Egyértelmű, hogy a madarak nem a mi naptárunk szerint szervezik az életüket, ám akárhogy is nézzük, még a tél kellős közepén járunk. Az év leghidegebb hónapjából, januárból is hátra van még egy szűk hét, és az időjárás is kitesz magáért, a nem sokkal fagypont feletti nappali hőmérsékletek éjszakánként sok helyen süllyednek -10 fok alá.
A vonuló madarak pedig köztudottan azért tesznek meg évente óriási utat, mert a magyar tél körülményei között nem találnak maguknak elegendő táplálékot.
Megjött az első gólya
Ehhez képest igencsak meglepő a Somogy megyei Vörs önkormányzatának közleménye, miszerint Kele személyében január 24-én hajnalban a településre megérkezett az első idei gólya. Kele annak a Charlie-nak utódja, aki haláláig, 2011-ig számos alkalommal nyerte el az elsőként hazatérő fehér gólya címet.
Kele nemcsak a „családi fészket” vette át, hanem ezek szerint az elsőséget is – 2020-ban még csak február 11-én érkezett, holtversenyben a Vas megyei Surival. Most viszont csaknem három héttel javított a teljesítményén, de vajon miért? A gólyarekordokat ráadásul még inkább kiemeli, hogy – amennyiben a február elején megjelent hírben a dátum tényként kezelhető – tavaly már január 18-án érkezett az első gólya a Békés megyei Elekre.
Dr. Végvári Zsolt biológushoz, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológia Intézet igazgatójához fordultunk: mi lehet a madár/madarak sietségének oka?
Nem Afrikából jött?
Nem tudjuk, a vörsi Kele hol töltötte a telet, de korai érkezése arra utal, hogy nem a megszokott területen, azaz Afrika Szaharán túli régióiban, hanem sokkal közelebb. Bizonyára valahol Dél-Európában, a Földközi-tenger medencéjében.
A melegedést kihasználva egyre több madár spórolja meg a rendkívül veszélyes, energiaigényes, hosszú utat, és választ vagy közelebbi célpontot, vagy marad a költőhelyén. Teljesen érthető, minek pazarolják az energiát tízezer kilométeren, amikor pár száz vagy egy-két ezer kilométerrel délebbre is megtalálják a kedvező feltételeket – korábban itt írtunk erről részletesen.
Ez a viselkedés európai gólyáknál is megfigyelhető. Spanyolországban például egyre több madár már el sem indul Afrikába, hanem regionális szeméttelepek köré gyűlik, ahol elegendő élelmet talál egész télen
– mondja a 24.hu-nak Végvári Zsolt.
A mi gólyánk tehát feltehetően valahonnét a „szomszédból” térhetett haza, ám ez még nem magyarázat arra, hogy miért a tél közepén, a legfagyosabb napokban tette ezt. Nem rendelkezik időjós képességekkel, vagyis érkezése nem jelenti a tél korai végét. A madarak ugyan hamarabb megérzik az időjárási frontok érkezését, reagálnak a számukra rossz időre, és szükség esetén még időben odébbállnak, ám hetekkel, hónapokkal előre ők sem látnak.
Sikeresnek tűnő stratégia
A gólyák világában azonban a fészek hatalmas értéket képvisel, sokszor vérre menő harcokat folytatnak a birtoklásáért. Aki pedig elsőként érkezik, biztosan üresen találja „otthonát”, hamarabb áll készen a családalapításra, ezzel pedig jókora előnyt szerezhet fajtársaival szemben. Egyfelől tehát amelyik egyed az átteleléssel próbálkozik, vagy szokatlanul korai időpontban tér haza, nagyot nyerhet.
Másfelől azonban életveszélyes kísérletet folytat, hiszen bármikor betörhet a fagy, a hó, a gólya pedig éhen hal. Vagy tűr egy darabig, majd többé-kevésbé legyengült állapotban elindul melegebb vidékre.
Jelen folyamatokat tekintve, az egyre melegedő teleken alapvetően nyerő stratégiának látszik
– jegyzi meg a szakértő.
Genetika és tanulás
És hogy mi a motiváció? Nagyrészt genetika. Minden populációban megvannak a biztonsági játékosok, a felfedezők, az utánzók stb. Néhány egyed kockáztat, tűr a nagyobb haszonért, és ha sikerrel jár, génjeiben e tulajdonsága továbböröklődik, egyre szélesebb körben terjed.
Lehet benne tanulás is. A fehér gólyák bő harminc évig élnek, a fiatalok ugyan ösztöneiket követve vonulnak, de a „részleteket” már az idősebbektől lesik el, talán utánozzák is egymást. Ha néhány öreg, esetleg beteg, sérült példány rendre mondjuk a Mediterráneumban tölti a telet, idővel akadhatnak követőik, a viselkedés terjed.
A vörsi gólya indíttatását nem ismerjük, de ismerve a felmenője, Charlie teljesítményét, fentiek tükrében nincs min csodálkoznunk. Már csak azon kell drukkolnunk, hogy túlélje a vállalkozást, amire egyelőre minden esélye megvan, hiszen a következő időszakban sem lehűlést, sem havat nem várunk, sőt, szerdától egyre enyhébbnek ígérkezik az időjárás.
