Igaz a hír, hogy csak ideiglenesen vállalja el a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetését?
A megállapodásom Ficsor Ádám miniszter úrral úgy szól, hogy az NBH vezetését a válságkezelő kormány működésének idejére vállalom. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál (NBSZ) 25 éve teljesítek szolgálatot, ez az a munka, amit részleteiben ismerek és szeretek, így pályámat itt szeretném folytatni, szeretnék ide visszakerülni, miután a kitűzött célokat az NBH-ban elértem.
Megfelelő konszenzus esetén (Fotó: MTI)
Kevesen tudják, miben különbözik az NBH az NBSZ-től.
Az NBSZ törvényben erre feljogosított szervezetek (megrendelő szervezetek) részére végez titkos információgyűjtő feladatokat. Ilyen megrendelésekkel él az NBH is az NBSZ felé, amely alapvetően egy szolgáltató szervezet, szakszerűen végrehajtja a feladatot (ezért is hívják szakszolgálatnak), és az információkat átadja a megrendelőnek, és csakis neki. Például egy lehallgatás esetében elvégezzük a szükséges teendőket, felelünk a szakszerűségért, de nem mi döntjük el, hogy kit hallgatunk le, az a megrendelés függvénye.
Ön az eddigi pályafutása során végzett valaha operatív munkát?
Igen, 1985-ben felderítőként kezdtem, és azóta a szervezeti hierarchia szinte minden beosztásában dolgoztam. Még öt évvel ezelőtt is operatív szakterületen dolgoztam, a munkavégzésem – annak tartalma és a megszerzett információk – tehát még a családom előtt is titkos volt.
Úgy tudjuk, az NBH-t egy darázsfészeknek tartják az NBSZ-hez vagy az Információs Hivatalhoz képest. Mit tud ezzel a helyzettel kezdeni?
Az NBH hatékony és eredményes munkavégzéséhez is politikasemlegesség, jogszerűség, higgadt és nyugodt szakmai munkavégzés kell. Emellett pedig a nyilvánosság tájékoztatásához elengedhetetlen kialakítani egy olyan egyensúlyt, amely szükség esetén biztosítja a közvélemény világos, őszinte informálását a média bevonásával, anélkül azonban, hogy az operatív érdekek sérülnének. Az NBH feladatellátását az eddigi munkatapasztalatom által csak áttételesen ismerem, így nem vállaltam mást, mint az NBH vezetésének menedzselését, és a fenti, meggyőződésem szerint az NBH sikerének alapját jelentő célok megvalósítását.
Akkor sok dolga lesz, mert az NBH-ról mostanában derült ki, hogy itt-ott szivárog.
Azt, hogy „mostanában” mi „szivárgott” az NBH-tól, illetve hogy szivárgott-e, nem tudom. Azt viszont pontosan tudom, hogy a szakszolgálattól, bármilyen ügyben is dolgoztunk, soha nem került ki információ. Ennek pedig az a titka, hogy olyan a rendszerünk, amely a feladat-végrehajtás során minden hozzáférést, beavatkozást abszolút nyomon követhetővé tesz, pontosan dokumentál.
legalább nem moszkvában végzett
Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja az FN-nek azt mondta, túl sokat nem tudnak Balajti Lászlóról, de „látatlanban” nem utasítják el, inkább megfogalmazzák felé az elvárásaikat. Ezek szerint az NBH új főigazgatójától azt remélik, hogy feltárja a törvénytelenségeket a szervezetnél. „Az biztos, hogy Balajtival kapcsolatban nincsenek olyan aggályok-kockázatok, mint Laborccal voltak” – utalt az egykori titokminiszter az NBH előző, Moszkvában végzett főigazgatójára.
Így tehát egy adott ügyhöz kapcsolódó minden anyagról, információról megállapítható, hogy a kollégák közül ki találkozhatott vele. Ha előfordulna is szivárgás, annak helye és felelőse minden esetben visszakereshető. Az NBH-nál is egy hasonló elvek alapján működő struktúra kialakítását tartom fő feladatomnak, egy olyan rendszerét, amely alapvetően zártan, a hazai és nemzetközi nyilvánosságtól rejtve működik. Ez viszont nem zárhatja ki adott esetben – ahogy már mondtam – a nyilvánosság tájékoztatását vagy a jogszabályok által biztosított, például ombudsmani ellenőrzés lehetőségét.
Nehéz úgy elbújni, ha az MDF elnöke egy titkosszolgálati lehallgatás hanganyagával érkezik a sajtótájékoztatóra, mint ahogy ez az UD-botrány kirobbanásakor is történt.
Az NBH sem elbújni szeretne, csak a munka jellegéből adódóan a kellőképpen háttérben maradni. Ezen túl nagyon fontosnak tartom a politika kizárását. Amikor az NBH főigazgatói megbízatás felmerült, miniszter úrral úgy állapodtam meg, hogy csak akkor vállalom, ha megfelelő konszenzus övezi a személyemet, és nem érnek olyan támadások, mint az előző főigazgatót. Az ilyen közeg ugyanis nemcsak hogy komoly energiákat von el a munkától, hanem végül el is lehetetleníti a szakmát. Ha viszont a főigazgatót mindkét politikai oldalról elfogadás és támogatottság övezi, viszonylag egyszerű a dolga, hiszen megteheti, hogy csak a munkára koncentrál. A szakszolgálatnál a főigazgatói kinevezésem gördülékenyen ment: a kormány támogatott, az ellenzék tartózkodott.
NBH-s elődje, Laborc Sándor nem ment át a bizottsági meghallgatáson. Önnel szemben is hallottunk elvárásokat a FIDESZ részéről, miszerint csak akkor támogatják, ha vállalja, hogy felderíti a titkosszolgálatnál elkövetett törvénytelenségeket. Vállalja?
NBSZ-es vezetőként is azt az utat jártam, amelyen a legkisebb szabálytalanságot sem hagytam soha következmények nélkül, tekintet nélkül az elkövető beosztására. Az NBH-nál történt korábbi törvénytelenségek feltárásán a nyomozó hatóságok dolgoznak, nekem főigazgatóként az lesz a feladatom – ami minden más vezetőnek is kötelessége –, hogy a szabálytalanságok észlelésekor minden esetben megtegyem a megfelelő lépéseket.
lehallgatás egy életen át
A nemrég 47. születésnapját ünneplő Balajti László dandártábornok a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián végzett a felderítők között. Később főiskolai, majd egyetemi diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézetében. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 1985-ben kezdett felderítőként, 2007-re lett a szolgálat főigazgatója.
