyin utasította a helyszínen lévő orosz erőket, hogy ne rohamozzák meg az Azovstal acélműveket, a várost védő ukránok utolsó bástyáját, hanem vonják inkább blokád alá, hogy egy légy se juthasson ki onnan. Tette ezt állítólag azért, hogy amennyire lehet, szavatolja saját katonái biztonságát. Putyin állítólag garanciát vállalt arra, hogy megkímélik a gyárban tartózkodók életét, ha feladják magukat.

Közben a Guardian moszkvai tudósítójára hivatkozva arról ír, hogy bár az oroszok bejelentették a város bevételét, nem valószínű, hogy a számottevő változás állt be az ostromban. A lap szerint a bejelentést megtevő Sojgu is úgy gondolja, hogy még több napnak el kell telnie ahhoz, hogy az oroszok legyőzzék az acélműnél harcoló ukránokat.

Vlagyimir Putyin elnök üdvözölte Mariupol felszabadítását, miután Szergej Sojgu védelmi miniszter közölte vele, hogy Moszkva az Azovstal acélgyáron kívül az ukrán kikötőváros egészét ellenőrzése alatt tartja.

Zárják le ezt az ipari területet úgy, hogy még egy légy se tudjon kijutni onnan

– mondta Putyin egy televíziós interjúban, hozzátéve, hogy nem volna „célszerű” megrohamozni a hatalmas ipari területet, ahol Sojgu szerint több mint 2000 ukrán katona tartózkodik.

(Al Jazeera)

A csődkockázati felárak piacát szabályozó Credit Derivatives Determinations Committee (CDDC) szerda este kimondta, hogy a devizakötvények kamatának rubelben fizetése államcsőddel érhet fel. Egy utolsó szalmaszálba kapaszkodhatnak az oroszok.

Kapcsolódó

Megérkezett az első állásfoglalás arról, hogy Oroszország államcsődben lehet

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes egy Telegram-posztban megerősítette, hogy négy evakuációs busznak sikerült elhagynia szerdán Mariupolt a humanitárius folyosón kereszült, írja a Guardian.

Verescsuk közlése szerint a buszok utasai az éjszakát Berdyanszkban töltötték, és most Vaszilivka felé tartanak.

Ma délután ismét kísérletet tesznek arra, hogy a városban bujkáló civileket buszra tegyék és kimenekítsék az oroszok által egyre jobban szorongatott városból, a politikus azonban figyelmeztet mindenkit, hogy a helyzet rendkívül bonyolult és veszélyes, ezért bármikor változtathatnak a terveken.

Ezt közölte legalábbis a brit védelmi minisztérium a hírszerzés információira alapozva.

A tárca szerint ennek nagy jelentősége van, mert – tekintve, hogy a dátum nagyon közel, két és fél hétre van – alapjaiban befolyásolhatja, hogy az oroszok milyen erővel és intenzitással hajtják végre a betervezett hadműveleteket.

A minisztérium Twitterre feltöltött posztjából kiderül még, hogy az orosz főerők Kramatorszk felé haladnak, és hogy a légierő intenzíven bombázza Ukrajna keleti részét, céljuk, hogy teljesen megsemmisítsék az ukrán légvédelmi egységeket.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 21 April 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/8v54OEcrMa

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/iMDgTAQ9YV

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 21, 2022

Május 9. azért kulcsdátum Putyin számára, mert a legtöbb országhoz hasonlóan Oroszországban is ekkor ünneplik a Győzelem napját, a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelmet és az európai harcok végét. A volt szovjet államokban ezen a napon hagyományosan megemlékezéseket és felvonulásokat tartanak, Putyinnak vélhetően rengeteget jelentene, ha idén a friss katonai sikereknek szólhatna a parádé.

Szerhij Hajdaj, a háborúban egyre hangsúlyosabbá váló Luhanszk régió katonai közigazgatásának vezetője adott interjút a 24.hu-nak.

Kapcsolódó

„Ez lesz a legfontosabb harc Ukrajna területén. Nagyon nehéz lesz”

Telefonos interjút adott lapunknak a Luhanszk megyei katonai közigazgatás vezetője, aki embereivel épp arra készül, hogy megvédje a rá bízott civileket és Ukrajna területét az oroszoktól, akik a hírek szerint minden erejüket az ő megtörésükre összpontosítják.

Vanda Szemjonovna Obiedkova holokauszt-túlélő 91 évesen vesztette életét Mariupol kikötőváros egyik pincéjében – közölte az ukrán külügyminisztérium.

A Chabad.org zsidó szervezet beszámolója szerint a lánya osztotta meg a hírt, miután családja többi tagjával a városból biztonságos helyre menekült. Elmondása szerint anyja április 4-én halt meg egy pincében, miközben vízért könyörgött.

Mariupolban március eleje óta nincs víz-, gáz- és élelmiszer-ellátás. A civilek evakuálása régóta akadozik, amiért az orosz és ukrán fél egymást okolja.

Obiedkova tízéves volt, amikor a nácik elfoglalták Mariupolt, és egyetlen nap alatt több ezer zsidót öltek meg, köztük az édesanyját is. Akkor egy pincében húzódva élte túl a megszállást.

At 10 years old, Vanda Semyonovna Obiedkova survived the Germans by hiding in a basement in Mariupol.
81 years later, she died in a basement in the same city as a victim of the horrific war hiding from the Russians.

Read more: https://t.co/6QPx6vahFh pic.twitter.com/TyjiyfK09A

— Auschwitz Memorial (@AuschwitzMuseum) April 19, 2022

(Al Jazeera)

„Ebéd előtt vagy ebéd után az Azovstal teljes egészében az Orosz Föderáció ellenőrzése alá fog kerülni” – mondta egy nemrég közzétett, a Reuters által szemlézett videóüzenetben Ramzan Kadirov, az orosz csapatokkal vállvetve harcoló csecsenek vezére.

Az acélgyárnak otthont adó Mariupol hetek óta nehéz helyzetben van, és most már tényleg úgy tűnik, hogy nem tudja tovább feltartóztatni a megszálló orosz erőket. A várost védő ukrán csapatok főparancsnoka a Guardian szerint korábban úgy fogalmazott, tízszeres túlerőben vannak az oroszok, meglehet, hogy nem napjaik, hanem csak óráik vannak hátra.  Szerhij Volina ukrán őrnagy szerdán személyesen Ferenc pápának írt levelet, hogy a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérje a városban rekedt emberek kimentéséhez.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 100 ezer ember rekedt Mariupolban.

Mikhajlo Podoljak, Zelenszij ukrán elnök tanácsadója, az ukrán békedelegáció tagja a Twitteren jelentette be, hogy készek feltételek nélkül tárgyalni az oroszokkal a kikötőváros sorsáról Mariupolban.

Yes. Without any conditions. We’re ready to hold a “special round of negotiations” right in Mariupol. One on one. Two on two. To save our guys, Azov, military, civilians, children, the living & the wounded. Everyone. Because they are ours. Because they are in my heart. Forever.

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) April 20, 2022

A bejegyzés szerint Ukrajna mindezt annak érdekében vállalja, hogy megmentsék a Mariupolban rekedt emberek életét. Podoljak a civilek, a gyerekek, a sebesültek és a hadsereg mellett a várost védő neonáci Azov-ezredet is nevesíti. „Örökre a szívembe zártam mindannyiukat” – olvasható a bejegyzésben.

(Guardian)

Szerhij Haidai, Luhanszk megye katonai vezetője arról beszélt a CNN-nek, hogy az oroszok már a régió 80 százalékát tartják ellenőrzésük alatt.

Luhanszk a kelet-ukrajnai Donbászt alkotó két régió egyike, ahol a 2014-es kelet-ukrajnai háborút követően szeparatista népköztársaság jött létre. Oroszország célja, hogy a Moszkva által támogatott szakadárok ellenőrzése alatt álló területet kiterjessze. „Oroszország biztosan nem fog megállni, és tovább fog nyomulni” – mondta a tisztviselő.

A február 24-ei invázió előtt a luhanszki régió 60 százaléka tartozott Kijevhez.

Haidai arról is beszélt, hogy a régió egész területe támadás alatt áll, nincs biztonságos város a környéken, ezért azonnali evakuálásra szólította fel a lakosokat.

A világot humanitárius katasztrófa fenyegeti az ukrajnai háború hatására kialakult élelmiszerválság miatt – mondta David Malpass, a Világbank elnöke a BBC-nek.

Malpass arra figyelmeztet, hogy az élelmiszerárak rekordszintű emelkedése emberek százmillióit taszítja szegénységbe.

Az élelmiszerhiány okozta humanitárius katasztrófa egyben politikai kihívássá is válik a kormányok számára, akik látják, hogy milyen ütemben emelkednek az árak, azonban nem ők az okozói, így nem tehetnek ellene semmit.

mondta Malpass.

A Világbank számításai szerint az élelmiszerárak hatalmas, 37 százalékos emelkedése következhet be, ami a szegények esetében csak felerősödik.

„Ez mindenféle élelmiszert érint – olajok, gabonafélék -, de a búza drágulása további növényekre, például kukoricára is kihat” – tette hozzá.

Malpass szerint lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni a műtrágya- és élelmiszerellátás növelésére, a legszegényebbeknek nyújtott célzott támogatások mellett.

Ahogy a háború súlypontja Kelet-Ukrajnába tolódik, úgy egyre több város kerül újra ukrán ellenőrzés alá: Zelenszkij elmondása szerint már 934 ukrajnai települést felszabadítottak, ahol fokozatosan visszatér a normális élet.

Ezek közül 435 településen a rendőrség újból megkezdte a munkát, ismét felálltak az önkormányzatok 431 településen, 361-ben pedig humanitárius központot létesítettek.

Fokozatosan helyreállítjuk az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, a szociális védelmi rendszereket, a közúti infrastruktúrát, az áram-, gáz- és vízellátást

– mondta az ukrán elnök.

Hozzátette azonban, hogy a még fel nem robbant aknák és gránátok továbbra is fenyegetést jelentenek, ezért arra kérte a polgárokat, hogy legyenek óvatosak, és ne lépjenek be olyan területre, amelyet még nem vizsgáltak át.

(Al Jazeera)