Nagyvilág

Kiadhatják a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak

EyePress News / EyePress via AFP
EyePress News / EyePress via AFP
Az ausztrál állampolgárságú Julian Assange akár százhetvenöt év börtönbüntetést is kaphat a szivárogtatások miatt.

Egy brit fellebbviteli bíróság pénteken megnyitotta annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság kiadja az Egyesült Államoknak a WikiLeaks alapítóját – írja az AP. Julian Assange ügyében korábban egy bíróság megállapította, hogy a férfit nem lehet kiadni, mert mentális egészsége túlságosan sérülékennyé teszi ahhoz, hogy az amerikai büntető igazságszolgáltatás kezére adják. Ezt az ítéletet semmisítette most meg a londoni fellebbviteli bíróság, utasításba adva, hogy az alsóbb fokú bíróság küldje meg a kiadatási kérelmet a brit belügyminiszternek felülvizsgálat céljából. A végső döntést tehát Priti Patel brit belügyminiszter hozhatja meg Assange kiadatásáról.

Assange menyasszonya, Stella Moris „súlyos igazságszolgáltatási hibának” nevezte a döntést, és azt mondta, hogy Assange ügyvédei az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságához fognak fellebbezni.

Harcolni fogunk

– mondta Moris a bíróság előtt, ahol a támogatók transzparensekkel gyűltek össze Assange szabadon bocsátását követelve.

Minden generációnak meg kell vívnia a maga hősies harcát, és ez a miénk, mert ma Julian képviseli az alapjait annak, hogy mit jelent szabad társadalomban élni

– tette hozzá.

Az 50 éves Assange jelenleg a szigorúan őrzött londoni Belmarsh börtönben tartózkodik. A bíróság a kiadatási ügy végéig őrizetben tartja őt.

Az alsóbb fokú brit bíróság még januárban hozott elutasító határozatot az Egyesült Államoknak arra a kérésére, hogy kémkedés vádja miatt adják ki a férfit, miután a WikiLeaks oldalon jó egy évtizeddel ezelőtt titkos katonai dokumentumokat publikált. Az Egyesült Államok összesen tizenhét rendbeli kémkedés és egy rendbeli számítógépes visszaélés gyanújával emelt vádat Assange ellen, mivel az általa alapított WikiLeaks több ezer katonai és diplomáciai dokumentumot hozott nyilvánosságra.

A felsorolt vádak az amerikai igazságszolgáltatási rendszerben maximálisan százhetvenöt év börtönbüntetést vonnak maguk után, noha ilyen bűncselekményekért a valaha kiszabott leghosszabb büntetés hatvanhárom hónap volt – derül ki a híradásból.

Assange ellenfelei az ausztrál állampolgárságú férfit veszélyes szivárogtatónak tekintik, aki számos olyan informátor életét veszélybe sodorta, akik az Egyesült Államokat a háborús övezetekben támogatták. Mások szerint azonban a WikiLeaks olyan súlyos hivatali visszaélésekre derített fényt, amelyeket a világ kormányai titokban akarnak tartani.

Assange 2019 áprilisi letartóztatása óta ül börtönben, előtte hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén. A férfi 2012-ben kért védelmet a külképviseleten, hogy elkerülje a Svédországnak való kiadatását, ahol nemi erőszakkal és szexuális zaklatással gyanúsították. Svédország 2019 novemberében szüntette meg ellene a szexuális bűncselekmények miatt indított nyomozást elévülés miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik