Belföld

Orbán Viktor: Ilyet még én sem láttam

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ez egy furcsa választás, mert menet közben változott meg a választás tétje, ilyet még én sem láttam, mondta az Origónak adott interjújában Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint ők azt gondolták, hogy a kampány témája „függetlenül attól, ki a paravánember, az lesz, hogy rá tudunk-e mutatni a választás tétjére: visszatér-e a bukott múlt vagy nem.”

Tétnek ez sem volt kevés, főleg, ha emlékszünk arra, hol voltunk 2010 előtt. A kampány kellős közepén azonban a szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre. Az véres volt és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt, mérete és súlya nem hasonlítható össze a mostani háborúval. A 40 milliós Ukrajna a 140 milliós Oroszországgal háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta tehát félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa. Nemcsak kampányban, hanem a II. világháború óta egyáltalán nem

– mutatott rá, hozzátéve, ez mindent átrajzolt, mert ha a szomszédban háború van, akkor a biztonság és a béke kérdése kerül a gondolkodásodban az első helyre. Ma már a választás tétje Magyarország békéje és biztonsága, jelentette ki.

A kormányfő szerint sosem volt könnyű négy évük, mert „a Jóisten úgy szerkesztette meg a magyar politikát, hogy amikor könnyű évek jönnek, akkor a baloldal van kormányon, amikor nehezek, akkor pedig mi.”

Lehet, hogy ezen a rejtett módon akarja Magyarországot megsegíteni a Jóisten

– mondta. Példaként említette a pénzügyi válságot, majd hogy 2010 után egymást érték a csapások az árvizeken keresztül a vörösiszap-tragédián át egészen a migrációs válságig. Bár mindegyik korszak nehéz volt, a legnehezebb mind közül mégis a 2018-2022-es, értékelt.

A pandémiával kapcsolatban arról beszélt, az első napokban azt figyelte, megtámadja-e a gyerekeket, mert olyan vírus is lehetett volna, amely nem a felnőtteket célozza meg elsősorban.

Ha a gyerekeink kerülnek életveszélybe, akkor az lelkileg egy teljesen más országot eredményezett volna, mint így, amikor nagyjából kiegyensúlyozottan fertőzött, és inkább a felnőtteket támadta meg a vírus. Egy ismeretlen betegséggel szemben védekezni nagyon nehéz. Elveszítettünk 40 ezer életet, nagyon sok ember egészségét rángatta meg a vírus, de egyetlen olyan pillanata sem volt a pandémiának, amikor ne tartottuk volna ellenőrzésünk alatt az eseményeket

– fogalmazott.

Megjegyezte, rájött arra, „ha másképpen reagálunk a pandémia okozta gazdasági helyzetre, mint a versenytársaink, akkor a végén még a kanyarban is előzhetünk, így ezt a célt tűztük ki magunknak. A beruházások felpörgetésével válaszoltunk a szociális válságot is okozó pandémiára.” Ennek eredménye szerinte most már jól látható: az egy főre jutó nemzeti össztermék versenyében, ami a fejlettség mutatója, az elmúlt két évben is sikerült növekednünk, és már Portugáliát is megelőzte Magyarország.

Mindig is a NATO-t tekintette Magyarország számára a legfontosabb nemzetközi szervezetnek, a mai napig büszke arra a pillanatra, amikor a magyar zászlót felvonták a NATO-központ előtt. Izgalommal készült a mostani NATO-csúcsra is, ahol olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással.

Állítása szerint két csoportra osztható most a NATO:

  • kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban, mert nem ukrán-orosz háborút lát, hanem egy orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba, tehát valamilyen mértékig a NATO-nak részt kell vennie benne;
  • a másik álláspont a „miénk”, amely azt mondja, hogy nem, ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie.

A választás tétje szerinte béke vagy háború. A baloldal a békére nézve súlyos kockázatot jelent, míg a Fidesz garanciát, közölte.

Orbán Viktor szót ejtett arról is, Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, holott teljesen nyilvánvaló, hogy Németország sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával.

Sok francia cég nem jött ki Oroszországból a háború ellenére sem. A Magyarországgal szembeni támadások indokolatlanok, politikai célzatúak, és valójában azt akarják elérni, hogy a közép-európai együttműködésben részt vevő államok gyors fejlődése ne jelentsen kihívást Európa nyugati fele számára

– nyilatkozott, hozzátéve, az egész mögött ráadásul meghúzódik egy kulturális elidegenedés is. Kifejtette, a nyugati országok bizonyos tradíciókat tehertételnek tartanak a jövő szempontjából, ilyen a nemzeti és a keresztény tradíció. A közép-európaiak ezeket nem egy levetendő nehezéknek, hanem erőforrásoknak tekintik a kormányfő szerint.

A népszavazásról szólva elmondta, „ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni.”

A róka is egy olyan kedves állat, ő a kis Vuk, hát csak ott sündörög. A genderkérdések esetében is hasonló a helyzet. Itt nem egy múló divatról van szó, hanem jól megszervezett erők dolgoznak azon, hogy bizonyos életfelfogásokat népszerűsítsenek. Ezek erős nyugat-európai emberi jogi csoportok, az összes Soros-féle szervezet megtalálható közöttük, és végül kialakul mögöttük egy nagyon erős érdekérvényesítő tevékenység. És akkor kiderül, hogy Vuk ugyan aranyos, de megnő, és amikor megnő, bizony megeszi a tyúkot

– közölte.

Orbán végül kérdésre válaszolva elmondta, a mögöttük hagyott négy év, különösen a pandémia őt is megviselte. Hosszú időn át napi 14-16 órát kellett dolgoznia. Az egészségét nem kezdte ki, de neki is újra kell futóznia magam, mint az egész országnak. Bízik abban, hogy a kampány után teljesen visszanyeri erejét.

Mindezek ellenére ezt a kampányt végül is jól bírom, dacára annak, hogy leharcolt állapotban érkeztünk meg ide. Magát a kampányt ugyanis az orvosságok közé sorolom, mert az emberekkel lehet végre személyesen találkozni, beszélgetni, kiderül, hogy bíznak bennünk, és remélnek is tőlünk valamit, azt, hogy könnyebb, jobb lehet az életük. Engem a kampány sohasem lemerít, hanem feltölt. Ez már a pandémia utáni regeneráció. Optimista vagyok, de nagyon meg kell nyomni a hátralévő napokat. A választás nem lefutott, a részvétel fogja eldönteni ezt a voksolást, itt még bármi megtörténhet

– zárta szavait.

Kapcsolódó
Sok érvénytelen szavazat várható, igennel viszont alig valaki voksol majd a népszavazáson
A négy népszavazási kérdésből egy olyan van, ahol az ellenzékiek véleménye kicsit eltér a kormánypárti szavazókétól – már azok között, akik egyáltalán részt akarnak venni a referendumon.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik