A koronavírussal kapcsolatban az interneten a hangos és erőszakos oltásellenesek és/vagy vírustagadók mellett az elmúlt egy-másfél évben megjelent egy harmadik csoport is, amit gyakran ivermectin-szektaként szoktak emlegetni:
Az indulatok hamar elképesztő mértéket öltöttek, és nehéz úgy megszólalni a témáról, hogy valaki ne akarjon az egyik oldalra állni, ezért megpróbáltam a nulláról indítani, és mindenféle indulat és prekoncepció nélkül kideríteni: mi a helyzet valójában az ivermectinnel? A tisztánlátás érdekében pró, kontra és független oldalról is szerettünk volna megszólaltatni szakértőket – ez több-kevesebb sikerrel meg is történt.
Cikkemben végigveszem, hogy
- mi az az ivermectin,
- mennyire biztonságos szer,
- kire lehet veszélyes,
- mit mond róla a tudomány,
- mi a baj a hatásosságot igazoló kutatásokkal,
- kik a legnagyobb ivermectines álhírgyárosok,
- és miért rossz állatorvosi ló Japán és India.
Veszélyes hatóanyag vagy biztonságos gyógyszer?
Az ivermectin-történet összetett, és érdemes több szempontból megvizsgálni, hiszen mindkét oldal érveiben vannak vitathatatlan kijelentések – de tény, hogy ami a hatóanyaggal kapcsolatban most zajlik, az nagyon veszélyes. Az Egyesült Államokban augusztusig havonta 88 ezer adagot írtak fel belőle receptre, sok helyen hiány alakult ki, így az emberek az állatgyógyászatban használt szerekhez folyamodnak. Mississippi állam egészségügyi osztálya azt nyilatkozta, hogy a mérgezési központokban augusztusban a beérkezett hívások 70 százaléka állati eredetű ivermectin fogyasztása miatt érkezett. A helyzet odáig fajult, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalnak közleményt kellett kiadnia:
Ön nem egy ló. Nem is tehén. Komolyan, emberek! Ne vegyék be!
Az ivermectin még embereknek szánt formában is lehet veszélyes: egy általunk megkérdezett, a hatóanyagot kutató, a nevét nem vállaló szakértő elmondta, létezik például egy ritka, membránfehérjét érintő génmutáció, ami miatt a szer átjut a vér-agy gáton, és károsíthatja az idegrendszert. Erről a mutációról azok, akik rendelkeznek vele, nagyon ritkán tudnak, és bár nem gyakori jelenség, az ivermectin szedése ilyenkor nagyon veszélyes lehet.
Tudományos kutatások is figyelmeztetnek az ivermectin veszélyességére: egy 2018-as svéd tanulmány összefoglalója például azzal kezdődik, hogy súlyos neurológiai problémákról számoltak be az Onchocerciasis volvulus fonálféreg elleni, nagyszabású afrikai közösségi ivermectin-kezelési kampányok során. A tanulmány megjegyzi, hogy a mellékhatások valószínűleg ritkák, és lehet, hogy a fent említett génnel hozhatók összefüggésbe, de további kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, mennyire veszélyes a szer magában, illetve más gyógyszerekkel együtt szedve.
A rangos Scientific Reports szaklapban megjelent magyar kutatás in vitro, azaz Petri-csészében vizsgálta néhány, Covidra újrahasznosított potenciális szer toxicitását. Ezek között szerepelt az ivermectin is: kiderült, hogy májkárosító hatásai lehetnek. Ugyanígy in-vitro magyar kutatás mutatta ki, hogy az ivermectin más gyógyszerekkel együtt adva potenciálisan káros lehet, ezért a szakértők figyelmeztetnek: a koronavírus ellen újrahasznosított gyógyszereket fokozott óvatossággal kell alkalmazni együtt más kezelésekkel.
Arról, hogy a hatóanyag befolyásolhatja más gyógyszerek felszívódását, Dr. Tóth Sándor virológus, az MTA köztestületének tagja is beszélt a 24.hu-nak. A kutató az egyik fő ivermectin-párti hang a közösségi médiában. Elmondta: ha a vér-agy gát valamiért sérül, akkor tényleg számolni kell komoly mellékhatásokkal, nem ajánlott például ivermectin azoknak, akik nemrég stroke-ot éltek át, koponyaűri traumájuk volt, de az agyi tumorok is károsíthatják a vér-agy gátat.
Ami a más gyógyszerek hatásmechanizmusának megváltoztatását jelenti, a virológus szerint olyan gyógyszerekkel vannak kölcsönhatások, melyeket ugyanaz a májenzim bont le, mint az ivermectint. Ilyenek például a kumarin típusú véralvadásgátlók, ezeknek hatását emeli az ivermectin. Más típusú kölcsönhatás lehet a benzodiazepin típusú antidepresszánsokkal, amelyek bejutva ugyanarra a területre hatnak az agyban, mint az ivermectin – azzal a különbséggel, hogy az előbbiek rövid ideig hatnak, míg az ivermectin tartósabban dolgozik, ha pedig együtt jutnak az agyba, erősebb mellékhatásokat okoznak.
Sokáig olyan hírek is felröppentek, hogy az emberek nagy mennyiség után a bélnyálkahártyájukat kezdték üríteni, ami úgy nézett ki, mintha fonálférgek jelentek volna meg a székletükben – bár ezek a tünetek csak Facebook-csoportokban jelentek meg, szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy tényleg megtörténtek.
Tóth Sándor ugyanakkor a mellett teszi le a voksát, hogy az ivermectin egy régóta alkalmazott, biztonságos szer, amelyet alacsony kockázattal lehet a koronavírus kezelésére használni, a mellékhatásokat pedig orvosi felügyelettel ki lehet védeni. Vannak olyan klinikai vizsgálatok, amelyek ezt támasztják alá: egy amerikai kutatás például azt találta, hogy az ivermectin általánosságban jól tolerált és a szervezetben nem felhalmozódó szer. Más tanulmányok figyelmeztetnek, hogy nagyobb mennyiségben káros mellékhatások jelentkezhetnek, ezt viszont elméletben a megfelelő dózis megállapításával ki lehetne kerülni. A klinikai eredmények tehát megoszlanak – pró és kontra is lehet találni bőven adatot. A gyakorlati tapasztalatok beszámolnak ugyan mellékhatásokról, de egyelőre nagyon súlyosakról nem tudunk: az USA-ban idén jelentősen megnőtt a regisztrált potenciális ivermectin-mérgezések száma (435-ről 1143-ra), ezek az emberek hányásról, hasmenésről, hallucinációkról, zavartságról, álmosságról és remegésről számoltak be.
Parazitafertőzések elleni féreghajtó vagy Covidra adható csodaszer?
Az ivermectint Ómura Szatosi és William Campbell fejlesztették ki parazitafertőzések elleni hatóanyagként, 2015-ben meg is kapták érte a Nobel-díjat. Az ivermectin a hetvenes években a világ legnagyobb forgalmú állati gyógyszerkészítménye lett, milliárd dolláros éves forgalmat biztosítva a gyártónak, a következő évtizedben pedig jött az ötlet, hogy nemcsak állatokon, de embereken is hatékony lehet. Kiderült, hogy
Ezek a parazitafertőzések Európában – szerencsére – nem terjedtek el, igen komoly, hosszan tartó betegséget okozhatnak, és rémes tünetekkel járnak. Itt a betegséghez képest a nagyobb adagban potenciálisan veszélyes ivermectin is megváltás lehet, ezért érthető, hogy alkalmazzák.
Más a helyzet azonban a koronavírus esetében. Bár a hatóanyag trópusi féreghajtóként valóban bevált, a SARS-CoV-2 ellen egyelőre nem sikerült bizonyítani a hatásosságát. Nagyon kevés olyan kutatást találni, ami ellenőrzött, és tudományos szaklapban jelent meg, ráadásul pozitív eredményt hoz. A legtöbb kísérlet gyenge eredményeket mutatott, és egyelőre várat magára olyan nagyobb kutatás, ami képes lehet eldönteni az ivermectin-vitát – hatásossági bizonyíték híján jelenleg erősen a kontra álláspont felé billen a mérleg.
Az ivermectint a járvány kezdetén elsősorban azokban az országokban kezdték el használni, ahol gyenge az egészségügyi ellátás, szegény az ország, nem tud remdesivir-kaliberű, három-négyezer dolláros terápiákat biztosítani a betegeknek
– mondta Tóth Sándor. „Ráadásul ezek olyan területek, ahol nagyon nehéz az egészségügyi ellátás biztosítása, tehát gyakorlatilag azzal dolgoznak, amijük van.”
Külön weboldalak is foglalkoznak az ivermectinnel kapcsolatos pozitív eredményekkel, ilyen például az Ivmmeta.com és a c19ivermectin.com, ezek azonban olyan mértékben csúsztatnak, hogy tudományos szinten inkább rontják a hatóanyag hitelességét, mint javítanák. Érdemes azzal kezdeni, hogy a különböző kutatásokat nem lehet csak úgy összeadni, és azokból konklúziókat levonni. Nem szabad például egy kalap alá venni a weboldalon említett 49938 beteget, akiket a különböző kutatások során kezeltek a szerrel, hiszen másféleképpen megtervezett, más gyógyszerekkel együtt próbált, más minőségű kutatásokról van szó – a metaanalízisek nem így működnek.
De akkor hogyan? Először is, vannak olyan nemzetközi sztenderdek, amelyeknek minden egyes kutatásnak meg kell felelniük, amik erős bizonyítékot szándékoznak bemutatni. Egy tudományos kutatásban ugyanis nincs olyan, hogy teljesen bebizonyítanak vagy cáfolnak valamit, jellemzően a nagyon alacsony bizonyító erejű eredményektől a nagyon biztos eredményekig tart a skála. A metaanalízisekhez szükség van egy olyan sztenderdre, amely alapján ki lehet válogatni, mely kutatásokat érdemes egyáltalán komolyan venni.
Az ivermectinnel kapcsolatban hiányoznak a jó minőségű bizonyítékok a főként kis randomizált, kontrollált vizsgálatokból készülő tanulmányok miatt, amelyek általánosan rosszabb minőségűek a vizsgálat tervezése, lefolytatása és a jelentések tekintetében
– mondta a 24.hu-nak Stephanie Weibel biológus és Maria Popp orvos, akik a rangos Cochrane Library tudományos folyóiratban jelentették meg metaanalízisüket a hatóanyagot vizsgáló kutatásokról. A metaanalízisek jellemzően korábbi, kisebb vizsgálatokat néznek át, kategorizálnak és foglalnak össze, ez történt az ivermectin esetében is: a megfelelő minőségű, placebo-kontrollált vagy hagyományos ellátáshoz viszonyított kutatásokból tizennégyet találtak, ezek alapján pedig nem bizonyított, hogy a hatóanyag megfelelő és biztonságos lenne az enyhe vagy közepes súlyosságú Covid-19 kezelésében.
Weibel és Popp egy olyan német egyetemi kórházakat tömörítő konzorcium, a CEOsys keretei között végezte el a kutatását, melynek célja a SARS-CoV-2 ellen megfelelő terápiás eszközök hatásosságának és biztonságosságának megállapítása. „Az ivermectint kiemelten vizsgáltuk, mivel ezt a szert lobbisták világszerte csodagyógymódként állítják be, annak ellenére, hogy a vizsgálatok korlátozottak és heterogének. Tekintettel a kérdés nemzetközi jelentőségére, együttműködtünk a Cochrane Fertőző Betegségek Csoportjával, és szisztematikus vizsgálatot végeztünk, amely összesíti és értékeli az összes randomizált klinikai vizsgálatot meghatározott minőségi előírásoknak megfelelően” – írták a kutatók.
„A Cochrane-vizsgálat nem tudta megerősíteni, hogy az ivermectin (kórházban vagy járóbeteg-ellátásban adva) a placebóhoz vagy a szokásos ellátáshoz képest több vagy kevesebb halálozáshoz vezet egy hónap után, javítja vagy rontja a betegek állapotát, növeli vagy csökkenti a nem kívánt mellékhatásokat, növeli vagy csökkenti a negatív Covid-19 teszteredmények számát 7 nappal a kezelés után. Hasonlóképpen a metaanalízis nem tudta megerősíteni, hogy az ivermectin megakadályozza-e a SARS-CoV-2 fertőzést, vagy csökkenti-e a halálozások számát a magas kockázatú expozíció után.” A szakértők hangsúlyozzák:
„Érthető, hogy az orvosok szeretnék kezelni az embereket, főleg egy olyan világjárványban, ahol nagyon kevés a speciális gyógyszer a betegségre” – írták a kutatók. „Nem tudjuk azonban, hogy az ivermectin hatásos-e a koronavírussal szemben. Minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, és a bizonyított hatásosság nélkül ezeknek a mellékhatásoknak az ára még nagyobb.” A szakértők azt is megjegyezték, hogy jelenleg több mint 30 kutatás folyik, amelyek az ivermectinnel foglalkoznak, olyan is, amely nagy résztvevőszámmal dolgozik, ilyen az Oxfordi Egyetem PRINCIPLE kísérletsorozata is, amely jelenleg a legnagyobb klinikai kutatás a koronavírus elleni potenciális gyógyszerekről. A Cochrane-analízist is frissítik, ha ez a kutatás eredményeket hoz.
Az egyik legnagyobb, ivermectinre pozitív eredményt hozó kutatást nemrég vonták vissza, a szerző valószínűleg elcsalta az eredményeket, ezért két nagy metaanalízist is vissza kellett hívni, hiszen változtak az eredményeik. Egy kutatócsoport, amely a járvány kitörése óta azon dolgozik, hogy az álhíreket, a rosszul megtervezett kutatásokat kiszűrje, megállapította: az ivermectinnel kapcsolatos tanulmányok jelentős részében
- ugyanazokat a páciensadatokat többször használják fel állítólag különböző emberekre,
- bizonyíték van arra, hogy a betegeket a tesztcsoportokba nem véletlenszerűen választották ki,
- rossz százalékszámításokat végeznek,
- a helyi egészségügyi szervezetek még csak nem is tudnak a kutatásról.
A független csoport gyakorlatilag minden randomizált, kontrollált vizsgálatot (RCT) ellenőrzött az ivermectinnel és a koronavírussal kapcsolatban, beleértve a gyógyszert pártolók által rendszeresen hivatkozott összes kulcsfontosságú tanulmányt, illetve hat jelentős megfigyelésen alapuló kutatást is átnézett. A 26 vizsgált tanulmányból ötben találtak bizonyítékot arra, hogy az adatokat hamisíthatták, további ötben jelentős problémák bukkantak fel. A hibás vizsgálatokon felül 14 tanulmány szerzője nem küldte be az adatokat, ez lehetőséget ad a csalásra is.
Egy friss elmélet szerint az magyarázhatja, hogy az ivermectin egyes esetekben tényleg mutat némi javulást, hogy valójában nem a Covidot, hanem a vele együtt esetleg jelentkező parazitafertőzést gyógyítja. A The Economist friss cikkében egy olyan elméletről számol be, amely szerint az ivermectin valójában csak olyan országokban mutat hatékonyságot, ahol egyébként is gyakori a parazitafertőzés – és azokban az esetekben segíthet, amikor a koronavírussal együtt parazita is gyengíti az immunrendszert. Ez azonban egyelőre csupán egy elmélet, nem tudományos kutatás. Ha viszont sikerülne bizonyítani, sok kérdőjel helyére pontot lehetne tenni a vitában.
Gonosz gyógyszerlobbi vagy hiányos kutatások?
A hazai (és valószínűleg külföldi) lobbisták szerint azért nem készülnek megfelelő kutatások a szerre, mert
- a nagy gyógyszergyárak el akarják hallgattatni az ivermectinnel gyógyítókat,
- az ivermectin szabadalmi joga ugyanis lejárt, ezért nem lehet vele pénzt keresni.
Az első eshetőségről nincs értelme túl sok szót ejteni, ez jellemző gondokodásmódja a legelvetemültebb konteósoknak. A második téma azonban érdekes: a szabadalmi jog nem így működik, az ivermectin már generikus gyógyszer, ami azt jelenti, hogy bárki gyárthatja, ez azonban még nem állítja meg a gyártót abban, hogy maga szabja meg a hatóanyaggal gyártott gyógyszer árát. Sőt, két gyógyszercég is végez kutatásokat jelenleg az ivermectinnel, az egyik intravénás formában adná a szert, ami a módszer miatt megint újra szabadalmaztatható.
Tóth Sándor elmondta: a Medincell injektábilis ivermectint akar piacra dobni, olyan formulát, ami humán terápiára eddig nem létezett. A formula miatt szabadalmaztatható, tehát magas árat is kérhet érte. Ez alapján bármelyik nagy gyógyszergyár kereshetne az ivermectinen is, ahogyan a többi gyógyszeren – kérdés, hogy miért nem jelentkeznek érte tömegesen?
Gyakori érv még a hiányzó kutatások mellett az is, hogy nagyon nehéz a koronavírus-járványban klinikai kutatásokat végezni betegeken, hiszen nem túl etikus placebót adni nekik, ha az egyik szer akár az életüket is megmenthetné. Ez azonban a többi, koronavírusra használatban lévő szer esetében nem zavarta a kutatókat: ott van például a sokat vitatott remdesivir, amiről sorra jelennek meg tanulmányok, vitatva a hatásosságát – a pandémia elején még erre is jelentek meg szaklapokban viszonylag nagy résztvevőszámos, placebo-kontrollos vizsgálatok azt bizonyítva, hogy van keresnivalója a Covid-19 elleni küzdelemben. A remdesivir hatását cáfolva pedig még az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is kiadott egy nagy analízist, ami már magában megcáfolhatja, hogy az összes nagy egészségügyi szervezet összedolgozik azért, hogy drága gyógyszereket használjunk a Covid ellen – a remdesivir ugyanis egyáltalán nem olcsó.
A tudományban alapvetően gyanakodni kell akkor, ha valaki csodagyógyszert emleget. Mellékhatás nélküli készítmény nincs, és az is eléggé sántít, hogy a megfelelő klinikai kutatások szervezése helyett az agresszív kommunikációra fordítják az erejüket azok, akik az ivermectin mellett kardoskodnak. Az amerikai Front Line COVID-19 Critical Care Alliance, vagyis Frontvonalbeli Covid-19 Ellátási Összefogás orvosai Pierre Kory vezetésével globális szinten a leghangosabbak, már szenátusi meghallgatásig is eljutottak, ennek ellenére még mindig nem klinikai kísérletek szervezésére fordítják az idejüket és az energiájukat. Persze lehet mondani, hogy a gyógyításra, és nem a kutatásra koncentrálnak, de ha az ivermectin valóban csodaszer, egy jól megszervezett kutatás sokkal hamarabb megoldaná az engedélyeztetés problémáját, mint az, hogy szenátusi meghallgatásokra járnak, és a médiában kardoskodnak mellette.
Persze jól megszervezni egy klinikai kísérletet nem egyszerű – erre bizonyíték az is, hogy a Cochrane-analízisben is alig találtak olyan kutatást, ami megfelel a nyugati sztenderdeknek. A delta variáns és az oltások megjelenésével a helyzet még nehezebbé vált, ráadásul az ivermectin elméletileg akkor hatásos, ha időben elkezdik szedni, ilyenkor pedig még nem rohangál az ember kutatókórházba, csak a háziorvosához. Itthon is vizsgálják az ivermectin hatásosságát, de pontosan a fenti okokból a kutatás jelenleg áll – ezt a 24.hu-nak és több más sajtóterméknek a Debreceni Egyetem IVERCOV kutatás-fejlesztési projektjének szakmai vezetője, Ragó Zsuzsanna is elmondta. A szakértővel többször is felvettük a kapcsolatot, e-mailben, telefonon is kaptuk tőle az információkat, de ez is inkább rontott az ivermectin hitelességén, mint segített:
Szintén Ragó Zsuzsannától kaptunk meghívót egy „koronavírus-konferenciára”, a Covid 2021 webinarra, amely gyakorlatilag egy koronavírus-kezeléssel kapcsolatos ivermectines esemény volt. Itt Tóth Sándor is felszólalt, aki felhívta a figyelmet arra: nemcsak a duplavak, randomizált, kontrollált és nagy résztvevőszámos kutatásokra kell figyelni, hanem az epidemiológiai történésekre is. Ez valóban így is van, az epidemiológia szerepét nem szabad elvetni a járványkezelésben – ezt valószínűleg egyetlen szakértő sem tagadja. Az epidemiológiai megközelítés egyik leggyakrabban emlegetett állatorvosi lova Japán, ahol valóban használják az ivermectint, mint koronavírus elleni szert. Tóth elemzésében arról beszélt, hogy a Tokiói Orvosszövetség elnöke, Haruo Ozaki javasolta az ivermectin off-label használatát a koronavírus kezelésére – ez eddig stimmel is, csakhogy az elemzéssel ellentétben nem augusztusban, hanem februárban hangzott el a bátorítás, a szakember pedig azzal érvel, hogy augusztus után kezdett el csökkenni a fertőzöttek és a kórházba kerültek száma is. Az afrikai adatokról ő is az álhírgyáros Malone adatait osztotta meg, aki egy preprintből szedte az információit, annak ellenére, hogy az afrikai egyesített Betegségmegelőzési és Járványügyi központ is az ivermectin ellen foglalt állást.
Rejtélyek az indiai adatokban
Ugyanígy rezeg a léc a Tóth Sándor előadásában említett Uttar Pradesh-i adatokkal kapcsolatban: a virológus egy ismert hoax-weboldalt, a The Gateway Punditot idézi forrásként, ami gyakorlatilag egy amerikai szélsőjobboldali álhírgyár. Az indiai adatok azonban gyakori érvei az ivermectint pártolóknak, így érdemes foglalkozni velük.
Indiában az Indiai Orvosi Kutatási Tanács és a Covid-19 nemzeti munkacsoport szeptemberben hivatalosan is visszavonta az ajánlását az ivermectinnel és a hidroxiklorokinnal kapcsolatban, és a két szert levették az országos kezelési protokollról. Az epidemiológiai adatok azonban azt mutatják, hogy abban a két államban, ahol az ivermectin használata elterjedt volt, a fertőzések és a halálozások száma is meredeken csökkenni kezdett.
Az egyik ilyen állam Uttar Pradesh, ahol a vezetőség korábban azt nyilatkozta: az ivermectin korai használatának köszönhetően az állam már hetek óta alacsonyan tartja a Covid-számait. A másik állatorvosi ló Delhi szokott lenni, ahol szintén hasonlóval érvelnek az ivermectin-lobbisták – csakhogy éppen egy ott készült kutatás mutatta ki, hogy a szer nem sokat segít a koronavírus-fertőzés ellen. Tényellenőrzéseken is rendre megbukik az ok-okozati összefüggés, és az indiai sajtó is a hatástalanságáról cikkezik. Egyébként India-szerte hasonlóan alakulnak a görbék, mint az említett két államban, csak néhány kivétel adódik. Nagyon nehéz azonban utánanézni, hogy mely államban mennyit használják az ivermectint, és annak is, hogy milyen más körülmények módosíthatják az adatokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a delta variáns, a korlátozások és a vakcináció is szerepet játszhat azok alakulásában. Indiai forrásaink szerint az ország legtöbb kutatója egyébként nem ajánlja az ivermectin szedését.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, de helyén kell kezelni az olyan tendenciákat, mint amilyen az indiai Covid-helyzet – az epidemiológiai eredmények fontosak, de csak addig, amíg megmutatják, merre érdemes keresni a hatékony szereket, amúgy klinikai kutatások nélkül nem számottevők. Tóth Sándor és az ivermectin mellett kiálló tudósok jó része azzal érvel, hogy vészhelyzetben a való világból megszerzett tudást is hasznosítani kell – továbbra sem mindegy azonban, mennyit nyom ez a latban.
Az mindenesetre biztos, hogy az Oxfordi Egyetem PRINCIPLE kutatása sok kérdésre választ ad majd az ivermectinnel kapcsolatban, ahogyan döntő jelentősége lehet a hazai kutatásnak is. Utóbbiról dr. Páll Dénes, a Debreceni Egyetem Gyógyszer- és Élelmiszerfejlesztési Koordinációs Központjának igazgatója beszélt a Covid 2021 webinaron, és elmondta, hogy a tervek szerint december 22-én fejezik be a bioekvivalenciai vizsgálatokat, amelyekben viszont csak 32 fős mintával dolgoznak, ami tudományos szempontból nem számottevő. Ragó Zsuzsanna az esemény végén elmondta: az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet buzdítja a hazai orvosokat arra, hogy off-label szerezzék be az ivermectint, ami azért érdekes, mert az OGYÉI korábban felszólított a szer használata ellen. Ennek fényében kérdéses, hogy valójában mekkora támogatást kaphatnak ilyesmire az orvosok.
Az is beszédes, hogy az ivermectin mellett kiálló kutatók jó része rendszeresen megbukik a tényellenőrzéseken, illetve sokuk oltásellenes. Probléma lehet, hogy az ivermectin szedése fals biztonságot adhat azoknak, akik hisznek a hatékonyságában, ezért nő a megfertőződésük esélye is.
Egészen addig, amíg megfelelő kutatások nem készülnek a koronavírus-fertőzés megelőzésében és gyógyításában történő szerepére, fontos lenne csitítani az indulatokat, így ugyanis az a helyzet, hogy emberek tízezrei esznek lóféreghajtót, ezt pedig valószínűleg még az ivermectin mellett érvelők sem támogatják.
