Jövő héten megkezdődik az újinfluenza elleni oltás. Vannak ugyanakkor, akik szerint ez veszélyes. Ön mit tanácsol?
Mindenképp oltassuk be magunkat. Bármilyen fertőző betegség ellen kétfajta védekezés van: a megelőzés, illetve ha elkaptuk a vírust, annak kezelése. Az injekció aktív immunizálás, azaz elölt vírust juttat a szervezetbe, ami ellen a szervezet ellenanyagot termel, így ha fertőzés történik a szervezet már védekezésre készen áll. Az oltást a WHO is javasolja, hiszen félmillió bizonyított H1N1 fertőzött van jelenleg a világon, már tudjuk, melyek a veszélyeztetett csoportok, őket oltjuk be térítésmentesen.
A Magyarországon kiszállított vakcina tehát nem árthat?
A vakcina semmilyen veszélyt nem jelent. A klinikai tesztek azt mutatják, hogy az oltóanyag hatásos, ráadásul nincsenek szövődményei. Legfeljebb az oltás helyén enyhe bőrpír jelentkezhet, de ez is ritka.
A H1N1-„hisztéria” kitörése után egyfajta kényszer volt, hogy mielőbb legyen oltóanyag. Ennek ellenére nem kell tartanunk attól, hogy elkapkodták a gyártást?
A H1N1 elleni vakcina gyártása nem volt gyorsabb a normál influenza elleni védőoltás gyártásánál. Normál esetben a WHO március végén küldi ki a vírustörzset, és 5-6 hónap alatt gyártják le az ellenszérumot. Itt is ugyanez volt, csak épp egy hónap csúszással: a WHO április végén küldte el a vírustörzset. Nagyon szigorú eljárásrend van, ami nemzetközi szabályozás, ezen nem lehet gyorsítani.
Annak, aki nem kapja meg térítésmentesen az oltást, mennyibe fog kerülni?
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet kedden közzétette a 20 adagot tartalmazó oltóanyag maximált árát. A maximált árat a gyártó határozza meg. Az OGYI honlapján is megtalálható ár szerint ez a kiszerelési tétel 38 600 forint. Így egy darab vakcina maximum ára 1930 forint lehet, ezenfelül a patikus csomagolási díjat számolhat fel. Ettől természetesen a patikák eltérhetnek lefele, azaz adhatják olcsóbban is a vakcinát.
A magyar államnak mennyibe került az új vírus?
Az Omninvestnek nagyjából 4,5 milliárd forintot fizettünk ki, a cég ezen felül a patikai forgalomba kerülő kétmillió oltóanyagért újabb 2-2,5 milliárd forintot kap. Ezen kívül a rendes, szezonális oltásból – a tavalyi évhez hasonlóan – 1,3 millió adagot rendelt az állam, 1,5 milliárd forintért. Utóbbit csak a veszélyeztetettek kapják ingyen.
A héten megegyezés született a kórházak és a szaktárca között, amelynek értelmében pluszforrást kap az egészségügy. Ön hogyan értékeli a megállapodástervezetet?
Pozitívan értékelem. Úgy gondolom, a megállapodás volt az érdeke a biztosítottaknak, a betegeknek, a Kórházszövetségnek, és a kormánynak is, hiszen az a célunk, hogy a zavartalan betegellátást garantáljuk.
Ez az idei évre sikerült?
Igen.
Egyes információk szerint az októberi 4,5 milliárd forinton felül decemberben újabb hatmilliárdot pumpálnak az egészségügybe. Ezt meg tudja erősíteni?
Nem tudom megerősíteni, még tárgyalunk róla.
Ezeket az összegeket viszont a 2010-es költségvetés terhére biztosítják. Ez azt jelenti, hogy jövőre ez az összeg hiányozni fog a kórházaknak?
Nem jut jövőre kevesebb, a kórházak nem élik fel a jövőjüket. A 2009-es költségvetés kitűzött egy hiánycélt, amit tartani kell. A 2010-es viszont még nincs elfogadva, csak egy tervezet, így ezeket a számokat majd át kell vezetni.
A Pénzügyminisztériummal is egyeztették ezt?
Természetesen, a tárgyalásokon Oszkó Péter is részt vett.
Az egészségügy helyzetének megoldása pusztán pénzkérdés?
Meg kell egyezni strukturális kérdésekben is. Az egészségügy részéről folyamatosan felmerül, hogy kevés a pénz. Olyan struktúrát kell felállítani, ami garantálja, hogy a rendelkezésre álló pénz elég legyen.
Ebből a szempontból mennyire eredményes a mostani megállapodás?
Most lett többletpénz, egy hónappal előbb kifizetjük azt a munkát, amelyet az intézmények már ledolgoztak (a három hónapos finanszírozási csúszást két hónapra csökkentettük). De kell egy olyan struktúra, amelyben gazdaságosan és költséghatékonyan tudnak működni az intézmények. Úgy, hogy ne kelljen megint egy ilyen tárgyalást összehívni.
A megegyezéstervezet szerint a mostani bázisfinanszírozásról visszaállnak a teljesítményvolumen-korlátra. Miért döntöttek így?
Nincs olyan egészségügyi finanszírozási forma, amely valamennyi különböző finanszírozási módszerben érdekelt szereplőnek egyszerre jó. A bázisfinanszírozás (meg van határozva, hogy egy hónapban mennyi pénzt kap egy intézmény) teljesítmény-visszatartásra ösztönzött. A lebegőpontos rendszer ezzel szemben teljesítménypörgetésre ösztönöz, ráadásul kiszámíthatatlan volt. A teljesítményvolumen-korlát viszont kiszámítható, hiszen az intézmények tudják, hogy mit, milyen alapdíjon számol el az OEP és a túlpörgetések ellen is véd.
Az ellenzék és elsősorban Mikola István szerint a 2010-es költségvetéssel összeomlik az egészségügy. Ön hogy látja ezt?
Ezek megalapozatlan vádak. Mikola úr először azt mondta, 30, majd azt, hogy 60 milliárdot vonunk ki az egészségügyből. Amikor benyújtottuk a tervezetet, kiderült: ötmilliárddal több forrás lesz. De nem szeretnék számháborúba bocsátkozni. Meg kell nézni, mennyi az a pénz, amely megfelelő színvonalú egészségügyet biztosít.
A 2010-es költségvetés ezt biztosítani tudja?
A 2010-es pénz elég lesz, – az utóbbi napok ismeretében főként – hogy reálértéken tartsa az eddigi forrásokat. Úgy gondolom ez nagyon jelentős eredmény a jelen gazdasági helyzetben.
